2010502010-12-15T00:00:00Hét napKeller gyanús Hivatali visszaéléssel gyanúsítja Keller László volt MSZP-s közpénzügyi államtitkárt a Központi Nyomozó Főügyészség. Keller még 2004-ben kutakodott az állami tulajdonú erdészetekben folyó protokollvadászatok ügyében, arra keresve választ, hogy sérültek-e az adófizetők érdekei. A feljelentést az OTP-hez, illetve annak szenvedélyes vadász elnök-vezérigazgatójához, Csányi Sándorhoz kötődő Fauna Zrt. tette, amely somogyi földeken bérel vadászati jogot. A Fauna 2004-ben Csányi régi bizalmasához, az akkor földművelésügyi közigazgatási államtitkár, jelenleg több büntetőügyben terhelt Benedek Fülöphöz is fordult, aki jogellenesnek mondta Keller adatkérését. Az országgyűlési képviselő mentelmi jogát Polt Péter akkori és a héten ismét hivatalba lépő legfőbb ügyész kérte felfüggeszteni – miközben ő maga is vendégvadászott állami földön. Kellert akkor a T. Ház nem adta ki, ezzel szemben büntetőeljárás indult munkatársa ellen, akit az idén novemberben mentett föl jogerősen a Legfelsőbb Bíróság.

2010502010-12-15T00:00:00Hét napDühös szurkolók a Kremlnél <### articleImage ImageID="d731e95a-88d6-4da3-9d59-2b67ca04f357" AltText="" Description="" Source=" AP/ Misha Japaridze" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Moszkvában több mint harmincan megsebesültek, amikor szombaton rendbontások törtek ki a Kreml közvetlen szomszédságában. Mintegy ötezer focifanatikus gyűlt össze a Manyezs téren, egyik szurkolótársuk, Jegor Szviridov gyilkosainak szigorú megbüntetését követelve. Mivel Szviridovot orosz és észak-kaukázusi fiatalok utcai verekedésében ölték meg, a szurkolói akció nacionalista tüntetéssé alakult át, résztvevői rárontottak a rendőrökre, romboltak a téren, majd a metróban is. A zavargások után több helyen idegennek tartott járókelőket támadtak meg, egy kirgiz férfit halálra késeltek, az interneten pedig híre ment, hogy a Moszkvában élő kaukázusiak egy csoportja ellenakcióra készül. Dmitrij Medvegyev államfő a pogromok szervezőinek felelősségre vonására adott utasítást, és kijelentette, hogy a rendőrség minden törvényes eszközzel szembeszáll a nemzetiségi és vallási gyűlöletkeltéssel.

2010502010-12-15T00:00:00Hét napKDNP-tisztújítás A KDNP Hajdú-Bihar megyei szervezetét 2002-től a közelmúltig vezető, pedagógus végzettségű Papp Tibor is megméretné magát a KDNP elnöki székéért újra induló Semjén Zsolttal szemben a párt országos választmányának hétvégi ülésén. Papp egyike azoknak a függetlenségpártiaknak, akik azért bírálják a jelenlegi pártvezetést, mert az szerintük túlságosan betagozta a KDNP-t a Fideszbe. Papp esélyeit rontja, hogy a megyei tisztújítások során szinte mindenütt a kettős párttagsággal győztek. Pest megyében csak három szavazaton múlt, hogy a Fidesszel korábban szoros kapcsolatban álló Magyar Kereszténydemokrata Szövetség egyik alapító tagja, Harrach Péter megtarthatta elnöki pozícióját, ám a fővárosban Szalma Botond legyőzte a Fidesz–KDNP-s kettős párttagságú Rétvári Bencét, a közigazgatási tárca államtitkárát. Szalma azonban felmérte az esélyeit, így csak az elnökségi tagságra pályázik.

2010502010-12-15T00:00:00Hét napKínaiak a Klasszik rádióban? A kínai kultúra és világnézet propagálása a hivatalos küldetése a Kínai Nemzetközi Rádiónak (CRI), és minden bizonnyal ezt a célt szolgálja az „évezredes keleti értékek bemutatása” szlogennel meghirdetett új délutáni műsorsáv beindítása a Klasszik Rádióban. A Budapest 60 kilométeres körzetében fogható adó vezetői a CRI elnök-vezérigazgatójának társaságában, lapzártánk után jelentik be az együttműködést, amiről előzetesen annyit árultak el, hogy a zenei repertoár bővül ázsiai előadókkal, és a zeneszámok közötti szövegek színesednek kínai érdekességekkel. A műsorokat a CRI Finnországban működő lerakata szállítja majd, amely több európai ország rádióit ellátja kínai anyagokkal. Esetleges tulajdonosváltás vagy direkt műsoridő-vásárlás tényét a rádiónál tagadták a HVG-nek, jóllehet Pekingből néhány hete ilyen hírek is szárnyra kaptak.

2010502010-12-15T00:00:00Hét napBerlusconi megúszta Túlélte a keddi bizalmatlansági indítványt a római parlament alsóházában Silvio Berlusconi olasz kormányfő (képünkön), de a 314:311-es szavazatarány azt jelenti, hogy politikai jövője mostantól maréknyi vokson múlik. Az ellenzék szerint a 74 éves Berlusconi már nem képes kormányozni, és szakértők úgy vélik, az először 1994-ben kormányfővé választott nagy túlélő rendkívül meggyengült. Korrupciós és szexbotrányai miatt szakított vele régi szövetségese, Gianfranco Fini, megfosztva ezzel parlamenti többségétől. Az ellenzék azzal vádolta a kormányfőt, hogy szavazatvásárlással sikerült megszerveznie a többséget a bizalmatlansági indítvánnyal szemben. A rendőrség kedden lezárta Róma belvárosát, és megütközött a tüntetőkkel, országszerte pedig diákok és munkások ezrei tiltakoztak a kormány ellen. Berlusconi hétfőn kormányzati együttműködést ajánlott fel a mérsékelt középnek, amely azonban aligha csatlakozik a jobboldali koalícióhoz, mert annak tagja a szélsőséges Északi Liga is. A pénzpiacok árgus szemekkel figyelik az olaszországi eseményeket, mivel az ország adóssága a GDP 120 százaléka, az egyik legmagasabb a világon. Olaszország a szigorú költségvetési politika és a bankrendszer viszonylagos stabilitása révén eddig elkerülte az eurózóna adósságválságát.

2010502010-12-15T00:00:00Hét napMerénylet Stockholmban Az iraki származású, 29 éves Tajmur Abdel Vahab hajtotta végre múlt szombaton Stockholm belvárosában azt az öngyilkos merényletet, amelyben két járókelő könnyebb sérülést szenvedett. Rendőrségi források szerint Vahab, aki egyedüliként vesztette életét az akcióban, szögekkel megrakott hátizsákot viselt, és azért nem volt sokkal több áldozat, mert a rosszul összerakott bomba csak részlegesen robbant fel. A TT svéd hírügynökségnek a detonációk előtt pár perccel küldött üzenetében Vahab bejelentette, azért hajtotta végre a támadást, mert Svédország katonákat állomásoztat Afganisztánban, és Lars Vilks svéd karikaturista Mohamed prófétát ábrázoló gúnyrajzokat készített. Ismerősei szerint az 1992-ben Svédországba érkezett, ott állampolgárságot szerzett merénylő korábban teljesen normálisan viselkedett. Csak az után változott meg és fordult magába, hogy 2001-ben Angliába ment tanulni, és Lutonban összeismerkedett a helyi muszlim közösség tagjaival.

2010502010-12-15T00:00:00Hét napFélsiker a klímacsúcson Bár a mexikói Cancúnban rendezett klímakonferencia résztvevői nem egyeztek meg átfogó programról a káros anyagok kibocsátásának csökkentésére, az elfogadott kompromisszum szakértők szerint alapja lehet a jövőbeli klímamegállapodásnak. Az ENSZ-tanácskozás küldöttei egyetértettek abban, hogy a jelenlegi kibocsátáscsökkentési kezdeményezésekkel nem lehet ellenőrzés alatt tartani a globális felmelegedés ütemét. Abban is megállapodtak, hogy a fejlett államok a Zöld Klímaalapba 2020-ig évente befizetett 100-100 milliárd dollárral segítik a fejlődök környezetvédelmi programjait. A közel két évtizede évente megrendezett klímakonferencia-sorozat jövőre Dél-Afrikában folytatódik.

2010502010-12-15T00:00:00Hét napCsökkenő Fidesz-előny <### articleImage ImageID="cc912c0e-00e6-41d6-9eb4-c99deaa7192d" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Szűkült a rés a Fidesz–KDNP és az MSZP támogatottsága között az utóbbi egy hónapban a választani tudó „biztos” szavazók körében, bár a Fidesz-hívők még mindig több mint háromszor annyian vannak. Mindez annak tulajdonítható, hogy jelentősen nőtt a szocialista szavazótáborban azok száma, akik manapság elmennének szavazni, miközben a többi szavazói csoport aktivitása kisebb-nagyobb mértékben csökkent – derül ki a Medián december első hetében készített, 1200 fős országos reprezentatív felméréséből. A fél éve mért 21 százalékról jelentősen, 32 százalékra nőtt a Fideszre semmiképpen sem szavazók aránya. A második Orbán-kormány megalakulása óta most először kerültek többségbe azok, akik a kormány teljesítményét inkább gyengének tartják (az elégedettek aránya a novemberi 51-ről 45 százalékra csökkent). Az országban általában véve rossz irányba mennek a dolgok – így tartja a két hónappal ezelőtti 39 százalék után a megkérdezettek 48 százaléka. Orbán Viktor kormányfő népszerűsége – az utóbbi hónapok tendenciáját folytatva – mérséklődött, de továbbra is ő áll a politikuslista élén. Őt Schmitt Pál államfő és sok Fidesz-politikus követi. (További részletek a www.hvg.hu-n.)

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapA teljesség hiányosságaKosztolányi kritikai kiadása, kérdőjelekkelHiába a szinte kiapadhatatlan életmű, számos kérdés alighanem megválaszolatlan marad a Kosztolányi-művek napokban indult kritikai kiadásának végeztével is.„Annyi mezőn munkált ő, hogy évtizedek múltán is lesz, aki boldog kiáltással fölemel és fölmutat valamit.” E szavakkal nyitotta Illyés Gyula az általa szerkesztett Kosztolányi Dezső hátrahagyott művei című sorozat 1947-ben megjelent 10. kötetét. Szavai az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport és az MTA Irodalomtudományi Intézet együttműködésében a napokban útjára indított kritikai kiadás kapcsán is helytállóak. A sorozat egyik első darabja,az Édes Anna című regény – az Irodalomtudományi Intézet osztályvezetője, Veres András szerkesztésében – a Magyarországon rendhagyónak számító úgynevezett genetikus formában jelent meg. Ebben az olvasó nyomon követheti a szöveg születését – az oldalpárokon együtt fut az eredeti kézirat az 1926-os könyvkiadás szövegével –, de áttekintést ad a kötet a mű befogadástörténetéről is. Az összeállítás talán legnagyobb szenzációja azonban a regény színházi változatának 1935 végén írt, eddig irattárban szunnyadó tervezete. Ez jelentősen eltér az eredeti műtől, erősen áthatja ugyanis a költőnek Radákovich Mária iránt akkortájt fellobbant szerelme. Bár később, memoárjában Kosztolányiné Harmos Ilona igyekezett elbagatellizálni férje és az egyébként rendezett polgári életet élő – feleség és édesanya – Radákovich kapcsolatát, minden bizonnyal jóval többről volt szó futó kalandnál. Ezt sejteti a színpadi tervezet is, amelyben központi szerepet kap Anna, a cselédlány és Jancsi ifiúr – a regényben még rövid – románca. A vázlatból azonban nem derül ki, hogyan is alakult volna a Kosztolányi által többször is „Rómeo és Júlia” megjegyzéssel illetett dramatizált változat, mivel összesen négy, töredékes oldal maradt fenn belőle. Legalább ilyen izgalmas az Édes Annával együtt bemutatott „most elmondom, mint vesztem el” című, Kosztolányi betegségének és halálának dokumentumait tartalmazó könyv által feltárt időszak. Az írónál 1933-ban szájüregi rákot diagnosztizáltak, majd 1936 augusztusában – egy életmentő gégemetszés következtében – elvesztette a hangját. A kötet az életéből még hátralevő három hónap krónikája, amikor állapota miatt írásban – az úgynevezett kórházi beszélgetőlapokon – kommunikált a környezetével. „Megrendítő” – mondja az összeállításról a tucatnyi Kosztolányi-kötetet szerkesztő Réz Pál irodalomtörténész, aki szerint azért csak most került sor a szóban forgó lapok publikálására, mert azokat Kosztolányiné valószínűleg nem akarta kiadni. Sőt feltételezések szerint meg is semmisíthetett belőlük, mert utalás sincsen bennük például Radákovich Máriára, holott tudni lehet, hogy szeptemberben a költő még virágot küldetett neki a kórházból. Avisszatartásnak kegyeleti okai is lehettek. A hasonló sorsú, de még a halálos ágyán is politizáló Babitsnak az 1980-ban kiadott, a műfajnak is nevet adó Beszélgetőfüzeteivel ellentétben Kosztolányi üzenőcéduláin elsősorban a szenvedés, haláltusa stációit lehet végigkövetni: orvosait, ápolóit hívja, segítségért kiált, morfint kér fájdalmai enyhítésére, panaszkodik. Legalábbis azokon, amelyek fennmaradtak. Jóval nagyobb szellemi aktivitásról számol be ugyanis a színész és későbbi színigazgató barát, Ascher Oszkár későbbi, Az Estbe írt megemlékezésében. „Egész éjjel írt, írt! Csak percekre hunyta le a szemét, aztán újra és újra ceruza után nyúlt (...). Mit írt? Rapszodikus visszaemlékezéseket régi beszélgetéseinkre, aztán hirtelen ijedtséggel halálfélelemtől riadt szavakat.” A kritikai kiadásba közgyűjteményekből összegyűjtött beszélgetőlapok tehát hiányosak. Biztosan léteztek például azok az üzenetek, amelyek Aschernak csak a már említett – a kritikai kiadásban tucatnyi nekrológgal együtt közölt – megemlékezése révén maradtak fenn. Ezekben idézi Kosztolányinak a cikket inspiráló „megbízását” („Írd meg ezt a haldoklásom / s ez jól fog esni még ott is. (...) Írd meg, hogy történt. / Másra nem is kérlek.”), illetve a gégemetszés utáni első sorait („Mi történt? / Nyelvem megvan? / Tudok majd beszélni? / Szomjas vagyok őrjítően! / Maradjatok itt!”). Aschernak a világháborúban menekülnie kellett, a Kosztolányi-relikviákat más értékes kéziratokkal együtt egy barátjára bízta – emlékszik vissza apja elbeszélésére Ascher Tamás rendező –, ám mire visszatért, mindnek nyoma veszett. Valószínű, hogy több beszélgetőlap is hasonló utat járt be: eljutott a „címzetthez”, ám utóbb elkallódott. Közgyűjteményben legutóbb Aczél György 1991-es halála után tűntek fel belőlük a Kádár-rezsim mindenható kultúrpolitikusa – az MTA-nak adományozott – hagyatékában. A szenvedélyes műgyűjtő Aczélnál kiadatlan művek, neki címzett dedikációk mellett Babits-, József Attila-, Radnóti Miklós-kéziratok is rejtőztek. Kosztolányi-dokumentumokhoz Illés Endre, a Szépirodalmi Könyvkiadó 1950-es megalakulásakor kinevezett igazgatója révén juthatott, aki a még az eredeti hagyatékból dolgozó Illyéssel együtt szerkesztette a már említett sorozat 11. kötetét. Az Aczél-hagyaték részét képező kéziratgyűjteményt egy kuratórium kezeli, a kutatása engedélyhez kötött – mondja a kritikai kiadásban részt vevő Bíró-Balogh Tamás irodalomtörténész. Bíró-Balogh 2008 végén ajánlotta fel a szerkesztőnek, Arany Zsuzsannának az általa már tanulmányozott beszélgetőlapokat, egyúttal közre is adta azokat a litera.hu-n. Kutatók körében nincs egyetértés arról, hogy a hét, amúgy teljesen átlagos lap egyikén A néma ember kérelmei címmel ellátott írás jambikus ritmusú költeménynek tekinthető-e, vagy inkább csak játékos utalás korábbi művekre – mindenekelőtt az életmű korai szakaszát meghatározó, 1909-es A szegény kisgyermek panaszai versciklusra. Az ilyen jellegű viták azt azonban aligha fogják megkérdőjelezni, hogy a beszélgetőlapok már inkább Kosztolányi életének, mint életművének a részei. A kötet nyomán – írja bevezetőjében Arany Zsuzsanna – „a l'art pour l'art finom lelkű lovagja, az érzékeny Â»szegény kisgyermekÂ« és a politikai klikkek közt elvtelenül csapongó világfi, az elmúlt évtizedek befogadástörténetében megjelenő sztereotípiái finomodhatnak, ha (...) a halálos beteg szenvedéseit feketén-fehéren bemutató, kétségbeesett és olykor zavaros sorait olvassuk”. GERI ÁDÁM

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapÉletmentő adományokA szervtranszplantáció költségeiA szervátültetésekre szánt évi 2,5 milliárd forintos keret eddig elegendőnek bizonyult, viszont a transzplantációra felhasználható szervek száma kevés.A kilenc hónapig műszívvel életben tartott hatéves Máténak szinte az utolsó pillanatban sikerült donort találni. A múlt szerdán beültetett új szív jó eséllyel szolgálhatja a kisfiút – remélik a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet (GOKI) transzplantáló orvosai. Az intézmény Gyermekszív Központja éppen három éve hajtotta végre az első ilyen műtétet, azóta – Mátéval együtt – tizenketten kaptak új lehetőséget az életre, a várólistán pedig további nyolc beteg gyermek neve szerepel. <### articleImage ImageID="a724bd9b-4555-460b-a3b3-b32ce5835bd6" AltText="" Description="" Source="Végel Dániel" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Az átültetésekhez donorokat felkutató Szervkoordinációs Iroda adatai szerint tavaly összesen 25-en kaptak új szívet. Ez alig több mint fele az uniós átlagnak, és még ennél is rosszabb a várólistára kerülés mutatója: az EU-ban tízmillió lakosból 64-en, Magyarországon 25-en várakoznak új szívre, jóllehet a kardiológiai betegek száma az európai élmezőnyben van. Ha a mennyiség nem is, a minőség versenyképes, hiszen a felnőttszívtranszplantáció – amelyet kizárólag a Semmelweis Egyetemen végeznek – ötéves túlélési mutatói megegyeznek a brit adatokkal: csak hajszállal maradnak el a 70 százaléktól. A szűk keresztmetszetet nem a pénz-, hanem a szervhiány okozza. De a különlegesen képzett szakemberekből, például gyermekkardiológus sebészekből sincs éppen túlkínálat, hiszen sok tehetséges szakembert szippant át a Lajtán túlra a hazainál tízszer nagyobb kereset lehetősége. A kórházaknak kulcsszerepük van a lehetséges donorok jelentésében, ám erre nem igazán ösztönzi őket, hogy csak sikeres szervkivétel után jár a nem egészen 500 ezer forintos fizetség. Hasonlóan kockázatos a szervet kioperáló team munkája is. Ha a fővárosból a határszélig utaznak egy szívért, ám azt valamilyen okból mégsem lehet felhasználni, aznapi fáradozásukat az ingyenes társadalmi munka rovatban könyvelhetik el. Ezzel is magyarázható, hogy tavaly 66 kórházból mindössze 277 donort jelentettek. A legbuzgóbb a szolnoki megyei kórház volt, amely tavaly 18 potenciális szervadományozóról tudósított, míg a kecskeméti megyei kórháznak mindössze egy riasztásra futotta. Összesen 140 alkalommal került sor vese, máj, hasnyálmirigy, szív és tüdő kivételére, és 342-en részesültek transzplantációban – derül ki a Szervkoordinációs Iroda nyilvántartásából. Ez az eredmény az európai középmezőny aljához elegendő, ugyanakkor az élő donorok arányában jelentős a hazai hátrány. Mindenekelőtt a vese és a máj érkezhet élő hozzátartozóktól, ám Magyarországon mindössze az átültetések 2–5 százaléka történik ilyen forrásból, míg Skandináviában és az USA-ban e megoldás részesedése eléri a 40 százalékot. <### articleImage ImageID="af8e61a6-e399-46c1-bca7-a5d22db807e7" AltText="" Description="" Source="Végel Dániel" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Agyermek-transzplantációk esetében még szűkebb kereteket szab a donorhiány, 10–30 kilós testbe ugyanis nem illeszthető felnőtt méretű szerv. Ráadásul míg egy felnőtt szívbeteg állapotromlása viszonylag jól prognosztizálható, addig a gyerekeknél hirtelen következik be az a pillanat, amikor már csak új szerv jelentheti a túlélést. A GOKI-ban tavaly először alkalmazott műszív sikeresen növeli a beteg gyerekek esélyét, legalábbis annyiban, hogy annak segítségével szerencsés esetben ki tudják várni a megfelelő szerv megérkezését. Kiváltképp az után, hogy a májusban leköszönt Székely Tamás miniszter utolsó rendeleteinek egyikében a bonyolult procedúrával igényelhető méltányossági finanszírozás helyett egyszerűen hozzáférhetővé tette, 425 ezer forint támogatással, a műszív beültetését és napi 109 ezer forinttal támogatott működtetését. A transzplantációk négyötöde veseátültetés, ami olcsóbb és hatékonyabb, mint a dializálás, nem is szólva a beteg életminőségében és munkaképességében elérhető különbségről. Amíg egy beteg ellátása a vese-transzplantáció évében 7,8 millió forintba kerül, a következő évben már csak 2 milliót igényel. Ezzel szemben a dialízisre fejenként évi 5 millió forint finanszírozást ad az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP), így hosszú távon az átültetés sokkal gazdaságosabb. A 2008-ban megoperált 259 beteg 2010-től évi 777 millió forint megtakarítást jelent az OEP-nek. A magyar egészségügyi gyakorlat azonban mintha tudomást sem venne e tényről – mutatott rá az Állami Számvevőszék szervtranszplantációt ellenőrző összefoglalója. Magyarországon – a lakosság számához viszonyítva – közel kétszer annyian részesülnek művesekezelésben, mint a legtöbb nyugat-európai országban, miközben új szervet 30-40 százalékkal kevesebben kapnak. Másként fogalmazva: 2005 és 2009 között – a nemzetközi trendekkel éppen ellentétesen – az átültetések száma 14 százalékkal csökkent, a dializáltaké viszont 12 százalékkal nőtt. Az ÁSZ úgy találta, hogy a szakorvosi gondozóhálózat kevés betegnek ajánlja a transzplantációt, ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a művesekezelők 86 százaléka magáncégek tulajdonában van. Bár e két tény között nem mondott ki összefüggést, némi fantáziával kikalkulálható, hogy az orvosok és a kórházak érdekeltsége a hagyományos megoldás felé húz. A 9700 krónikus vesebeteg dializálása évi 23 milliárd forintnyi OEP-bevételt jelent a vállalkozóknak. Míg egy veseátültetés mindössze 4,2 millió forintba, egy szívtranszplantáció 9 millióba, egy májműtét pedig 16 millióba kerül, a nemzetközi kooperációban végzett tüdőcsere ára megközelíti a 22 milliót. Ennyit számláznak a bécsi Allgemeines Krankenhaus klinikán, ahol magyar donortól magyar betegbe ültetnek tüdőt – évente 10-11 esetben. A műtéti költségekhez tetemes gyógyszerszámla társul – betegenként, csökkenő mértékben, évi 3,8–2,5 millió forint –, hiszen az immunrendszer élethosszig tartó mesterséges gyengítésével kell megakadályozni, hogy az idegen szövet kilökődjön a beteg szervezetéből. A vesetranszplantáltak gyógyszere olcsóbb: havi 100 ezer forint körül van. Jóllehet a szervcsere még ma is keveseket érintő orvostudományi szuperprodukció, az eredményessége meglepően jó – mutat rá egy elemzésében Járay Jenő, a Semmelweis Egyetem tanszékvezető tanára. Az általa idézett európai adatok azt mutatják, hogy bármely átültetett szervvel jobb a betegek ötéves túlélési esélye, mint a kezelt daganatos pácienseké (az emlőrákot kivéve). A hazai eredményeken van még javítanivaló – összegezte megállapításait az ÁSZ, amely egyebek mellett azt javasolta a Nemzeti Erőforrás Minisztérium vezetőjének, tűzze ki célul az uniós transzplantációs átlag elérését. Ez évi 19 szív-, 91 vese- és 97 májátültetési többletet jelentene. Ehhez az ÁSZ számításai szerint meg kellene duplázni az OEP ráfordításait, évi 2,5 milliárddal növelve e kiadásokat. De azt is a miniszter figyelmébe ajánlotta, hogy érdemes lenne intenzívebben bekapcsolódni a nemzetközi szervcserébe. Négy évvel ezelőtt már majdnem biztosra ígérte a minisztérium, hogy Magyarország is belép a Eurotransplant szervcsereszervezetbe, ám a döntés mindmáig nem született meg. GÁTI JÚLIA

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapSzínház + Viktor jön: Jó estét nyár, jó estét szerelem! A fiú három nap alatt szórja el havi keresetét. Lakatos, de görög diplomatának adja ki magát. A nők elalélnak, és fel sem fogják, hogy megvezették őket. A Vígszínházban 1977-ben bemutatott Fejes Endre–Presser Gábor-musicalből Rába Roland kezei alatt kemény, kiábrándult, cinikus előadás született, amelyben az alapkonfliktusok a legfontosabbak. Itt van egy fiú, aki képes megölni a nőt, akit szeret. Itt van három nő, akik – bár dörzsöltek – kellőképpen elkeseredettek ahhoz, hogy higgyenek egy kölyökképű idegennek. Áltatják magukat a biztos megélhetés és az útlevél reményével, miközben cseppet sem biztos, hogy beleszerettek Viktorba. A rendező maximálisan kihasználja a napi politikai áthallást: olyan ez, mint a rendszerváltás előtt beülni mondjuk a kaposvári teátrumba. Az „És majd Viktor jön, tud ezer varázst” sorok magyarázzák meg magát az előadást, a rendezői koncepciót: nincs semmi a viktorság mögött, csak egy ijedt kisfiú, aki azt hiszi, hogy nagy játékos. Nemzeti Színház

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapA bőség zavara „Kosztolányit már életében elismerték, nem voltak publikálási gondjai. Életművét alapjaiban megrengető felfedezésre kicsi az esély” – kommentálja Réz Pál irodalomtörténész a kritikai kiadás megindulását. Mindazonáltal Kosztolányi esetében már a teljes anyag meghatározása sem egyszerű, mivel „a cikkek, tárcák, tanulmányok, kritikák és a kis színesek mellett műfordításainak, verseinek, sőt regényeinek többsége is hírlapi közlések formájában látott napvilágot” – írta a kritikai kiadás 2006-os beharangozójában Arany Zsuzsanna, aki a bibliográfia összeállításáért is felel. Éppen ezért „nem egyedi, hogy egy szöveg megjelenik egy pesti, majd – az otthoni rokonokat támogatandó – egy bácskai lapban is, ráadásul változtatással, hogy ne minősüljön másodkiadásnak” – említi Szegedy-Maszák Mihály irodalomtörténész, az MTA-ELTE Hálózati Kritikai Szövegkiadás Kutatócsoport vezetője. Számos Esti Kornél-novellának több verziója is van. Az 1933-ban kiadott Esti-kötet tizenhatodik fejezetében a költő Dunába vesző alteregóját egy – később Elingerként bemutatkozó – fiatalember menti ki. Estinek később annyira elege lesz az életére fokozatosan rátelepedő Elingerből, hogy vízbe löki. Ez a befejezés a kötetbe rendezés előtt közvetlenül születhetett, az azt megelőző újságközlésekben a történet még szelídebb véget ér: Esti egyszerűen elszalad Elinger elől.A korabeli sajtó áttekintése során eddig mintegy 350 orgánumban bukkantak – feltételezhetően – Kosztolányi nyomára. Az azonosítást nehezítik az álnéven vagy aláírás nélkül publikált írások. Az írói hagyatékra csak kismértékben lehet támaszkodni, mert 1944-ben bombatalálat érte az özvegy lakását, a kéziratok, lapkivágatok egy része akkor veszett oda, a maradékot pedig később Kosztolányi Ádám dézsmálta meg. A labilis személyiségű, az alkoholt sem megvető, 1915-ben született fiú, bár tudomásul vette, hogy anyja az örökség kezelésével más rokonokat, „Mostbacher Ödön kiváló mérnököt és feleségét, Szalai Rózsa festőnőt bízta meg”, állítólag rájárt a kincsre: annak eladogatásából fedezte italköltését és kártyaadósságait. A hiányos gyűjteményt végül 1969-ben Ádám – mint mondják: egy lakás áráért – bocsátotta az MTA rendelkezésére. Kosztolányi születésének 125. évfordulóján egyébként az aukciókon érezhetően megszaporodtak az ebből kimaradt darabok. Legutóbb egy, az író jegyzeteivel ellátott kínai verseskötetről csúszott le az Országos Széchényi Könyvtár, nem tudván kifizetni a 180 ezer forintos leütési árat – pedig a kötet jól jött volna a kritikai kiadás műfordításköteteinek folyamatban lévő forráskutatásához.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapNövelnék a lefolyásukatBelvízi védekezésErősebb állami kontrollt tervez a vízügyi kormányzat a belvízvédelemben, ám a szükséges forrás előteremtése egyelőre nem történt meg. „Onnan inkább Balla Géza kadarkája jöhetne” – utalt a Kondoros közepén átfolyó vízre Dankó Béla, a település polgármestere. A vízfolyásnak mára a neve is feledésbe merült, olyan hosszú ideig volt száraz a meder, most azonban élő folyóvá duzzadt, és a 2000-es nagy belvíznél mért szintjét 30 centiméterrel meghaladva zúdul keresztül a Békés megyei nagyközségen. A neves erdélyi borászra pedig azért hivatkozott az Országgyűlésben a Fidesz-frakcióban helyet foglaló polgármester, mert a vízfolyást tápláló érvonulatok az Arad megyei Ópálosnál – ott, ahol Balla Géza pincészete található – „szakadnak ki” a Maros főmedrének csapásirányából. Kondoroson most ismét védekezni kell a belvíz ellen, bár lapzártánk idején a hideg idő és a lefagyások miatt némileg javult a helyzet. Míg múlt pénteken – a szarvasival és további négy Békés megyei településével együtt – a kondorosi belvízhelyzetet is kritikusnak minősítették, hétfőn már nem a legsúlyosabb, harmadfokú készültség volt érvényben. <### articleImage ImageID="374713d0-1c9a-4a4f-abe9-d5308586b168" AltText="" Description="Légifelvétel ondoros környékéről" Source=" Lehoczky Péter" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A hétvégi lehűlés csupán a további romlását állította meg a belvízhelyzetnek. A Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság közleménye szerint a belvízzel borított területek nagysága 315 ezer hektár – vagyis az ország teljes területének bő 3 százaléka –, és ebből 170,7 ezer hektár vetés vagy szántó. A védekezés napi 50-60 millió forintot visz el, a vízkár – a művelésre nem alkalmas területeket is beszámítva – összesen akár egymillió hektárra is kiterjedhet. A teljesen telítődött területek több vizet nem tudnak befogadni, a párolgás pedig decemberre megszűnik. Állami irányítást szeretne elérni az önkormányzati helyett az ár- és belvízvédelemben Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. A vízügyi igazgatóságokon most az 1990 előtti létszám harmada dolgozik, amit a jelenlegi négyezer főről Illés a ciklus végére tízezerre emelne. „Egy ilyen földrajzi adottságú országban nem illuzórikus, hogy minden ezredik ember ezen a területen dolgozzon” – jelentette ki a HVG-nek. Elképzelései szerint a vízvédelemben jövőre hatezer közmunkást foglalkoztatnának, közülük az arra alkalmasakat a ciklus végén már főállásban. A közmunkások bevonása sokszor a munkára való hajlandóság hiánya miatt nem könnyű, de például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében az elmúlt években bevált – mondták a HVG-nek vízügyi szakértők. Az államtitkár azt is szeretné elérni, hogy azt a 4,6 milliárd forintot, amit az eltörölt vízgazdálkodási hozzájárulás pótlásaként a VM költségvetésébe beállítottak, ne a vízgazdálkodási társulatok kapják meg, hanem az állami vízügyi igazgatóságok. Bár a társulatok büdzséjéből hiányzik a hozzájárulás, Illés szerint sokkal hatékonyabb lenne a vízvédelmi művek karbantartása, ha az igazgatóságok jelölnék ki, rendelnék meg a munkát a vízgazdálkodási társulatoktól. Az államtitkár szerint ugyanis előfordult, hogy a társulatoknál lévő erőgépeket inkább a jobban fizető autópálya-építkezéseken hasznosították, mint a vízvédelemben. A filozófiaváltás nemcsak a feladatmegosztást érintené, hanem az agrárgazdálkodók egy részének is újat hozna. Illés elképzelései szerint a folyók mentén vésztározókat kell építeni, amihez a területet az államnak kell megvásárolnia. Csakhogy – állítja az államtitkár – a termelők nem szívesen adják el a földet, ha kockázatos is a megművelése, mert ha elönti a víz, kártérítést kapnak, és ha ötévente egyszer jó a termés, abból az előző időszak veszteségeit is kompenzálni tudják. Emiatt Illés határozottabb állami fellépést helyezett kilátásba: ha valaki nem hajlandó megválni a földjétől a piacinál 10-20 százalékkal magasabb áron, vagy nem fogadja el a Nemzeti Földalap által felkínált csereföldet, az érintett területet az állam kisajátítja. A szükséges forrást a körülbelül 85 milliárd forint termékdíjból lehetne előteremteni – tette hozzá. Ehhez azonban az egész termékdíjrendszert meg kellene változtatni, amit Illésnek eddig nem sikerült kiharcolnia (HVG, 2010. november 20.). A vésztározók koncepciója nem új keletű, a vízügyi tárca a Tiszánál már az első Orbán-kormány idején 14 öblözet átalakítását javasolta. Ezeket a területeket az árhullámok csillapítására szükség esetén elöntenék, és a víz kivezetésével, ott-tartásával természetvédelmi, turisztikai fejlesztésekre is lehetőség volna. A programról akkor nem döntöttek, azt – szerényebb mértékben – a Medgyessy-kormány indította el. Megvalósítása jókora késésben van: mostanáig csak két tározó készült el, további kettőnek az építése most folyik. Szintén az 1990-es években mérte fel a vízügyi szolgálat, hogy a kisebb vízfolyásokon hol lehetne vésztározókat építeni. Nem a levegőbe beszélt Illés Zoltán, amikor a nyári felsőzsolcai árvíz idején a Sajón és a Bódván kialakítandó nyolc tározó 15 milliárd forintos költségéről nyilatkozott. A bökkenő csak az, hogy ennek forrásaként ugyanúgy a környezetvédelmi termékdíjat jelölte meg, mint a belvízi védekezésének, a létrehozandó „környezetvédelmi szuperalap” feltöltésének és a hulladékgazdálkodás megszervezésének. Az, hogy vízügyi szakemberek irányítják a teljes területen a tennivalókat, nem rossz, de csak akkor, ha valóban elvégzik a munkát – reagált a belvízvédekezést is érintő vízügyi paradigmaváltás tervére Dankó Béla. Kondoroson ugyanis az ezredfordulós nagy belvizek után rendbe tették a belterületi vízelvezetési rendszert, most viszont az állami tulajdonú befogadók rossz állapota miatt gyakorlatilag az állami védművek duzzasztják vissza a vizet a településre. A polgármester szerint a vízügyi igazgatóság – ahogyan máskor is – későn reagált, csak december 3-án kezdte szivattyúval átemelni a vizet. Közben elárasztottak 700 hektár termőföldet, amelynek nagy részén nemcsak betakarítani nem tudtak, de vetni sem. A belvízzel ellentétben az ebben az évszakban szokatlan árvíz egyelőre kevesebb galibát okozott. A legerősebben a Felső-Tiszán kell védekezni, ahol 2-2,5 nap alatt a történelmi rekordokat megközelítő szintre emelkedett a víz – majd le is apadt a harmadfokú készültségi szint alá, azaz az árhullám rendkívül gyorsan levonul. A hét végén még Tiszabecsnél, Vásárosnaménynál tetőző folyón hétfőn már csak Vásárosnamény és Záhony között tartottak ilyen magas fokú készültséget, valamint a Bodrog teljes hazai szakaszán. Szakmabeliek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy a csapadékos idő általában később köszönt be. Ráadásul a környékbeli hegyekben és vízgyűjtőkben az ilyenkor szokásos hómennyiség 1,5-2-szerese halmozódott fel, azaz egy csapadékosabb tél utáni hirtelen olvadás katasztrófát okozhat. KELEMEN ZOLTÁN, SZABÓ GÁBOR

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapFehérbe borultakÜres címlapok és a cenzúraNem kizárólag a várható cenzúra elleni tiltakozásként, netán a sajtószabadság már megvalósult sérelmének jelzéseként vetik be a nemzetközi sajtóban immár több mint két évszázada a fehér címlapot – derül ki e protestmódszer vizsgálatából.Németország! Csupán ez, a német egységet szorgalmazó szó állt a Kölnische Zeitung hófehér címlapján 1817. május 4-én. A sajtótörténet egyik korai cenzúramegelőző akcióját a napilapot akkor birtokló – Napóleon hódításait, kölni polgártársaihoz hasonlóan, felszabadításként ünneplő – Marcus Dumont kiadótulajdonos kezdeményezte. Méghozzá azért, mert az Európát újrarendező bécsi kongresszus 1815-ben Köln városát Poroszországhoz csatolta, ami a vallási és világnézeti sokszínűségéről ismert helybeli sajtó számára a szigorú protestáns cenzúra reguláját jelentette. A Kölnische Zeitung ominózus száma a címlapon túl egy, a zsidó, a katolikus és a protestáns hitelvek egyenrangúságáról szóló cikkel is feszegette az új határokat – olvasható Friedrich Wollmershäuse Újságok és az értelmiség című, a német sajtó történetét feldolgozó 2001-es tanulmányában. <### articleImage ImageID="b32427cb-a23d-4c97-9eb5-d45910c5f95f" AltText="" Description="" Source="Túry Gergely" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A cenzúra elleni efféle protestálásokból a sajtótörténet mindmáig nem készített kimerítő leltárt, az említett korai próbálkozást követően a HVG elsősorban az utóbbi évtizedekből talált példákat. Ezek alapján úgy tűnik, hogy a kiürített címlap mint a sajtó megregulázását célul tűző intézkedések ellen tiltakozó demonstratív öncenzúra főleg az Európa keleti és Amerika déli fertályain dolgozó sajtómunkásoknak kedvelt eszköze, de Olaszország újkori történetében is volt rá példa – derül ki a Riporterek határok nélkül nevű nemzetközi érdekvédelmi szervezet összeállításából. 2008. március 27-én például az összes szlovákiai napilap üres címlappal jelent meg, tiltakozásul a Robert Fico vezette kabinet médiatörvény-tervezete ellen. Kevés sikerrel: az ellenvélemények közlésére is kötelező jogszabályt nem sokkal később becikkelyezték. Azóta a lapok ugyan jó párszor próbálták bíróságon is elismertetni igazukat, a szerkesztőségi gyakorlat mégis inkább az, hogy leközlik a többnyire csupán a kritikai attitűdjüket kifogásoló reakciókat – ám ezt általában a „csak a médiatörvény alapján” fejléc alatt teszik (HVG, 2010. június 19.). <### articleImage ImageID="d8d04bf3-9741-49fd-91bf-ab6aa66f0301" AltText="" Description="" Source="Túry Gergely" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A sajtószabadság elleni vélt vagy valós támadások, intézkedések okán kifehérített nyitólapok az idén nemcsak a magyar, hanem az észt, a bolíviai és az olasz újságosstandokon is feltűntek. A sort márciusban a balti szigorításokra ekképpen rámutató tallinni Postimees, Äripäev és Ohtuleht hetilapok nyitották, majd a Berlusconi-kormány által bevezetni tervezett szájkosártörvény ellen tiltakozó itáliai La Stampa és La Repubblica következett március 11-én. Bolíviában októberben három országos napilap kérte ki magának – a „Szólásszabadság nélkül nincs demokrácia!” szlogen címlapos közlésével –, hogy Evo Morales elnök a rá jellemző képmutatással az antirasszista törvény értelmében kívánja kiirtani a sajtóból a korrupciót vagy épp az egészségügyi ellátást kritizáló cikkeket. Nem csak a sajtószabadság kurtítását jelezheti a fehér címoldal. Az amerikai orvosszövetség hivatalos közlönye, a JAMA például 2001 júliusában az AIDS-járvány súlyosságával óhajtotta ilyen módon szembesíteni a szakmai közvéleményt. A Mare című hamburgi életmódmagazin pedig a világtengerek túlhalászása ellen demonstrált hasonló eszközzel – az orgánum művészeti vezetője, Jana Allerding nem mellesleg a legrangosabb német dizájndíjat is elnyerte „kreatív” ötletéért. Kisebb publicitást kapott a Die Welt című berlini napilap, amikor az idén a sajtószabadság februári napját fehér címlappal ünnepelte – az utólagos magyarázat szerint ekképpen jelezte szolidaritását a nemzetközi tollforgató-, illetve klaviatúrapüfölő-társadalom cenzúrát nyögő tagjaival. <### articleImage ImageID="fc18152c-2216-480b-b318-cb440c17d935" AltText="" Description="" Source="Túry Gergely" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A részben vagy egészben kitakart címlap természetesen a cenzori arzenálnak is egyik alapeszköze – még ha rendre visszafelé sül is el. A sajtótörténeti munkák előszeretettel emlegetik a wroclawi Wieczor Wroclavia című napilap példáját, amelynek 1981. március 20-ai címlapjáról ugyan törölték a Szolidaritás mozgalom sztrájkjáról beszámoló tudósítást, ám a nyomdászok „aknamunkájának” köszönhetően a lap a kézírásos cenzori utasítással és a letiltó pecséttel a címlapján került utcára. A National Geographic 2006-os iráni megzabolázása sem sikerült jobban. Akkor a szóban forgó lapszámot csak úgy engedték forgalmazni, hogy a szerelemről szóló összeállítást a címlapon egy összebújó fiatal párral ábrázoló fotót minden példányon egy fehér lappal leragasztották. A magazin ettől még kapósabb lett. <### articleImage ImageID="85de6db2-a2ff-4183-a86a-7492a5890dde" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Habár címlapon nem került összetűzésbe a hatóságokkal, fehér oldal a tekintélyes brit The Economistban is volt. „Olvasóink ezen a lapon a Kémfogó című, az MI5 egykori ügynöke, Peter Wright által írt könyv recenzióját olvashatják. Kivéve Nagy-Britanniában, ahol a művet betiltották. 420 ezer brit olvasónk ezért ezt az üres oldalt kapja – az ilyen törvény szart se ér.” A nyomdafestéket az eredetiben is csak épphogy tűrő üzenet 1987. augusztus elején jelent meg a recenziók helyén, egy fehér oldalon. Az üres címlaphoz hasonlítható karakán szerkesztőségi állásfoglalásra azért került sor, mert a konzervatív brit kormány sajtóperek tucatjaival próbálta ellehetetleníteni a szóban forgó – számos egykori titkosszolgálati akcióról, egyebek mellett a korábbi munkáspárti kabinet elleni megfigyelésekről is beszámoló – kötetet és annak szerzőjét. Ráadásul külföldön is érvényesíteni kívánva a megjelenítési tilalmat. A hetilap igazát – olvasható Mitchell Stephens amerikai sajtótörténész összefoglaló tanulmányában – végül a brit Legfelsőbb Bíróságnak és a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának a londoni kormányzatot elmarasztaló verdiktjei is elismerték. VAJNA TAMÁS

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapSzobatornaAz ingatlan-bérbeadás adózásaJövőre alacsonyabb adóterhekkel számolhatnak az ingatlant bérbe adó magánemberek, ám a közterhek kiszámítása továbbra is roppant bonyolult.Elektronikus körlevelekben okosítják egymást könyvelők, utazási irodások és ingatlan-bérbeadók, hogy az utóbbiak hogyan adózzanak jövőre. Jóllehet az adószabályok a – részben vagy egészben – ingatlanuk bérbeadásából élő magánszemélyek számára kedvezően változnak, ember legyen a talpán, aki eligazodik bennük. Az újdonságok az egyéb szálláshelyet nyújtó, vagyis a „Zimmer frei” táblát kiakasztó, országszerte körülbelül 40 ezer magánszemélyt is érintik, mivel ők ugyanúgy adóznak, mint a bérbeadók. Mindnyájukra vonatkozik, hogy ha újonnan kezdik e ténykedésüket, nem kell adószámot kérniük. Az adóztatás technikája valamelyest egyszerűsödik. Megszűnik az a lehetőség, hogy az ingatlant bérbe adó a bevételei után külön fizethetett adót, az idén 25 százalékos szja-t (aki ezt választotta, az költségeket nem számolhatott el). 2011. január elsejétől egységesen 16 százalékos lesz az szja kulcsa, s ez vonatkozik az ingatlant bérbe adókra is, akik ezt a tevékenységüket – költségeik levonása mellett – az összevont adóalapba számítják bele. (Az ingatlanokat bérbe adó egyéni vállalkozók továbbra is a rájuk vonatkozó külön szabályok szerint adóznak.) A költségeket változatlanul kétféleképpen lehet elszámolni. Akinek viszonylag kevés az ezzel kapcsolatos kiadása, és nem szereti a sok adminisztrációt, számlagyűjtögetést, az választhatja a 10 százalékos költségátalányt. Jól jöhet ez a nyugdíjasoknak, akik saját lakásuk egy részét, esetleg csak egy szobáját adják ki. Ebben az esetben az adóalap az ingatlan bérbeadásáért kapott bevétel 90 százaléka. A szuperbruttósítás jegyében ezt fel kell szorozni 1,27-tel, majd az így kapott összegre kiszámítani a 16 százalékos adót, így a költségátalányt választók szja-terhe 18,3 százalékos lesz. Aki viszont sokat költ a kiadandó ingatlanra, annak érdemes tételesen elszámolnia a kiadásait. E mellett szólhat az is, hogy 2011-től a bérbeadók a háromévesnél öregebb ingatlanokra is elszámolhatnak amortizációt. Ennek mértéke az ingatlan értékének a 2, 3 vagy 6 százaléka lehet attól függően, hogy az épület hosszú, közepes vagy rövid élettartamú szerkezetből áll-e – magyarázta Hajnal Péter, a BDO Magyarország Kft. partnere. Miután a tételes költségeket elszámolók levontak mindent, amit lehet, az így kapott jövedelmüket kell megnövelniük az ominózus 1,27-es szorzóval, és arra kell kiszámítaniuk a 16 százalékos szja-t. Csakhogy a bérbeadóknak az szja-n kívül 14 százalékos úgynevezett egészségügyi hozzájárulást (eho) is fizetniük kell. Ennek összege évente maximum 450 ezer forint, és 2011-től azokat is sújtja, akik az általuk is lakott ingatlan egy részét adják bérbe, ha évente egymillió forintnál több jövedelmük származik a bérbeadásból. Ha azonban a bérbeadó biztosított, és fizeti az összesen 6 százalékos egészségbiztosítási járulékot, akkor ez utóbbinak az összege is beleszámít az évi 450 ezer forintba. Így akár meg is úszható az eho. A nehézséget az eho alapjának a meghatározása okozza. Aki a 10 százalékos költségátalányt választja, annak egyszerűen a 90 százalékos adóalapot kell figyelembe vennie. A tételes költségelszámolók viszont éppenséggel levonhatnák az ehót az adóalapjukból – csakhogy amikor negyedévente előleget számolnak, akkor még nem tudják, mennyi lesz a végleges összeg, sőt még abban sem lehetnek biztosak, hogy végül kell-e hozzájárulást fizetniük, vagy sem. (Ha nem, akkor az előlegként lerótt összegek visszaigényelhetők.) Részben e visszás helyzet feloldására ötlötték ki a szabályalkotók, hogy a tételes költségelszámolók a többi költség elvonása után maradt bevétel 78 százalékára vetítsék a 14 százalékos ehót, így kompenzálva, hogy nem vonhatják azt le költségként – világította meg a helyzetet a HVG-nek Joó Gabriella, a KPMG könyvszakértő cég szenior menedzsere. Ebben az esetben az szja-t úgy kell kiszámítani, hogy a 78 százalékos összeget kell 1,27-tel felszorozni, és az így kapott summának kell a 16 százalékát venni, ami egyébként ténylegesen is 16 százalékos adóterhelést jelent. Bonyolultság ide vagy oda, az IBUSZ-nál örülnek az adóváltozásoknak – mondták a HVG-nek. A cég körülbelül 300 ingatlantulajdonossal áll szerződéses kapcsolatban, akiknél szállást foglal ügyfeleinek. Az „egyéb szálláshelyet” adók egy 2009-es kormányrendelet szerint azok, akik legfeljebb nyolc szobát adnak ki maximum 16 személynek. Nekik az szja-törvény továbbra is kínál egy – az adóváltozások szellemével ellentétes, de egyelőre megmaradt – pluszkedvezményt, a szobánként évente 32 ezer forintos tételes átalányadó lehetőségét. Ám ezt csak akkor választhatják, ha egy évben legfeljebb 90 napig fogadnak fizetővendégeket. (A tételes átalányadóval az egyéni vállalkozók nem élhetnek.) Akinek nincsenek extra költségei, annak megéri ez a szobaadó, amit például az IBUSZ partnereinek a 90 százaléka fizet. GYENIS ÁGNES

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapGázos ajánlatA KEG zűrös ingatlanügyleteEgy kft feljelentené a KEG-et és kártérítési pert indítana ellene, mondván, a tőzsdei cég a lejáróban lévő hiteltartozása miatti szorult helyzetét kihasználva próbálta áron alul megkaparintani az ingatlanjait. <### articleImage ImageID="25e33592-e774-4034-9c12-bfae2676a375" AltText="" Description="A kiszemelet ingatlan a zsurki ipari parkban" Source=" Dócs Attila" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> De ki az a Kocsis Arthur William? – tették fel a kérdést a budapesti székhelyű ATI-System Ingatlanberuházó és Szolgáltató Kft.-nél ez év szeptemberében. Az illetővel júniusban kerültek kapcsolatba, amikor az ATI vevőt keresett az ukrán határhoz közeli zsurki ipari övezetben lévő ingatlanjaira. Kocsis az USA Delaware államában bejegyzett KAW-Oil Group Inc. elnökeként mutatkozott be, de közölte, ha sikerül megegyezniük, akkor a vevő nem a KAW, hanem a Budapesti Értéktőzsdén szereplő Közép-európai Gázterminál Nyrt. (KEG) lesz. Néhány héttel később Kocsis mégis a KAW nevében tett 1 millió eurós vételi ajánlatot, és e dokumentumban egyetlen szó sem szerepelt arról, hogy a KEG lenne a vevő. Mindössze az utalt a tőzsdecég szerepére, hogy vételi ajánlatában a KAW kilátásba helyezte: a vételárat KEG-részvényekkel egyenlítené ki. Az ajánlatban az is szerepelt, hogy a megvásárolni kívánt terület tőszomszédságában lévő ATI-ingatlanokat is megvennék, azokra azonban egyelőre csak 2010. december 31-éig szóló opciós jogot kívánnak szerezni. A vételi szándék komolyságára utalt, hogy a KAW jelezte, 1-2 napon belül aláírná az ATI által eladni szándékozott ingatlanok adásvételéről, valamint a mellettük lévők megvételének opciós jogáról szóló szerződéseket. E rapid ügyintézési óhajnak az ATI ügyvezetője, Dócs Attila igencsak megörült, hiszen a kft azért akarta eladni az ingatlanokat, mert azokra jelzáloghitelt vett fel, és a törlesztési határidő vészesen közeledett. Annyira biztosnak tűnt a KAW ajánlata Dócs számára, hogy megszakította a tárgyalásokat a másik, szintén komolynak tűnő vevőjelölttel. A szerződések tető alá hozatala azonban egyre csúszott. Mígnem az ATI-sok rájöttek, hogy Kocsis tud a lejárat előtt lévő bankhitelükről és arról, hogy ennek időben való törlesztése érdekében akarják eladni az ingatlant. Ezt felismerve Dócs közölte Kocsissal: ha nem kapják meg a vételárat vagy a KEG-részvényeket, akkor másnak értékesítik az ingatlanokat. <### articleImage ImageID="2601cb7c-d3f3-4b80-8fa4-6b0bd8881cbd" AltText="" Description="A leendő logisztikai központ" Source="Horváth Szabolcs" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Ám pénz és részvény helyett Kocsis – az ultimátumként megadott határidő előtt egy nappal – még mindig csak egy előszerződésre volt hajlandó. Ebbe az idő szorításában lévő Dócs bele is ment. Az előszerződést azonban Kocsis már nem a KAW nevében írta alá, hanem mint a KEG képviselője, a tőzsdei vállalat céges pecsétjével és írásos meghatalmazásának felmutatásával. Ebben a KEG tett az eredetileg ajánlott árat kétszeresen meghaladó, 2 millió eurós vételi ajánlatot a szóban forgó ingatlanokra, és vállalt egyúttal kötelezettséget arra, hogy a szerződés megkötésének biztosítására 230 ezer euró óvadékot nyújt az ATI-nak. Ám a szerződés ellenjegyzésével megbízott ügyvéd nem fogadta el a Kocsis aláírási jogosultságát bizonyító papírt, egyúttal közölte Dóccsal, hogy „az ügy számára egyre furcsább fordulatokat hoz”. Nem csalt a szimata. Az ATI ügyvezetőjének kérdésére ugyanis Kocsis bevallotta, hogy valóban nem jogosult aláírni a KEG nevében, ám azt állította, ez nem befolyásolja az ingatlanok adásvételét, mert a KEG-et tényleg érdekli a terület. Kocsis arra kérte az ATI-t, tekintsék semmisnek az előszerződést, helyette – ugyanazzal a tartalommal és határidőkkel – írjanak újat, amelyre immár Pimper Richárd, a KEG vezérigazgatója tenné oda a kézjegyét. A HVG megkeresésére viszont Pimper kijelentette, ő nem tudott sem az 1 millió, sem a 2 millió eurós vételi ajánlatról, sem pedig az óvadékígéretről, ennek értelmében a Kocsis által aláírt szerződés semmis, mivel a KAW emberének nincs és nem is volt aláírási joga. „Kocsis soha nem volt a KEG alkalmazottja, megbízásunkra a nyáron 2-3 hónapon át anyagokat szerzett be, de már nem dolgozik nekünk” – közölte Pimper. Vagyis úgy tűnt, Kocsis csalást és okirat-hamisítást követett el – ám az nem volt világos, hogy ha valóban a saját szakállára tevékenykedett, akkor miből remélte a saját hasznát. „Jelenleg is él a megbízásom, s nemcsak anyagbeszerzésre, az ATI-ügyben például minden lépésemet egyeztettem a KEG-gel” – állította a szeptemberi eseményekkel kapcsolatban lapunknak Kocsis. Arra a váratlan fordulatra magyarázatul szolgálhat Kocsis kijelentése, ami Pimper és Dócs találkozásakor következett be. A KEG vezérigazgatója ugyanis kijelentette, a tőzsdei társaság megvenné az ingatlanokat, de – mint Pimper egy e-mailben közölte Dóccsal – „mindenképpen új alapokra kell helyezni az együttműködést”. Ezt követően, a hiteltörlesztési határidő szeptember végi lejárta előtt két nappal jelentkezett is Dócsnál a KEG igazgatóságának elnöke, Matyók György, hogy új, mint közölte, „mindkét fél igényeit figyelembe vevő” megoldási lehetőséget vázoljon fel. Hogy ez mi lett volna, az már nem derült ki. Október elején ugyanis Matyók – az ATI által felkért üzleti tanácsadón keresztül – azt üzente Dócsnak, ha majd hitelt érdemlően bizonyítani tudja a hitel meghosszabbításának tényét, visszatérhetnek egy újabb ajánlattal. Dócs szerint a KEG mindvégig az orruknál fogva vezette őket. A HVG-nek azt állította, a Pimperrel való személyes találkozásai, több e-mail-váltása és telefonbeszélgetése igazolja, hogy a KEG vezérigazgatója mindenről tudott. Dócs szerint Pimper azért küldte az aláírási joggal nem rendelkező Kocsist velük tárgyalni, hogy így nyerjen időt, és a hitel lejárata miatt lépéskényszerben lévő ATI kénytelen legyen áron alul eladni az ingatlanokat a KEG-nek. „A KEG tudott az ATI lejárat előtt lévő hiteléről” – osztotta meg a HVG-vel az ügyről az ATI felkérésére szerzett információit Tarjányi Péter exrendőr, jelenleg biztonságpolitikai szakértő. Furcsa, hogy a KEG – a nevével való állítólagos visszaélés ellenére – nem jelentette fel Kocsist. Ezt lapunknak Pimper azzal magyarázta, hogy egyrészt szeretnék megvenni az ominózus ingatlanokat, másrészt arra várnak, vajon az ATI tesz-e jogi lépéseket a KAW vezetőjével szemben. Márpedig az ATI a jogi képviseletével megbízott Ruttner György ügyvéden keresztül vezetői csalás, okirat-hamisítás és bennfentes információval való kereskedés gyanúja miatt büntetőfeljelentést akar tenni, valamint kártérítési pert indítani – de nem Kocsis, hanem a KEG ellen. Banki hitelét egyébként a kft-nek sikerült meghosszabbíttatnia, és most ötven munkahelyet teremtő, termelési célú beruházásra készül. CSABAI KÁROLY

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapTárlat + Győr: Várady Róbert: Térképzetek Azzal is reklámozni lehetne a kiállítást, hogy Van Gogh és Warhol látható a falakon. A valójában kicsit félrevezető reklám azonban teljesen idegen lenne a Munkácsy-díjas festőművésztől, aki az utóbbi tíz év terméséből állította össze legújabb tárlatának 39 képet felvonultató anyagát. Van Gogh és Warhol egyébként valóban ott vannak a falon, főszereplői Várady egyik emblematikus alkotásának. A magaskultúra és a tömegkultúra ikonjai találkoznak egymással ezen a képen, a művészt erőteljesen foglalkoztató interface-ben, mely térben és időben távol lévő dolgokat, személyeket hoz egyetlen tér-idő síkba. Várady festészetét intellektuális nyitottság, a társadalom és a tudomány aktuális problémái iránti érzékenység és érdeklődés jellemzi, s művei, bár sohasem direkt formában, mindig állásfoglalást is jelentenek: halk szavú, határozott véleményű, sajátos szimbólumrendszerrel dolgozó művész gondolatait arról, hogy mi dolgunk a világban. Győr, Városi Művészeti Múzeum, 2011. január 16-áig

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapNégy-öt párt, ha összehajol „Hiszen azért nem tettük, mert a Fidesz kérte, hogy ezt már hagyjuk meg az új kormány idejére!” Feledékeny politikustársát emlékeztette így Szabó Vilmos, az Országgyűlés szocialista frakcióvezető-helyettese, korábbi külügyi államtitkár, amikor a jövő évi magyar EU-elnökségről tartott október 20-ai parlamenti vitanapon Deutsch Tamás fideszes európai parlamenti képviselő újból előhozakodott az új kormány mantrájával, miszerint elődje vétkes hanyagságból késlekedett az elnökség lebonyolításához szükséges közbeszerzési eljárások kiírásával. Az EU-elnökséggel kapcsolatos MSZP–Fidesz-egyezkedések színhelye a 2008 márciusi első ülés óta az idén december 1-jei utolsóig zárt ajtók mögött tanácskozó és rendre semmitmondó nyilatkozatokkal előálló – eredetileg ötpártiként indult, az MDF megszűnésével négypártivá soványodott, majd az idei választásokat követően ismét ötpártiként újjászületett – EU-elnökségi országgyűlési munkacsoport volt. Mivel a résztvevők számára hamar nyilvánvalóvá vált, hogy az elnökség politikai programját alapvetően külső körülmények diktálják, a kormányváltásig Mesterházy Attila (akkori MSZP-frakcióvezető, most pártelnök) és Németh Zsolt (korábban a Fidesz frakcióvezető-helyettese, ma külügyi államtitkár) által társelnöki minőségben irányított testületben a vita főleg az elnökség finanszírozási és szervezési kérdéseiről zajlott. Ez év tavaszán a Bajnai-kormány érzékelhette, hogy nem tudná hézagmentesen elszigetelni a pártoktól az uniós elnökségre fordítandó pénzek elköltését, ezért e téren is közbeszerzési moratóriumot rendelt el. Az MSZP–Fidesz-fronttal szemben és a válságra való tekintettel Bajnai minden korábbinál takarékosabb, a rendezvények zömét Brüsszelre koncentráló elnökséget irányzott elő. 2010-re és 2011-re egyaránt 6,9 milliárd forintot tervezett be e célra az állami büdzsébe, amit megfejelt volna még 2,1 milliárd forint néhány külföldön lévő állami ingatlan eladásából. Utóbbiak értékesítése – a hivatalos indoklás szerint a nemzetközi válság miatt – máig nem történt meg, de mint Robák Ferencnek, a magyar EU-elnökség logisztikai kormánybiztosának szavaiból a múlt héten kiderült, a Bajnai-féle költségtervet az idén e nélkül is be tudják tartani. Igencsak más lesz a helyzet jövőre, a 2011-es Orbán-költségvetés ugyanis a korábbinak több mint a kétszeresére, 15,5 milliárd forintra emelte a jövő évi EU-elnökségi kiadásokat. Sajátos módon ezen belül csak minimálisan (4,2 milliárdról 4,4 milliárdra) nőnek az elnökséggel kapcsolatos személyi kiadások, viszont több mint négyszeresére (2,3 milliárdról 10,3 milliárdra) ugranak a dologi kiadások címén futó beszerzések és szolgáltatásvásárlások, úgy, hogy a fő hazai elnökségi helyszínnek kijelölt gödöllői kastély rekonstrukciójának 1 milliárd forintos költségét uniós forrásból fedezi a kormány.A jelenleg is fideszes és MSZP-s társelnökökkel működő pártközi munkacsoport szó nélkül elfogadta ezt a pénzügyi tervet, és azt sem kifogásolta, hogy a nyáron a kormány – a kis- és középvállalatok támogatásának ürügyén – felmentette a közbeszerzési törvény alól az EU-elnökséggel kapcsolatos költekezés jelentős részét (HVG, 2010. október 16.). E felmentés alapján tervez például a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) most „helyzetbe hozni” egy, a repülőtér és a belváros között közvetlen buszjáratot közlekedtető céget. Míg korábban arról is szó volt, hogy az elnökség egyik fontos kommunikációs szereplőjére, a külföldi tévétársaságoknak hírösszefoglalókat készítő úgynevezett „szerződő médiaközvetítő” funkciójára is közbeszerzést írnak ki, november végén a kormány kijelölte a feladatra a Duna Tv-t, amelynek ugyancsak az NFM ad forrást a szükséges eszközök beszerzésére. Ez az összeg is felül van már azon a 15,5 milliárdon, ami az állami költségvetésben – a „2011. évi EU-elnökségi feladatok” soron – a Külügyminisztérium fejezetébe illesztve – szerepel. Mivel a tárcák az elnökségi kereten kívül is költhetnek különféle elnökségi rendezvényekre, egyelőre távolról sem világos, mennyibe kerül majd az uniós elnökség az adófizetőknek. A kormánybiztos szerint október 21-éig 3,8 milliárd ment el a hivatalos keretből, és tisztább képet ígér, ha lezárulnak például a hivatalos vendégek étkeztetésére, elszállásolására, megajándékozására kiírt közbeszerzési eljárások. A hotelszakmában különösen nagy tülekedés várható, nem mindegy például, mely szállodák kínálhatják majd magukat a magyar EU-elnökség honlapján. Egy sor dolgot – például gépkocsikat, üzemanyagot, ásványvizet, szoftvert – állami reklámért cserébe ingyen, illetve kedvezményesen, szponzoroktól szerez be a kormány. De nincs információ például arról, mennyit fordít a Belügyminisztérium a Köztársasági Őrezred által működtetett akkreditációs rendszerre és más biztonsági feladatokra. Körvonalazódik viszont, hogy a magyar EU-elnökséget közel 5 milliárd forintért népszerűsíti majd a kormány. 1,4 milliárdot kap erre a Hungarofest, és ilyen propagandacélokat szolgál a 2011-es állami büdzsébe kormányzati kommunikációra beállított, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium által kezelt 2,8 milliárd forint zöme is. Már január elején 55 külföldi tudósító érkezik majd kormánypénzen Magyarországra. „Az EU-elnökségi munkacsoport felkéri a kormányt, hogy az elnökség teljes időszaka alatt rendszeresen adjon tájékoztatást” – olvasható az ötpárti munkacsoport Balla Mihály, Firtl Mátyás, Szabó Vilmos, Balczó Zoltán és Mile Lajos által aláírt legutóbbi állásfoglalásában. Az előzmények, valamint az Állami Számvevőszék függetlenségét övező fenntartások alapján azonban kevés kilátás van arra, hogy a magyar EU-elnökség hiteles pénzügyi elszámoltatására valaha is számíthat a közvélemény.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapNévházasságA Thomas Cook OroszországbanBelevágott az orosz piac meghódításába a patinás Thomas Cook-csoport, partnere a másképp legendás egykori szovjet idegenforgalmi cég, az Inturiszt.Manny Fontenla-Novoa kitartása meghozta a gyümölcsét. A második legnagyobb európai turisztikai társaság, a Thomas Cook vezérigazgatója három éven át húzódó, többször a kudarc szélére jutott egyeztetések árán érte el, hogy cége bevásárolhassa magát a legrégebbi orosz utazási irodába, az Inturisztba. A várhatóan jövő februárban véglegesítendő alku értelmében vegyesvállalatot hoznak létre, amelybe a londoni székhelyű cégcsoport tízmillió dollárral és saját részvényeiből egy 35 milliós csomaggal száll be, amiért 50,1 százalékos tulajdonrészt kap, az oroszok pedig a teljes utazásszervező és több mint 140 képviseletből álló értékesítő üzletágukat teszik a közösbe. A 13 oroszországi és külföldi egységből álló szállodahálózatukat kihagyták az ügyletből. <### articleImage ImageID="a3f524c9-9ed6-44a0-858f-a6e1e681d82e" AltText="" Description="" Source="Pataky Zsolt" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Az Inturiszt fő vonzerejét alighanem az ismertsége adja. Neve máig jól cseng, noha a céget a sztálini időkben, 1929-ben hozták létre elsősorban azért, hogy a Szovjetuniót népszerűsítse az ideérkező külföldiek körében. Akadtak, akik úgy tekintettek rá, mint a szovjet titkosrendőrség, a KGB kirendeltségére, hiszen a vendégek megfigyelése, ellenőrzése is a feladatai közé tartozott. A privatizálás során, 1994-ben a kétharmada Vlagyimir Jevtusenkov milliárdos üzletember kiterjedt holdingjába, az AFK Szisztyemába került, de fő profilja továbbra is a beutazóturizmus maradt. Ebben a piaci szegletben 9 százalékos részesedéssel az élen áll, a kiutazások szervezésében viszont csak a forgalom 5 százaléka jut neki. Pedig több mint negyven országba kínál utakat, így Magyarországra is. Ám ebben a viszonylatban sem tartozik a fő értékesítők közé – mondta a HVG-nek Aranyossyné Szegedi Andrea, a Magyar Turizmus Zrt. moszkvai képviseletének vezetője –, már csak azért sem, mert a sajátos, elsősorban a gyógyfürdőkre építő magyarországi kínálatot nehéz összhangba hozni a tömegturizmus igényeivel. <### articleImage ImageID="8236a664-0297-4da2-9417-c1416e734027" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Márpedig a Thomas Cook alighanem Oroszországban is ez utóbbira helyezi a hangsúlyt. Fontenla-Novoa agresszív üzletpolitikát ígért, az orosz utazókat pedig úgy jellemezte, hogy szeretnek sokat költeni és szórakozni. Ráadásul a részvényeit a londoni tőzsdén forgalmazó, saját szállodákat és légiflottát is üzemeltető brit társaság – amely a szeptember végén lezárt pénzügyi évben 8,9 milliárd fontos bevételt ért el – jó eséllyel pályázik arra, hogy néhány éven belül kizárólagos tulajdonossá váljon a most alakuló vegyesvállalatban. Ötéves elővásárlási jogot kapott az oroszok részesedésére, amiből több megfigyelő is azt a következtetést vonta le, hogy az AFK Szisztyema kiszállni készül az utaztatási üzletből. Előtte azonban javítani akar a pénzügyi mutatókon, hiszen az Inturiszt tavaly, csaknem 400 milliós bevétel mellett, több mint 13 millió dollárnyi veszteséget könyvelt el. A mostani megállapodás értelmében viszont 2012-re 15 millió dolláros – adózás, értékcsökkenési leírás és kamatfizetés előtti – eredményt ígér. Ellenkező esetben 15 millió dollárt kell fizetnie vagy nagyobb cégrészesedést kell adnia külföldi partnerének, amely nincs egyedül az orosz piachódítási kísérletével. A svájci Kuoni-csoport már 2007 nyarán megvásárolta a moszkvai Megapolus Tours 80 százalékát, néhány hónappal később pedig vetélytársa, a Hotelplan szerzett többségi részesedést a tengerparti nyaralásokra és síutazásokra szakosodott Ascent Travelben. A tőkemozgás működik a másik irányba is. Az amerikai Forbes gazdasági magazin listáján 9,9 milliárd dolláros vagyonával a nyolcadik leggazdagabb orosz üzletemberként szereplő Alekszej Mordasov három éve – egyik cégén, az S-Group Capital Managementen keresztül – a legnagyobb európai utazási társaság, a TUI AG társtulajdonosa lett. A Szeversztal kohászati konszern főrészvényeseként ismertté vált mágnás a kezdetben 3 százalékos részesedést azóta meghatszorozta. Sőt már arra is megkapta a német és az osztrák versenyhatósági engedélyt, hogy pakettjét 25-30 százalékosra növelje. A TUI-val tavaly alapított vegyesvállalata pedig egy ukrán mellett két orosz utazási cégben is többséghez jutott. Merthogy az oroszok barangolási kedvét még a gazdasági válság is csak egy időre tudta elvenni – mutatja a Szövetségi Turisztikai Ügynökség legfrissebb kimutatása. E szerint idén szeptember végéig 9,8 millió orosz turista járt külföldön, több, mint az egész tavalyi esztendőben. A beutazók száma viszont ennek az ötödét sem éri el, és évek óta stagnál. A tavalyinál kevesebb orosz vendéget csak a Fülöp-szigeteken, Norvégiában, Romániában és Szlovákiában fogadtak, míg a legkedveltebb úti cél jó ideje Törökország, a második helyre Egyiptom, a harmadikra pedig – valószínűleg a távol-keleti határvidéken élőknek köszönhetően – Kína került. Magyarország nincs ugyan az élmezőnyben, de változatlanul népszerű. A Moszkvában közzétett számok azt mutatják, hogy az év első kilenc hónapjában csaknem 25 ezer orosz keresett pihenést magyar tájakon, ami 20 százalékos növekedés. A szakemberek ugyanakkor arra figyelmeztetnek, hogy kötelező adatszolgáltatás híján az orosz statisztikák nem pontosak, legfeljebb a tendenciákat tükrözik. A Magyar Turizmus Zrt. szerint például az Oroszországból érkező turisták január és szeptember között a tavalyinál csaknem 28 százalékkal több, összesen 287 ezer éjszakát töltöttek magyarországi kereskedelmi szálláshelyeken, a gyógyszállókban pedig ők adják a vendégek 9 százalékát. POÓR CSABA / MOSZKVA

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKözös krízisalap A tervek szerint a lapzártánk után, december 16–17-én összeülő év végi EU-csúcson jóváhagyhatják a tagországok az unió új válságkezelő eljárásának életbeléptetéséhez szükséges alapszerződés-módosítás szövegét. Az eurózóna tagállamait államcsőd esetén kisegíteni hivatott jelenlegi, 450 milliárd eurós, átmeneti krízisalapot 2013-tól felváltó végleges Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) – a Nemzetközi Valutaalap (IMF) afféle európai változata – szükségességéről az állam- és kormányfők októberi brüsszeli ülésükön egyeztek meg. A már nyilvánosságra került e heti megállapodástervezet a lisszaboni szerződés „korlátozott” módosítását indítványozza. Ettől a formától az uniós politikusok azt remélik, hogy elkerülhetővé teszi a több tagországban – mindenekelőtt Írországban és Dániában – amúgy szükséges népszavazás kiírását. A nüansznyi változtatásokat mindenekelőtt német alkotmánybírósági fenntartások követelik meg. Az EU alkotmányának szerepét betöltő szerződés ugyanis nem teszi lehetővé a tagállamoknak egymás pénzügyi kisegítését, így a görögöknek és az íreknek adott hitelkeretek is jogilag aggályosak lehetnek. A csúcsot vezető Herman Van Rompuy elnök törekvései alapján – a huszonhetek e heti jóváhagyását követően – a tavaszig kapna időt az Európai Parlament (EP), az Európai Bizottság (EB) és az Európai Központi Bank (EKB) az alapszerződés megváltoztatását megelőző kötelező konzultációra. A legoptimistább forgatókönyv szerint ha az uniós intézmények a tavasszal egyöntetűen rábólintanak a változásokra, akkor 2012. év végéig lezárulhatnak a tagállami jóváhagyások, és 2013-tól élhet az új krízisalap. A jogi helyzet tisztázása mellett Európa vezetői a tervek szerint jóváhagyják az ESM felállításáról szóló konkrét keretterveket is, amelyekről előzetesen november végén állapodtak meg a pénzügyminiszterek. A márciusig kidolgozandó részletekkel együtt az ESM – a pénzügyminiszterek egyhangú jóváhagyása mellett – finanszírozást nyújthat majd az átmenetileg fizetésképtelenné vált, de szigorú kilábalási program végrehajtását vállaló eurózóna-tagállam adósságátütemezéséhez. Továbbra is nyitott kérdés azonban, hogy egy efféle államcsődeljárás kellemetlen következményeit milyen módon és mértékben viseljék majd az átütemezésre kényszerülő állam magánhitelezői, leginkább az államkötvények fő vásárlóinak számító bankok. Míg Németország ez ügyben kevésbé kímélné a pénzintézeti szektort, a tagállamok többsége – újabb hitelezési válságtól tartva – óvatosabb lenne. A jelek szerint egyelőre lekerül a napirendről egy másik, Luxembourg által preferált radikális javaslat is, amelynek alapján az eurózóna tagállamai közösen kibocsátott eurókötvényekben oldanák fel a kamatszínvonaluk közötti különbséget. FOLK GYÖRGY / BRÜSSZEL

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapSteve Hilton: londoni szürke eminenciás A toryk agya, alacsony növésű Raszputyin, a cselszövő Gollum A Gyűrűk Urából – ilyen jelzőkkel illetik párttársai Steve Hiltont, David Cameron brit konzervatív kormányfő szürke eminenciását. A 41 éves menedzser-politikus fiatalította meg a 13 éven át ellenzékbe kényszerült tory pártot, amelyet a változás jegyében a centrum irányába mozdított el, háttérbe szorítva a hagyományos konzervatív eszméket.Már egyetemistaként konzervatívnak vallotta magát. Igaz, egyszer megingott, és saját bevallása szerint a zöldekre szavazott. Vélhetően ez is közrejátszott abban, hogy sugalmazására Cameron olyan, a párt által korábban mellőzött, inkább a baloldalhoz kötődő témákat is a programjába vett, mint a környezetvédelem, az egészségügy, a társadalmi összefogás. Ő beszélte rá Cameront, hogy 2005-ben szálljon ringbe a megüresedett pártvezéri posztért, és neki tulajdonítják Cameron arculatváltását. Az etoni fiú-magániskolában, majd Oxfordban szocializálódott Cameron laza, sportos eleganciájú ruhákkal kezdte váltogatni addigi öltönyös, nyakkendős megjelenését. Hilton a munkahelyére vezető félórás utat rendre baseballsapkában, rövidnadrágban, tornacipősen, kerékpáron teszi meg – igaz, elegánsabb ruháját és iratait a sofőrje viszi utána. Gyakran feltűnik a londoni csúcsforgalomban, gépkocsik és járókelők között cikázva, és állítólag nem igazán veszi figyelembe a közlekedési szabályokat. „Rendes” öltözékével is kilóg a brit politikai elitből, nyakkendőt sosem köt, farmeréhez legfeljebb zakót vesz fel, ing helyett sokszor pólót hord. A munkamániás Hilton szegény családban született, magyar származású szülei 1956 után vándoroltak ki Nagy-Britanniába, és kezdetben a Heathrow repülőtér cateringrészlegénél dolgoztak. Apja, az 1930-as években Európa egyik legjobb jégkorongkapusának tartott Hircsák István angolosította Hiltonra nehezen kiejthető családnevét. Steve ötéves volt, amikor szülei elváltak, anyja egyedül maradt vele és húgával. A szegény sorú gyerekek taníttatására létrehozott sussexi középiskola elvégzése után Oxfordban tanult filozófiát, politikát és közgazdaságtant, majd a politika felé vette az irányt. A konzervatív pártközpontban helyezkedett el, ahol többek között pr-ügyekkel foglalkozott. Ott barátkozott össze a kutatási részlegen tevékenykedő Cameronnal, és a győzelmet hozó 1992-es kampányban már együtt dolgoztak. Hilton kapcsolatba került a konzervatívoknak dolgozó Saatchi & Saatchi reklámügynökséggel, amelynek egyik alapítója, Maurice Saatchi fantáziát látott benne, és felvette maga mellé. Ám leszerepelt, amikor az 1997-es kampányban ő találta ki a Tony Blairt fekete álarccal ábrázoló Új Munkáspárt, Új Veszély szlogenű, visszatetszést keltő plakátot, amely nagyban hozzájárult a toryk vereségéhez. Ezután saját tanácsadó céget alapított, de Cameronhoz fűződő barátsága megmaradt, olyannyira, hogy keresztapja lett a későbbi kormányfő első gyermekének, a veleszületett betegségben tavaly hatévesen meghalt Ivannak. Három éve, egymillió fontért vásárolt oxfordshire-i háza Cameronék vidéki birtokától alig néhány mérföldre van. Hilton a feleségét is a politikának köszönheti: a korábbi pártvezér Michael Howard kommunikációs igazgatójával a 2005-ös kampányban került közelebbi viszonyba. Néhány évet az USA-ban töltöttek – miután a feleségét kinevezték az amerikai Google kommunikációért felelős alelnökének –, a gyermekük is ott született. Cameronnal onnan is naponta beszélt telefonon, havonta egyszer pedig Londonban személyesen instruálta a pártvezért.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapHármas kötésFejetlenség HaitinA földrengés utáni lassú romeltakarítás és a pusztító kolerajárvány is súlyosbítja a bizonytalanságot Haitin, ahol vádaskodásba fulladt az elnökválasztás első fordulója.Égő gumiabroncsok a barikádok tetején, lángba borult kormánypárti székház és négy ember halálát okozó fegyveres összecsapás fogadta a múlt héten Haiti fővárosában, Port-au-Prince-ben az elnökválasztás november 28-ai első fordulójának előzetes eredményét. Az indulatokat az eső és a politikusok kérlelése a hétvégére lehűtötte, a repülőtér és az üzletek kinyitottak, a januári földrengés még mindig eltakarítatlan – a félelmek szerint további halottakat rejtő – romhalmazai között az emberek újra vásárolni kezdtek. Leginkább élelmiszert és palackozott vizet, mert attól tartanak, hogy a politikai feszültség újabb vérontáshoz és káoszhoz vezethet. <### articleImage ImageID="758b3fc5-fda4-439a-ba7f-c9822119f227" AltText="" Description="" Source="AP/Guillermo Alias" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A tiltakozók a helyi dzsessz-sztárként ismert, 49 éves Michael Martelly hívei voltak, akik azért háborodtak fel, mert a politikába frissen belekóstolt elnökjelöltjük alig 6800 szavazattal maradt le a január 16-ai második fordulóról. A választási bizottság által az egyik fővárosi étteremben ismertetett eredmény szerint az ellenzék nagyasszonya, a 70 éves Mirlande Manigat a szavazatok 31,37 százalékával végzett az élen, mögötte a kormánypárt jelöltje, Jude Célestin következett 22,48 százalékkal, majd Martelly, csupán egy százalékponttal lemaradva. Nyilatkozataikban mindhárman elsőnek deklarálták magukat: a párizsi Sorbonne-on diplomát szerzett egyetemi tanár Manigat – akinek férje 1988-ban négy hónapig Haiti megválasztott államfője volt, mielőtt puccsal megdöntötték volna a hatalmát – a hivatalos közleményre mutogat, Célestin súlyos pontatlanságokat kifogásol, Martelly viszont masszív csalást emleget. A két napig tartó zavargások láttán a választási bizottság azt javasolta, hogy a három jelölt képviselőinek jelenlétében nézzék át a szavazatok összesítését, ezt azonban Manigat és Martelly elutasította. Híveik azt gyanítják, hogy ez nem lenne jó másra, mint hogy a 48 éves mérnök Célestin – az alkotmány értelmében az államfői posztért harmadszor már nem indult René Préval elnök választottja – ott legyen a januári döntőben. Az Amerikai Államok Szervezete és a Karibi Közösség megfigyelői sem vitatják – ám a többi nemzetközi szervezetnél és az USA-nál megengedőbben ítélik meg –, hogy az elnökválasztás lebonyolítását súlyos hiányosságok kísérték. A Duvalier család három évtizedes diktatúrája alól 1986-ban felszabadult, tízmilliós Haitin soha nem volt magas a részvételi arány a szavazásokon, a 4,7 millió választópolgár közül most is csak 1,2 millióan voksoltak <### articleImage ImageID="ad8736b2-3528-4850-b9a0-086a86d06616" AltText="" Description="" Source="AP/Guillermo Arias" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> .A kialakult káosz azokat igazolja, akik szerint felelőtlenség volt megtartani az elnökválasztást Haitin, ahol szétesett az államszervezet, és képtelenek úrrá lenni a nyugati féltekén két évszázada nem tapasztalt rombolást végző januári földrengés következményein. A legalább 220 ezer halottal és 7,8 milliárd dolláros – az ország GDP-je 120 százalékának megfelelő – kárral járó természeti katasztrófa nyomán még mindig 1,5 millióan tengődnek a segélyszervezetek sátortáboraiban, így a romossá vált elnöki palota környékén is. A valaha 2,8 milliós fővárost félmillióan elhagyták, zömük az odaveszett személyazonosító okmányok, valamint az illetékes választókörzetek ismeretének híján még ha akart volna, sem tudott szavazni. A megfélemlített voksolók, az eltűnt szavazatok és a gyanús összesítések pedig az utóbbi negyedszázad minden választásán gondot jelentettek. A jelentős számú haiti bevándorlónak otthont adó floridai Miamitól alig kétórányi repülőútra lévő – Hispaniola szigetén a Dominikai Köztársasággal osztozó – ország már a földrengés előtt is a világ egyik legszegényebb helye volt, amelyet menetrendszerűen pusztítottak a hurrikánok és az egymást követő kormányok gazdaságpolitikai baklövései. A földrengés hatása mellé októberben kolerajárvány társult, amely eddig legalább kétezer emberrel végzett. Mivel Haitin egy évszázada nem fordult elő hasonló – és a vizsgálatok azt mutatták, hogy a virulens baktériumtörzs ázsiai eredetű –, a helyiek meg vannak győződve arról, hogy a fertőzött vízzel terjedő betegséget az ENSZ nepáli békefenntartói hurcolták be az országba. A kampány során az elnökjelöltek is tartózkodtak tömegrendezvényeiken a kézfogástól, inkább az öklüket vagy a könyöküket ütögették össze a választópolgárokkal. Az elnökválasztási zűrzavar nem csak a politika megbénítása vagy a véres összecsapások veszélye miatt sújtja Haitit. A természeti katasztrófára reagáló kormányok és nemzetközi szervezetek által felajánlott 5,3 milliárd dollár segélynek eddig csak a tizedét folyósították. A pénz útjának garantálása – figyelmeztetnek elemzők – eddig sem volt egyszerű, most pedig már abban sem lehetnek biztosak, milyen elnök és melyik párt áll majd az ország élén néhány hét múlva.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapSzínház + múzsák: nőNYUGAT Milyen volt író nőnek, sőt írónőnek lenni a múlt század első évtizedeiben? Az Örkény és a Thália Színház közös produkciójából kiderül. Öt színésznő kelt életre a Nyugat köréhez tartozó tizenegy legendás nőalakot; költő- és írónőket, akik nemcsak a folyóirat publicistái voltak, hanem féltékeny szeretők és harcos feleségek is. Hosszú vörös padon ül az öt primadonna, fekete falak között, fekete ruhában: Bíró Kriszta, Für Anikó, Hámori Gabriella, Kerekes Viktória és Lázár Kati. Felváltva hangzanak el monológok levelekből, naplókból, néha egy-egy párbeszéd is kialakul, melyekből megelevenednek többek közt Móricz Zsigmond és Ady Endre feleségei és szeretői, kirajzolódik Török Sophie és Kaffka Margit személyisége, élete, de felidéződik Karinthy hipochondriája, Szabó Lőrinc rettenthetetlen hódítási vágya és Kosztolányi törékeny egészsége is. A Bíró Kriszta által válogatott szövegekből összeálló produkcióba két férfi is belecseppent: rendezőként Mácsai Pál, valamint Szalai András, aki cimbalomzenével festi alá a férfiak és nők érzelmi viharait. Alakja a nők feje felett, a fekete háttérbe vágott, szabálytalan négyszögben szinte lebeg az előadás alatt, valószínűtlen elérhetetlenségben... Örkény Színház

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKép a képbenA műtárgypiac divatdiktátoraiAz örmény származású, amerikai Larry Gagosian galériatulajdonos lett az idén a műkereskedelem legbefolyásosabb embere.Bár művészek nélkül nincs műkereskedelem, mégsem ők a legnagyobb presztízsű szereplők a tekintélyes brit művészeti magazin, az Art Review Power 100 listáján, amely a műtárgypiac résztvevőit a trendekre és az árakra gyakorolt befolyásuk alapján rangsorolja. Sőt az alkotók renoméja az utóbbi években csökkent, az idei listán már csak tizenhatan vannak, az első tízben pedig senki sem képviseli őket. A rangsorolt művészek, így Bruce Nauman, Marina Abramovic, Jeff Koons, Damien Hirst, Gerhard Richter neve a magyar gyűjtők körében is ismerősen cseng, a legelőkelőbb helyen, a tizenharmadikon álló kínai Aj Vej-vejről viszont eddig inkább a demokrácia melletti elszánt kiállása kapcsán lehetett hallani Magyarországon. Az idén galériatulajdonost, az örmény származású amerikai Larry Gagosiant sorolták az első helyre, ami mögött akár taktikai megfontolás is állhat. A győztes minden évben a művészeti piac szereplőinek más csoportjából kerül ki. A lista élén 2007-ben műgyűjtő, Francois Pinault francia üzletember, a Christie's aukciósház többségi tulajdonosa, 2008-ban művész, a Sotheby's aukciójával reflektorfénybe került Damien Hirst, tavaly pedig a svájci Hans-Ulrich Obrist kurátor állt. A döntések üzenetértékűek. Az idei indoklásban például a rangsor összeállítói megjegyzik, hogy nehezen képzelhető el győztesként múzeumigazgató vagy kurátor olyan évben, amikor e pozíciók betöltőinek a művészeti intézmények gazdasági nehézségei miatt rendkívül szűkre szabott a mozgásterük. A 65 éves, örmény szülők gyermekeként Los Angelesben született Gagosian első helye évek óta érett, a galériatulajdonosok között most kétségkívül ő a legnagyobb sztár. Műkereskedői karrierjét az 1980-as évek közepe óta építi, kilenc galériát felölelő birodalma az indoklás szerint „a kapitalizmus mikrokozmosza”. Kiállításai, így a nyári londoni Picasso-show, a legnagyobb múzeumok tárlataival vetekednek. Gagosian a múzeumok egyenrangú tárgyalópartnere, amikor az általa képviselt művészek tárlataihoz keres helyszínt és időpontot. A tavalyi győztes svájci kurátor az idén második a listán. Legújabb sikeres akciója a londoni Serpentine Gallery kétnapos rendezvénysorozata, a Map Marathon volt, a galériához kötődő világhírű művészek performance-aival. Őt a szintén svájci Iwan Wirth galerista követi, aki Gagosianhoz hasonlóan globális játékos. Az idén New Yorkban nyitott új galériát, Londonban pedig másik helyre költözött, ahol első nagy tárlatán a nemrég elhunyt Louise Bourgeois kései munkáit mutatta be. A múzeumigazgatók között a legelőkelőbb helyen, az ötödiken Glenn D. Lowry, a New York-i Modern Művészetek Múzeumának vezetője áll, akit Sir Nicholas Serota, a londoni Tate irányítója követ, ő a hetedik. Dollármilliárdokat kell rászánnia annak, aki gyűjtőként akar bekerülni a művészeti élet legbefolyásosabbjai közé, de önmagában még ez sem elég. A két legjobb helyen álló gyűjtő egy-egy város egész kortárs művészeti életének vált meghatározójává. A 8. helyezett Eli Broad a Los Angeles-i kortárs közgyűjtemények nagyvonalú támogatója, nemsokára a saját kollekciójának otthont adó múzeum is a várost gazdagítja. A Christie's, és mellesleg a Gucci divatcég, valamint a Puma sportszergyártó 10. helyre sorolt tulajdonosa, Francois Pinault két új, az első évben 1,3 millió látogatót vonzó velencei múzeumával a lagúnák városát a biennálék közötti időszakokban is a kortárs művészet európai fellegvárává tette. Persze kellő befektetéssel is gyorsan lehet a rangsorban előrelépni. Viktor Pincsuk ukrán iparmágnás mindössze öt éve kezdett műtárgyakat gyűjteni, és mára nemhogy felkerült a londoni művészeti lap listájára, de már a 37. Ami aligha meglepő, 3,1 milliárd dollárt áldozott ugyanis a gyűjteményére, galériát nyitott Kijevben, nemzetközi díjat alapított fiatal művészek elismerésére, és ma már rangos múzeumok igazgatótanácsának tagja. Az 50 éves mérnök Pincsuk az egykori ukrán államfő, Leonyid Kucsma veje, kétszer is volt képviselő, kiterjedt birodalmához többek között cső- és vasötvözetgyártó, vasútivagon-gyártó cég tartozik, de érdekelt a bankszektorban, az élelmiszeriparban és kereskedelmi tévécsatornákat is üzemeltet. Sokat változott az első, 2002-es lista óta a földrajzi összetétel: az USA kétharmados részesedése leapadt, és az európaiakon, mindenekelőtt németeken és svájciakon kívül feljöttek a feltörekvő piacok is, Kína, Thaiföld, Mexikó, Libanon vagy az Egyesült Arab Emírségek. Az USA és Nagy-Britannia vezető szerepe azért továbbra sincs veszélyben. A kelet-közép-európai régió néhány éve megjósolt megerősödése viszont még várat magára. Oroszországot két, Ukrajnát, Szerbiát és Szlovéniát egy-egy személy képviseli a rangsorban. Magyar név is akad a listán, igaz, német színekben: Stefan Kalmár, a müncheni Kunstverein korábbi vezetője, a New York-i Artists Space igazgatója és kurátora a 94. helyen első alkalommal tagja a művészeti elit klubnak. EMŐD PÉTER

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapMértékkel Az elektromágneses, ezen belül a rádiófrekvenciás sugárzás egészségügyi határértékei – az EU 1999-es ajánlása alapján – Magyarországon is érvényesek, a korlátokat egy 2004-es egészségügyi miniszteri rendelet tartalmazza. Laikus számára nem könnyen értelmezhető adatok ezek, mert frekvenciasávonként is eltérőek (az emberi test ugyanis nem egyformán reagál a különböző frekvenciájú hullámokra), és mértékegységből is több van használatban. Ilyen például az elektromos térerősséget jelző volt/méter (V/m), amely egyszerűen szólva a mobiltelefonálásból ismert térerőt is jelzi; ez azt méri, hogy a hullámok mekkora feszültséget keltenek egyméteres vezetékben. Ez szépen rímel arra az ismert jelenségre, hogy nagy rádióadók közvetlen közelében akár a levegőbe tartott csupasz dróttal is lehet villanykörtét működtetni. További mértékegység a mágneses indukciót jelző tesla, amely azonban magasabb frekvenciákon általában csak a sugárzás közvetlen közelében adhat a V/m-től eltérő értéket. Az előbbi kettőből kiszámítható watt/négyzetméter (W/m2) érték azt mutatja, milyen teljesítményű sugárzás ér egy felületet. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy ha nincs rá nyomós ok, akkor nem az egészségügyi határértékeket mérik, hanem arra utaló, de egyszerűbben mérhető értékeket vizsgálnak.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapLehetetlen küldetésA magyar EU-elnökség kockázataiA kétharmados hazai felhatalmazás okozta elbizakodottság kikezdte az Orbán-kormány nemzetközi tekintélyét. A gazdasági és politikai hitelromlás pedig rossz ómen két héttel Magyarország első soros EU-elnöksége előtt.Egy menet közbeni kormányválságnál csak a kormányzati túlhatalom veszélyezteti jobban egy soros EU-elnökség sikerét. Utóbbit – függetlenül a funkciót éppen betöltő kormány saját propagandájától – leginkább az elnökségi székben ülők konfliktuskezelő és egyeztetőkészségein mérik, főképp azon, hogy az integráció sokdimenziós kormányzásának függő ügyeit milyen mértékben képesek kompromisszumos megoldások felé terelni. Az utóbbi évek egyik legkevésbé eredményes elnökségének megfigyelők az uniót 2009 első felében irányító Csehországét tartják. E fél év amúgy is eseménydús – egy pénzügyi világválsággal és egy orosz–ukrán gázháborúval megtűzdelt – időszakát a tehetetlenség közelébe látszott sodorni, hogy Mirek Topolánek kabinetje „műsoridő” alatt belpolitikai konfliktusok következtében összeomlott, szakértői kormánynak adva át a helyét. Hogy a csehek hat hónapja mégsem végződött teljes kudarccal, azt szakértők – köztük például Richard Whitman, a londoni Chatham House kutatóintézet munkatársa – annak tulajdonítják, hogy a munka dandárját sohasem a soros tagállamnak a nyilvánosság reflektorfényében fürdő politikusai, hanem „a felszín alatt” tevékenykedő diplomatái és köztisztviselői végzik. Márpedig e szellemi bázis Csehországban érintetlen maradt a belpolitikai krízistől. <### articleImage ImageID="948b61f9-c15c-46a8-a542-eac6e591a54e" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="1e92b492-81c2-49e9-93fb-75b77725adaf" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Az unióban szokatlanul nagy parlamenti felhatalmazásra támaszkodó magyar kormány viszont agyonnyomja saját közigazgatását, ezért semmivel nem indul jobb elnökségi esélyekkel a peches csehekénél, sőt. Bár az úgynevezett elnökségi stáb – az egyes minisztériumoknál dolgozó összesen közel 800 köztisztviselő – három évvel ezelőtt kezdett szakmai és nyelvi képzése befejeződött, kulcspozíciókban (például a brüsszeli állandó képviselet vezetésében és szakértői gárdájában) a kormány alig néhány hónappal a jövő január 1-jei start előtt hajtott végre személycseréket. Ennél is kockázatosabb, hogy az indoklás nélküli elbocsátás törvénybe iktatott fenyegetésével a kormány olyan „öncenzúrát” kényszerít a drága pénzen felkészített köztisztviselői karra, amely csírájában fojthatja el az elnökség sikeréhez elengedhetetlen szakmai kreativitást és bátorságot. Noha újabban Orbán Viktor és miniszterei úton-útfélen bizonygatják, hogy a magyar elnökség „pártatlan közvetítőként” végzi majd az elnökségi tennivalókat, ha az uniós alkukat kidolgozni hivatott magyar köztisztviselőnek attól kell rettegnie, hogy az elnökség végeztével seperc alatt kirúghatják, alighanem az unió jövőjénél előbbre helyezi saját egzisztenciális biztonságát. A pártatlanság szakmai követelménye és a belpolitikai nyomás közötti keskeny pallón kell majd egyensúlyozniuk a hazai diplomatáknak például a 2014-gyel kezdődő 7 éves uniós keretköltségvetésről a jövő félévben kezdődő vita levezetésekor, hiszen a magyar kormány már több kérdésben letette a nemzeti garast. <### articleImage ImageID="b0788fae-40f4-469a-8014-d784b9ed66f3" AltText="" Description="A gödöllői tanácsterem" Source="Dudás Szabolcs" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Az elnökséget a hátukon vivő, kiszolgáltatott magyar köztisztviselők teljesítményének kibontakoztatását különösen akadályozza az a kül- és belpolitikai légkör, amelyet a mindenféle egyeztetést és megállapodást helyből elutasító Orbán-kormány maga körül kialakított. Az elnökség sikerének egyik fontos előfeltétele a funkciót betöltő kormány és az Európai Bizottság (EB) közötti bizalom. Orbánék ezt az elmúlt hónapokban igencsak próbára tették a gazdaságpolitikai vonalvezetésükkel, az uniós előírásokkal szemlátomást ellentétes jogszabályokkal – például a visszamenőleges, ráadásul szelektíven alkalmazott vállalati különadókkal – és nem utolsósorban pökhendi, a külföldi partnereket (is) személyükben sértegető stílusukkal. Bár több jel utal rá, hogy Brüsszel – épp az elnökséget akadályozó konfrontáció enyhítése végett – gesztusokra készül, információk szerint javasolni fogja például a magyar kormány számára belpolitikailag fontos földvásárlási moratórium 3 éves meghosszabbítását, egyelőre nem tudni, partnerek lesznek-e effélékben a jogellenes magyarországi intézkedések által rosszul érintett tagállamok. Bennfentesek szerint az EB és az Orbán-kabinet közötti viszony további elmérgesedésének egyik jele lesz, ha a bizottság nem várja meg a magyar EU-elnökség végét a különadók „elmeszelésével”, mivel ez rontaná a budapesti elnökség hitelességét éppen azon a téren – az úgynevezett gazdaságpolitikai koordinációt érintő közösségi jogszabályokról szóló tárgyalásoknál –, ahol az elnökségnek arra a legnagyobb szüksége lenne. A magyar elnökség hatékonyságával szemben támasztott kételyek az utóbbi hetekben a nemzetközi sajtóban is megjelentek. Az általában „Brüsszel hangjának” tartott Financial Times múlt heti szerkesztőségi kommentárja egyenesen oda lyukadt ki, hogy a jelenlegi helyzetben Európa aligha engedhet meg magának a soros elnökségi funkcióban olyan „kiszámíthatatlan vezetőt”, mint Magyarország. Az EU történetében még sohasem fordult elő, hogy – politikai szankció gyanánt – egy tagállamot megfosztottak volna soros elnöki tisztétől, igaz, a lisszaboni szerződés egy évvel ezelőtti hatálybalépéséig ez jóval nagyobb technikai nehézséget okozott volna, mint ma. Hogy ez most, ha burkoltan is, felmerülhetett, az teszi lehetővé, hogy az EU-nak ma már állandó elnöke és külügyi főképviselője van, így a soros elnökségre kevesebb munka hárul, a stafétabotot elvileg szilveszterkor átadó, gyakorlott belga elnökségnek pedig nem okozna gondot még egy fél évig vinni az ügyeket a lengyel elnökség júliusi antréjáig. Jóllehet egy ilyen súlyos megszégyenítés nyilvánvalóan felkorbácsolná az euroszkepticizmust Magyarországon – ez pedig Brüsszelnek sem érdeke –, a gondolat azért is vetődhet fel, mert a demokrácia és a jogállamiság orbáni megrendítése kihúzza az erkölcsi alapot az EU külpolitikája alól. Miközben például a magyar elnökségi időszak programjában kiemelt helyet kap Horvátország csatlakozási tárgyalásainak lezárása és a többi úgynevezett nyugat-balkáni ország előreléptetése a csatlakozásig vezető úton, hiteltelenné válhat az EU részéről kemény jogállami követelményeket támasztani úgy, hogy éppen a soros elnökséget adó tagállam csúszik vissza valamiféle, a csatlakozáskorit jócskán megelőző állapotba. Hasonló megfontolás merülhet fel az EU és a Keleti Partnerség fogalmába tartozó hat ország – Belarusz, Ukrajna, Moldova, Grúzia, Azerbajdzsán és Örményország – közötti kapcsolatokat illetően is, mivel az utóbbiakkal szemben a gazdasági együttműködés bővítéséért és a pénzügyi támogatásokért cserébe az EU a demokratikus és piacgazdasági intézményrendszer fejlesztését szabja feltételül. Bár a magyar elnökség naptárába május végére provizórikusan beállították a Keleti Partnerség konferenciát – ez lenne az elnökség legnagyobb szabású hazai rendezvénye, amelyre a tagállamok miniszterelnökein kívül ezeknek az EU számára igen fontos partnerországoknak a vezetőit, valamint Hillary Clinton amerikai külügyminisztert is elvárná a magyar kormány –, információk szerint Orbán nemzetközi megítélésének további romlása oda vezethet, hogy a konferenciát elhalasztják a lengyel elnökség kezdetére. A lisszaboni szerződés óta belépett soros elnökségeknek eleve sok fejfájást okoz az Európai Parlament (EP) megnövekedett hatalma, mert az elnökségnek nemcsak ki kell passzíroznia az egyes ügyekben a kormányok közös álláspontját, hanem neki kell azt lenyomnia az EP torkán is. Az Orbán-kabinet azonban mindent megtenni látszik annak érdekében, hogy helyzetét a strasbourgi testületnél is megnehezítse. Míg a tagállamok vezetőinek a magyar kormány jogállamiság-rontó hazai ténykedésével kapcsolatos esetleges kritikái a diplomácia függönye mögött hangzanak el, a soros elnökség idején az EP előtt megjelenni köteles magyar kormánytagok aligha menekülhetnek majd el az euroképviselőknek a magyarországi fejleményeket firtató nyilvános kérdései elől azzal, hogy mindez „csak belpolitika”. Hogy a kormány még a neki politikai otthont nyújtó Európai Néppártban (EPP) sem érzi teljesen biztonságban magát, azt jelzi, hogy a Fidesz épp a múlt héten találta időszerűnek egy kitüntetéssel megajándékozni Wilfried Martenst, az EPP elnökét. Arra pedig akár mérget is lehet venni, hogy az uniós parlament szocialista, liberális, zöld és konzervatív frakciói – amelyek együttesen a strasbourgi képviselőház többségét alkotják – nem fogják megkönnyíteni a magyar elnökség életét. A startpisztoly január 19-én dördül el, amikor Orbán Viktor miniszterelnök először áll az EP plénuma elé. KOCSIS GYÖRGYI

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapA tőzsdék éve <### articleImage ImageID="fc1c62d8-b851-4777-8a5b-83f3bab4660f" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Vegyes képet mutat a nemzetközi értékpapírpiacok idei teljesítménye: a világ 49 tőzsdeindexének összehasonlításából kiderül, hogy december elején helyi valutában számolva 11, dollárban mérve pedig 14 mínuszban volt. A válság mélypontjának számító tavalyi év végén még mindegyikük pozitív tartományban zárt, akár a helyi valutában, akár dollárban mérték. Sőt gyakori volt a két számjegyű növekedés, a moszkvai, az isztambuli, a Buenos Aires-i és a jakartai börze pedig száz százalékot meghaladó hozamot mutatott fel. Az idén a befektetők nem számíthatnak ilyen jó eredményre. Az év egészét tekintve két számjegyű növekedésre általában csak néhány, a nemzetközi pénzügyi válságban kevésbé érintett feljövő ország tőzsdeindexe volt képes, de azok is elmaradnak az egy évvel korábbi kiugróan magas eredményektől. A vizsgált értékpapírpiacok közül dollárban a legnagyobb, 54 százalékos emelkedést a bangkoki tőzsdemutató érte el, annak ellenére, hogy a tavasszal bizonytalan helyzetet teremtett Thaiföldön a kormányellenes tüntetések miatti politikai válság. A sanghaji, a sencseni és a mumbai tőzsde korábbi önmagához képest mérsékelten teljesített, harmadannyi hozamot sem tudtak felmutatni, mint Latin-Amerikában a Buenos Aires-i, a bogotái, a santiagói részvénypiacok. Európában az államcsődközeli helyzetbe került Görögországban az athéni tőzsde zuhant a legnagyobbat. Akik korábban görög papírokat vettek, azok 32 százalékos veszteséggel szembesülhettek.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapMFB Zrt.: Tőkeinjekció Húszmilliárd forintos tőkejuttatással még az idén 100 milliárd forintra emeli az állam a tulajdonában álló Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) jelenleg 87,57 milliárd forintos alaptőkéjét. A költségvetés általános tartalékának terhére nyújtott tőkejuttatásból a kormányhatározat értelmében 12,43 milliárd forint növeli az alaptőkét, 7,57 milliárd pedig a tőketartalékot. A kormányváltás után azonnal módosított vagyontörvény rendelkezett a Baranyay László vezette MFB feltőkésítéséről, továbbá arról, hogy a szavatolótőke 25 százalékáról a 35 százalékára emelkedjék az egy ügyfélnek nyújtható hitel maximuma. Egyúttal az alapvetően hosszú lejáratú fejlesztési kölcsönök kihelyezésére kitalált pénzintézet éven belüli hitelnyújtásra is jogosítványt kapott. December 13-án ráadásul – a beszűkült költségvetési mozgástérre hivatkozva – ismét módosították a bankról szóló törvényt: e szerint az MFB-t akár kormányrendelettel is lehet utasítani finanszírozásra vagy kockázatitőke-partnerségre, valamint saját hatáskörben kiválthat korábbi, rossz hiteleket. Az állam nem vonhat el osztalékot a banktól, így annak nyereségesnek sem kell lennie. Az MFB mérlegfőösszege tavaly 1136 milliárd, saját tőkéje 127 milliárd, adózott eredménye pedig 2 milliárd forint volt, és az eredménytartalék igénybevételével 12 milliárd forint osztalékot vett ki belőle az állami tulajdonos. Idén az első háromnegyed évben 17,7 milliárd forint veszteségről adott számot a bank igazgatósága.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapAmerikai államkötvények 2 százalékra, féléves csúcsára emelkedett az ötéves futamidejű amerikai államkötvény referenciahozama. Mivel a kötvények árfolyama a hozamukkal ellentétesen mozog, ez azt jelenti, hogy a 2015-ben lejáró tengerentúli adósságpapírok hat hónapja nem voltak ilyen olcsók. Az utóbbi napok hozamemelkedésének tükrében elképzelhető, hogy az amerikai kötvények hozama csökkenni, árfolyamuk pedig növekedni fog rövid távon. Ám az Equilor Befektetési Zrt. szerint nem kizárt, hogy az ötéves amerikai államkötvények a következő hónapokban még a mostaninál is olcsóbbak lesznek, hiszen ismét felerősödhetnek az Egyesült Államok növekvő adósságaival kapcsolatos aggodalmak, ez pedig további hozamemelkedést és árfolyamcsökkenést idézhet elő.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapBeltéri kétségekElektroszmog a lakásokbanSokan gyanakszanak a mobiltelefonra, holott számos más, kevésbé ismert forrása is van az elektromágneses sugárzásnak bármelyik otthonban. Egészségkárosító hatást hétköznapi körülmények között nem lehet kimutatni. Sugárzás valóban mindenhol van, de korántsem annyi, amennyi veszélyt jelentene. Ez derült ki a HVG kérésére végzett szúrópróbaszerű méréssorozatből és kísérletből, amellyel az elektroszmogként is emlegetett, mindenhol jelen lévő rádiófrekvenciás és mikrohullámú sugárzást vettük górcső alá. A mobiltelefonok mellett kibocsátanak ilyen hullámokat a rádió- és tévéadók, a mikrosütők, a drótnélküli telefonok és lakáscsengők, az elektronikus bébiőrök, no meg a vezeték nélküli internetkapcsolathoz való, egyre népszerűbb wifi- (más néven wlan-) routerek is. Valamilyen mértékben egyébként minden elektromos készülék és vezeték sugároz. <### articleImage ImageID="91ecf558-b953-46b9-8c60-4d0ac1474b22" AltText="" Description="" Source="Fazekas István" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Ettől tartott egy vidékről érkező asszony is, aki „a maguk hullámai vannak benne, csináljanak már vele valamit” szavak kíséretében nyomott egy zsák, állítása szerint elektroszmoggal szennyezett ruhát a szakemberek kezébe. Legalábbis így őrzi az esetet a kollektív emlékezet a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) mérésügyi főosztályán. Fizikai képtelenség ugyan, hogy rádiófrekvenciás sugárzás maradjon a ruhában, az viszont egyáltalán nem ritka, hogy az embereket aggasztják ezek a hullámok. <### articleImage ImageID="6b02fbd3-5b83-4e1f-95f9-b56bdda3f85b" AltText="" Description="" Source="" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A gyanakvást a mobiltelefonok sugárzása körüli tisztázatlan kérdések (lásd Kárelmérés című írásunkat) is erősíthetik, hiszen a mobilozáshoz és az említett eszközökhöz használt frekvenciák egyaránt annak a néhányszor tíz kilohertz és 300 gigahertz közé eső tartománynak az alsó szélébe sorolhatók, amelyet rádiófrekvenciás sugárzásként emlegetnek (lásd ábránkat az 56. oldalon). Ahogyan a mikrohullám a sütőben képes megfőzni az ételt, a mobiltelefon is felmelegíti az ember fejét – persze több nagyságrenddel kisebb, eddigi tudásunk szerint nem veszélyes mértékben. Csakúgy, mint az említett többi sugárzásnál: a napfény egészséges barnulást, de túlzásba esve rákot is okozhat, a röntgen- és gamma-sugarak kis adagban pusztíthatják, nagy mennyiségben előidézhetik a rákot (lásd Sugárhatározó című írásunkat az 56. oldalon). A 28 volt/méternél (V/m) kezdődő lakossági elektromágneses határértékek (lásd Mértékkel című írásunkat) töredékét tapasztaltuk azokban a mérésekben, amelyeket az NMHH mérésügyi főosztályának szakemberei a HVG kérésére végeztek el hat, szúrópróbaszerűen kiválasztott budapesti lakásban (lásd ábránkat az 54. oldalon). Az adatok értékelésénél azonban a szakemberek már csak azért is óvatosságra intettek, mert az értékek akár lakásokon belül, néhány lépésnyire is eltérőek lehetnek. Befolyásolja őket az is, hogy a csekély mérési értékek miatt a mérőműszer saját zaja viszonylag erősen beszűrődött. Részben ennek tulajdonítható az „egyéb” kategória magas értéke és a mérés 30 százalék körüli bizonytalansága is. <### articleImage ImageID="cee1b3c7-c518-44d5-8c99-2a0617fb23f4" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> E fenntartásokkal együtt is figyelemre méltó, hogy a hat lakás közül éppen a pesti belvárosiban volt viszonylag erősebb a mobiltelefóniából adódó sugárzás, és így a legmagasabb az összesített terhelés. A mérési eredmények illusztrálják azt is, hogy a második generációs (GSM) mobilhálózat erősebb teljesítménnyel működik, a másfajta technikát alkalmazó harmadik generációs (3G) rendszer kisebb térerővel is beéri. Ez utóbbival egyik-másik lakáson belül összemérhető volt a kisebb teljesítménnyel, de közelről (és nem utolsósorban a falakon belülről) sugárzó wifirouter térereje. A lakásban fellelhető készülékek sugárzása természetesen közvetlen közelükben a legnagyobb. Az egyik mérés közben a 0,2 V/m körüli általános szint tízszeresére, 2 V/m környékére ugrott a mutató a drótnélküli fejhallgatóhoz tartozó kis adóállomás közvetlen közelében. A legerősebb kilengések a mikrosütők ajtórései, zsanérjai mellett voltak észlelhetőek: a készülékek állapotától függően 6–20 V/m-esek. A szakemberek szerint emiatt érdemes rendben tartani a tömítéseket, és jobb nem a közelből nézegetni, hogyan melegszik az étel. Igaz, a 2004 óta érvényes magyarországi rendelet szerint a mikrosütő 2,45 gigahertzes frekvenciája esetében nem 28, hanem 61 V/m az egészségügyi határérték. <### articleImage ImageID="804649b2-aee0-4a8f-834f-8b5c47e82489" AltText="" Description="" Source="Kis-Kuntler Árpád" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A HVG kérésére az NMHH mérőlaboratóriumának árnyékolt mérőkamrájában azt is szimulálták, mekkora lehet a sugárzás abban a valószínűtlen esetben, ha a lakásban használatos készülékek mindegyike működik, és ráadásul valaki közvetlen közelből van kitéve az összes hullámnak. Egy mikrosütőt, egy maximális teljesítménnyel dolgozó mobiltelefont, egy wifiroutert, egy Bluetooth-eszközt, egy vezetéknélküli fejhallgatóhoz tartozó adót és egy Bluetooth- és wifiadapterrel is felszerelt notebook számítógépet helyeztek el 20-30 centiméter sugarú körben, amelynek a közepén mérték a villamos térerősséget. A maximális sugárzás 5,8 V/m volt, ami a mikrosütő nélkül alig a felére, 2,3 V/m-re esett. Egy most készülő EU-összefoglaló egyik szerzője, Thuróczy György, a budapesti sugárbiológiai kutatóintézet (OSSKI) főosztályvezetője olyan adatokat is ismertetett a HVG-vel, amelyek szerint az utóbbi években több EU-tagországban, többféle módszerrel is mérték ezt a sugárzást. Olyan helyeken, ahol az átlagember megfordul, nagyon ritkán észleltek akkora értékeket, amelyek egyáltalán megközelítették volna a határt. Igaz ez Magyarországra is, ahol önkéntesek sugárzásmérőt hordtak egy vagy több napon át (HVG, 2008. szeptember 20.), mérve a mobiltelefónia és a rádiós-tévés műsorszórás hatását. A sugárzás a metróban – ahol a betonnal körülzárt alagutakban a mobilszolgáltatók külön bázisállomásokkal teremtenek térerőt – bizonyult a legerősebbnek, a leggyengébbnek pedig a lakásokban, mivel a falak a hullámok 10–50 százalékát is elnyelik. Európai adatokból az is kiderült, hogy sűrűn lakott településeken a mobiltelefonálásból származik az elektromágneses sugárzás nagyobb része, vidéken viszont a többség által aggodalom nélkül fogadott rádió- és tévéadás hatása az erősebb. A biztonság kedvéért a hivatalos határérték amúgy is csak töredéke (az átlagembereknél ötvened-, a munkahelyeken tizedrésze) annak, ahol felmérések és kísérletek szerint az egészségkárosodás kezdődhetne. Ráadásul annak alapján állapították meg a korlátokat, hogy mekkora a kockázat, ha valaki 24 órán át folyamatosan ki van téve ilyen hullámoknak. A munkahelyeken, ahol csak a napjuk egy részét töltik a dolgozók, magasabbak a határértékek. Igaz, az egészségkárosító hatás megállapítása nem egyértelmű, hiszen embereken nemigen lehet kísérleteket végezni. Az emberekre gyakorolt hatásra a kutatók a legközvetlenebbül munkahelyi balesetekből, sugárártalmakból következtethetnek, de mivel az ilyen esetek nem túl gyakoriak, segítségül hívnak sejttani és állatkísérleteket, valamint járványügyi felméréseket is. A kutatókat és a nemzetközi szervezeteket egyébként az utóbbi időben egyre inkább foglalkoztatja a sugárzásnak a gyerekekre és a magzatokra gyakorolt hatása. Mindezek alapján az Egészségügyi Világszervezet (WHO) és az általa támogatott szakmai bizottság (ICNIRP) évek óta nem lát okot a határértékek megváltoztatására. A WHO mindenesetre hozzáfűzi, hogy a határértékek az átlagemberre vonatkoznak, és lehetnek kivételek, ahogyan például a légszennyezés általános korlátai sem feltétlenül alkalmasak az asztmások védelmére. Mindez nem nyugtatja meg azokat, akiken az elektromagnetikus túlérzékenység tünetei jelentkeznek. A WHO honlapja szerint egymillió emberből néhányan lehetnek érintettek. Egyelőre sem kísérletekkel, sem a betegek vizsgálatával nem sikerült bizonyítani, hogy panaszaikat valóban az elektromágneses sugárzás okozná, de a tünetek valódiak. Az ő panaszaikra és a városi legendáknak hitelt adók félelmeire alapoznak egyes üzleti vállalkozások. Az interneten a radiesztézia címszóra rákeresve olyan céget is találni, amely sugárzásmérést, majd rögvest megoldást is ajánl: például úgynevezett tértechnológiai elven működő árnyékoló termékcsaládot, amelynek alkalmazásával „ki lehet a térből szívni” az emberi szervezetre eső nagyobb terheléseket, valamint „jelentősen csökkenthetőek a technikai berendezések által keltett elektromágneses sugárzások”. BEDŐ IVÁN

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapAz emberek elnöksége? A Policy Solutions és a Medián novemberi, 1200 fő megkérdezésén alapuló felmérése során arra volt kíváncsi, hogy a soros magyar elnökség által prioritásként kezelt témák mögött mekkora hazai támogatás áll. Az egyes témákat vizsgálva kiderül, hogy az utóbbi években többször belpolitikai viták kereszttüzébe került európai gázvezeték, a Nabucco megépítésével kapcsolatban a legegyértelműbb a magyarok véleménye: elsöprő támogatottság (74 pont) övezi azt az állítást, miszerint az EU-nak önálló gázvezetéket kellene építenie. A jobbikos szavazók relatív oroszbarátságát mutatja, hogy az ő körükben a legkisebb az alternatív vezeték kiépítésének támogatottsága. <### articleImage ImageID="1ba08ea5-fcd8-4912-921f-d2617c999ff0" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Míg a Bajnai Gordon által felkarolt Duna-régió-stratégiát és az Orbán Viktor által meghirdetett romastratégiát pártállástól független népszerűség övezi, Románia schengeni tagságát illetően már megosztottabbak a magyarok. Az évek során e kérdésben folyt politikai kampányok nem tűntek el nyomtalanul a szavazók emlékezetéből: a szocialisták a többi párt szavazóinál jelentősen kisebb mértékben (52 pont) támogatják a magyar–román határok lebontását. <### articleImage ImageID="ecd4f148-d3dc-405c-b988-db7aeda0f26b" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A magyar uniós elnökség legérzékenyebb kérdései várhatóan a tagállamok költségvetéseinek erőteljesebb összehangolásával kapcsolatos feladatok lesznek. A költségvetési és gazdaságpolitika terén a magyarok több mint kétharmada (69 százaléka) számára ugyanis semmilyen olyan intézkedés nem fogadható el, amely a nemzeti hatáskör csorbulásával járna. Ezért ha a következő fél év során előtérbe kerülnek a további gazdaságpolitikai integráció erősítését célzó ügyek, nehezebbé válhat a magyar kormány számára, hogy a magyar soros elnökséget „az emberek elnökségeként” állítsa be.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapÚtinapló 89' + emlékeztető: Polcz Alaine: Két utazás Erdélyben Olyan magánnapló ez, amely nagyon is a közre tartozik. Polcz Alaine 1989-ben gyors egymásutánban kétszer is visszalátogatott szülőföldjére; a vízaknai és kolozsvári útijegyzetek látleletek az ott megtapasztalt reménytelenségről, kilátástalanságról. Arról, hogy a túléléshez elengedhetetlen hétköznapi fortélyokat mesterien űzők a küszködéstől 10-15 évvel látszottak idősebbnek a koruknál, arról, hogy a diktatúra nyomása alatt a magukra hagyott erdélyiek tűrőképessége („a puliszka nem robban” gúnymondással jellemzett) románokéval vetekedett, és arról, hogy „ott több a szenvedés”, de az embereknek „mégis valahogy egészebb és igazabb az életük”. A Polcz Alaine-i rezümében azonban nyoma sincs nosztalgiának. Az érzelmeket visszafogott szenvtelenséggel palástoló, ám éles szemről tanúskodó feljegyzésekben elfuserált életek, kis örömök és muszájgyürkőzések villannak fel. No meg a bennünk meggyökeresedett, kísértő múlt, hogy egy 37 kilométeres mellékúton nem kevesebb mint 42 óriásplakát dicsőítette „fényt és utat mutató vezérünket”, Ceausescut. Hogy könyvet, bibliát csak kivájt kenyérbe rejtve lehetett átcsempészni a határon, hogy a legközönségesebb pipereszappan „ott” luxusajándéknak vagy arannyal felérő feketepiaci valutának számított, hogy a kolozsvári zugpiacon drágán kínált ribizli rögvest ajándékká lényegült át, amikor kiderült, hogy a vevők „odaátiak”, vagyis álomországiak. Jelenkor

2010502010-12-15T21:16:00HVG HetilapKartonfigurák: ki volt a Bátori fedőnevű titkos megbízott?Állambiztonság és egyházakAkadozik az egyházak belső tényfeltáró munkája vezetőik egykori állambiztonsági múltjával kapcsolatban.Rágalmazási per kezdődik a héten Gödöllőn, miután Bölcskei Gusztáv, a Magyar Református Egyház Tiszántúli Egyházkerületének püspöke, egyben az egyház zsinati elnöke feljelentést tett a Református Élet című havilap ellen. A püspök azt sérelmezi, hogy a folyóirat szerint az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában olyan dokumentum található, amely szerint ő 1986-tól három éven át Bátori fedőnéven titkos megbízott volt. Az úgynevezett 6-os kartont – amelyet a beszervezettekről készítettek a Belügyminisztérium munkatársai – a püspök szerint a tudta nélkül állították ki, és őt soha nem szervezték be, nem is jelentett. Az állítás nem először jelent meg Bölcskeiről. Két éve Kósa László néprajztudós ismertette az akkor már évek óta tartó kutatás eredményét a református egyház állambiztonsági múltjával szembenézést sürgető Théma Egyesület konferenciáján, és akkor hozta nyilvánosságra számos más református lelkész érintettségével együtt Bölcskeiét is. A püspök akkor még nem perelt, hanem nyilatkozatban tiltakozott a megnevezése ellen, egyben nyilvánosságra hozta az átvilágító bizottságtól 2002-ben kapott igazolását. Mint abból kiderült, már a bizottság is tudott az ő 6-os kartonjáról, ám Bölcskei, valamint a kartonon beszervezőként szereplő tartótiszt vallomása alapján azt állapította meg, hogy „a 6-os nyilvántartási karton formailag eredeti, tartalmában azonban hamis”. Ezen a dokumentumon kívül más terhelő iratot – jelentést, aláírt beszervezési nyilatkozatot – nem találtak. A tartótiszt irathamisítással vádolta meg magát: azt mondta a bizottságnak, hogy az ügynöki munkára alkalmatlan püspök nevében csak azért állított ki 6-os kartont, hogy statisztikai jelentésében a saját tevékenységét igazolja. Bölcskei két évvel ezelőtti tiltakozása nem érte el célját. Miután az egyesületnél úgy találták, hogy az ügynökmúlt feldolgozása lassan halad a reformátusoknál, idén feltették Kósa előadásának anyagát a honlapjukra, benne a püspökre vonatkozó kitételt, majd az ezt követő levélváltást. Ez ott ma is megtalálható, a Református Élet lényegében ezt vette át. A pert mégsem az egyesület vagy Kósa ellen indította a püspök, hanem a lap ellen. Aszerkesztőknek nincsenek illúzióik. „Számításba vettük, hogy esetleg beperel bennünket valaki, de ennek vállalásával együtt szerettük volna felhívni a figyelmet arra, hogy a kérdésről a jelenlegi törvényi előírások betartása mellett képtelenség érdemben beszélni” – mondta Hünlich Róbert szerkesztő. Ahhoz, hogy valakiről mint volt állambiztonsági ügynökről lehessen írni, a jelenlegi bírósági gyakorlat szerint több feltételnek kell megfelelni – magyarázta Ungváry Krisztián történész. Szükség van hozzá a saját kezűleg aláírt beszervezési nyilatkozatra, saját kezű aláírásra anyagi juttatás átvételéről, illetve egyéb állambiztonsági iratra, ami lehet például a 6-os karton. Ezekből legalább kettő kellene a bizonyításhoz, de sok esetben csak a karton van meg, amit azonban a bíróságok nem fogadnak el bizonyítékként. Így járt Ungváry is, amikor Kiss-Rigó László szeged–csanádi katolikus püspök perelte be: a bíróság nem fogadta el a történész érvelését arról, hogy a 6-os karton megléte elég annak bizonyítására, hogy valaki ügynök volt. Végül furcsa módon Kiss-Rigót is egykori – és még pár évvel ezelőtt is a nemzetbiztonságiaknál szolgált – tartótiszt tisztázta, azt állítva a bíróság előtt, hogy a püspök háta mögött állítottak ki róla kartont. Kiss-Rigót mindenesetre ennek az ügynek az ismeretében nevezte ki a Magyar Katolikus Püspöki Kar az 1945 utáni katolikus múlt feltárásának igényével létrehívott Lénárd Ödön Alapítvány kuratóriumának vezetőjévé Várszegi Asztrik pannonhalmi apát helyett. Az alapítvány, amely amúgy is jó másfél évtizedes késéssel jött létre, négyéves működése alatt sem vált a katolikus egyház vezetése előtt népszerűvé, támogatása elenyésző volt, és nem csak anyagilag. Névadójának szellemiségével is ellentétbe került az alapítvány: Lénárd közismerten hajthatatlan volt ugyanis a szocializmus ideje alatt kollaboráló egyháziakkal szemben, s nemcsak az üldözött, hanem az együttműködő egyház történetét is fel akarta dolgozni. A történelmi egyházak nem siettek azonban az 1945 utáni évtizedek alapos és elfogulatlan feldolgozásával, csak akkor léptek, amikor a sorozatos leleplezések miatt már nem dughatták homokba a fejüket. (A zsidó hitközségek mindmáig nem állítottak fel hasonló belső bizottságokat.) A Lénárd-alapítvány története mutatja, hogy még most is nagy ellenszélben kell munkálkodniuk azoknak, akik fel szeretnék dolgozni a múltat. Az ügynökkérdésre a legnagyobb figyelmet az evangélikusok fordítják, Háló című könyvsorozatuknak már megjelent az első kötete. Mint egy októberi konferencián elhangzott, náluk is nagy az ellenállás egyházon belül, de a kötet szerkesztői élvezik néhány vezető támogatását. A reformátusoknál a Théma Egyesület kezdeményezése után, 2009 márciusában döntött a zsinat bizottság felállításáról, de az még alig kezdte el a munkát. A múlt hónapban nevezték meg azokat a történészeket, akik átnézik majd a levéltárakat, ám munkájukhoz titoktartási fogadalmat kellett tenniük, és vállalni, hogy a megismert adatokat nem közlik, csak átadják az egyháznak. A munka a zsinati levéltár keretében folyik majd, és később dől el, milyen formában lesz publikus az eredménye. Persze más történészek is dolgoznak ezeken az ügyeken – például a kifejezetten erre szakosodott Fehér Hollók nevű, jelenleg hét történészből álló munkacsoport, amely szisztematikusan dolgozza fel az állambiztonsági szervek és az egyházak történetét. Mert még bőven lehetnek meglepetések az egyházi ügynöklisták kapcsán. Megválasztása után derült ki például mind a Károli Gáspár Református Egyetem, mind az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektoráról, hogy korábban az állambiztonságiaknak dolgozott. Szűcs Ferenc, a Károli rektora ezután lemondott, míg az evangélikus Szabó Lajos bevallotta ugyan az érintettségét, de maradt a székében, pedig a múltjával nem önként nézett szembe, hanem az evangélikus tényfeltáró bizottság munkája „buktatta le”. Mindegyik egyháznak nehéz megemésztenie, hogy vezetőik nagy része nemcsak együttműködött a kommunista államhatalommal, hanem ügynökké is vált. Az 1980-as évek végén mind az evangélikusok, mind a reformátusok valamennyi püspöke egyben a belügy embere is volt, de a katolikus püspökök nagyobb része is az állambiztonsági szervek szolgálatában állt. Mélységes a szégyenérzet – mondta Ittzés János evangélikus püspök az Egyházüldözés és egyházüldözők című idén májusi konferencián, hogy „evangélikus egyházi vezetők – és most nem vigasztalom magam azzal, hogy nem csak ők – odaléptek a frontvonalba, és nyíltan egyházellenes, istenellenes ügy kiszolgálói lettek saját lelkészeikkel, saját egyházuk népével szemben”. RIBA ISTVÁN

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapSzántó D. Judit: Középiskolás fokon <### articleImage ImageID="0544a404-ba7a-4dea-965c-baca2a038c28" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Mégiscsak tesz valamit a pedagógusokért a jelek szerint az új oktatási kormányzat. Elsősorban a középiskolai tanárokért, kitüntetetten a természettudományi tárgyak oktatóiért. Több fizetést nem tud adni nekik – ennek távoli ígérete egyelőre az életpályamodellben sejlik fel –, több pénzt és főleg több munkát azonban feltétlenül. Nem tudja, de teszi. Mert gondoljuk végig, mihez vezet, ha – mint az a közoktatási törvény koncepciójában szerepel – minden továbbtanulni szándékozó diáknak két tárgyból emelt szintű érettségit kell majd tennie, továbbá egy választható természettudományi tárgyból is (legalább középszinten) le kell érettségiznie! Tudjuk, hogy a középiskolák normál óraszáma a középszintű érettségire készít fel. Ez általában igaz a magyarra, a történelemre, a matematikára, a nyelvekre, azaz az eddig is kötelező tárgyakra. Aki emelt szinten akar próbálkozni, az utolsó két tanévben emelt szintű képzésre jár, azaz plusz órákat vesz fel – ezt hívták korábban fakultációnak. Mármost vannak olyan tantárgyak, amelyeknek az óraszámait az utóbbi években annyival csökkentették, hogy ma már a középszintű érettségi követelményeit sem lehet az alapképzéssel teljesíteni. Ilyen például a tizedik osztály végén lezáruló kémia, a földrajz és talán a fizika is: ezeknél egy-két plusz év és sok-sok plusz óra kell a sikeres középszintű érettségihez. Mindez az eddigieknél is nehezebb választásokra kényszeríti a diákokat, és nehezebb, már-már megoldhatatlan feladat elé állítja az órarendkészítőket. Az, aki orvosnak, vegyésznek, mérnöknek készül, az eddigieknek megfelelő fakultációválasztással a 11–12. tanévben felkészülhet a vizsgára. Aki azonban nem természettudományos tárgyból akar továbbtanulni, annak már legalább három tantárgyból kell majd az alapképzésen felüli plusz órákra járnia, jó eséllyel úgy, hogy azok egy részét csak kényszerből és nem érdeklődésből választotta. Mindez – a mai óraszámokkal – a középiskolai órarendbe már nem fog beleférni. Ha viszont emelik a kötelező óraszámokat, akkor diáknak-tanárnak délután 4–5 óráig kell az iskolában ülnie. Ettől okosabb egyik fél sem lesz, legfeljebb sokkal fáradtabb. Megjósolható, hogy ez az út nem járható, ahogyan az sem, hogy sok új (természettudományi szakos) tanárt vesznek fel az iskolák. Nagy valószínűséggel visszatér a régi, jól bevált módszer, a délutáni különóra. Az elcsigázott diákok délutáni magánórákon és tanfolyamokon készülnek majd az emelt szintű, illetve a természettudományos érettségire, a délelőtt már heti 22–26 órát lenyomott tanárok délutánonként több ezer forintos óradíjért készítik majd fel egymás tanítványait a vizsgákra. Megjósolható, hogy ismét fellendül az utóbbi években pangó tanfolyamok, előkészítők piaca, sőt ezek kaszálnak majd legtöbbet az új rendelkezésekkel. És nem szóltunk még az idegen nyelvek körüli mizériáról! Először – nagyon helyesen – bevezették, hogy nyelvvizsga nélkül nincs diploma. Üzenet: fontos az idegennyelv-tudás. Másodszor csökkentették a nyelvvizsgáért kapható plusz pontok számát. Üzenet: nem fontos az idegennyelv-tudás. Aztán jött az újabb ötlet: legyen a hat és nyolc évfolyamos gimnáziumokban kötelező a harmadik idegen nyelv. Csak már azt az egyet látnám! – mondta egykor a legendás vívóedző, Bay Béla bácsi, amikor a várható olimpiai aranyak számáról kérdezték. És most mit hallunk? Eltörölnék az úgynevezett nulladik, nyelvi előkészítő évfolyamokat. Tanuljon a gyerek nyelvet, lehetőleg sokat, sok órában és főleg sok eredménnyel. És ha mégsem lett volna elég eredményes a középiskolában, akkor majd mehet külön pénzért a nyelviskolákba. Persze mindezt szigorúan „értékalapra helyezve”. Látható, hogy majdnem mindenki jól jár, legjobban a költségvetés: a nulladik év eltörlése például biztos sokat hozna a konyhára! Akkor hol a hiba? A tanárok a különórák miatt a munkahelyükön kevesebb korrepetálást, programszervezést, iskolai munkát fognak vállalni. Azok a tanulók, akik ezekre a legjobban rászorulnának, kétszeresen is hátrányba kerülnek, mert különórákra nem lesz pénzük, az iskolában kevesebb figyelem jut rájuk. Ritkábban mennek majd kiállításra, moziba, színházba – ezek úgysem számítanak az egyetemi versenyben. A továbbtanulásra már esélyük sem lesz: vajon készül-e valamilyen program az ő jövőjükről? Egyértelmű ugyanis, hogy a tervezett változtatásokkal az eddig is erősen szegregált magyar iskolarendszer még szegregáltabbá válik; az elit iskolákba járók bejuthatnak a felsőoktatásba, a többiek alig-alig. Hogy mi lesz így az államtitkár által korábban még emlegetett tananyagcsökkentéssel, miként fog változni a mostanában többször elmarasztalt kompetenciaalapú érettségi tartalma, visszatér-e a csak lexikális tudást számon kérő vizsgarendszer? Nem tudni még, mit hoz a múltat idéző jövő, de hogy mindenkinek sokkal szebb és jobb lesz, az a fentiek alapján máris bizonyos, és reméljük, hogy aki mindezt esetleg mégsem bírja, már korán ki fog bukni. SZÁNTÓ D. JUDIT A szerző középiskolai tanár

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapDvd + lehetséges magyarázatok: Eredet Az álom olyan manipulálható árucikk, amellyel kereskedni lehet, eltulajdonítható, és ha ez így van, akkor a legnagyobb üzlet a világon. Nem véletlen, hogy az álommal sokan üzletelnek, és a végén az nyer, akinek a legnagyobb a befolyása ebben a világban. A filmben a sűrű, sérülékeny és veszélyes filozófiai trapéz alatt nincsenek védőhálók és egyéb, a biztonságot megerősítő rendszerek, nincsenek a gyors megértést könnyítő hivatkozások. Időutazás, akarat és fantázia kérdése csupán, hogy egy álomhacker, visszatérve a múltba, megváltoztasson bármit, amiről kiderült, hogy nem az eredeti ötletnek megfelelően működik, vagy ha igen, az ötlet megváltoztatása a jelenben valaki számára kifizetődőbbé válik. Christopher Nolan filmje két párhuzamosan futó világ – az ébrenlét és az álom – szinte megfejthetetlenül összekuszált konstrukciója, de a dvd-nek köszönhetően a történet bármikor megállítható, és minden kritikus pillanat visszakereshető, hogy aztán újabb kétségeket ébresszen. Pro Video

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapValó világ a rovarok szemével Londoni kutatók által létrehozott adatbázis segítségével mostantól részletesen tanulmányozható, hogyan látják a világot a rovarok. Eddig is tudvalévő volt, hogy – bár színeket nem érzékelnek – a fény tágabb tartományát fogják be, mint az ember. A most összeállított Növényi Reflexiós Adatbázisból (FReD) az is megállapítható, hogy például a méhek – amelyek előtt feltárul az emberi szemmel láthatatlan ultraibolya fény is – kétféle árnyalatban észlelik azt a virágszirmot, amelyet az ember egyenletes sárgának lát. Azt pedig, hogy melyik rovar mit lát, úgy állapították meg, hogy mikroelektródákat helyeztek az állatok szemébe. A kutatók előtt így kirajzolódott az ív, amelyen a méhek rárepülnek a virágra. Akár a repülőgépet a leszállópálya irányfényei, a méheket – emberi szemmel esetleg nem is látható – árnyalatok és pontok irányítják azon a spirális pályán, amelynek végén nyelvükkel a nektárhoz jutnak. Mivel az emberi táplálkozás harmada a beporzástól függ, a kutatók szerint gyakorlati haszna is lehet annak, ha tudjuk, hogyan látják a rovarok a virágokat, és hogyan lehet ipari méretű beporzásra bírni őket például egy üvegházban. Biológusok arra is választ remélnek, miként alakulnak ki a növények színei, és ez a folyamat hogyan függ az őket beporzó rovaroktól.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKelet-berlini emberünkNémet kém magyar kapcsolataiÉvek óta Budapesten él Fischer néven Werner Stiller, a Stasi volt kémje, akinek egykor Töröcskei István pénzember is üzlettársa volt.A nyugatnémet közszolgálati televízió híradójában, a Tagesschauban 1979. január 20-án este olyan közleményt olvastak föl, melynek következtében alapvetően változott meg a keletnémet hírszerzés belső élete. Dezertált egy Stasi-tiszt, tudatta a hír, s ennek köszönhetően máris több keletnémet kémet lepleztek le a nyugatnémet hatóságok. Az NDK állambiztonsági szolgálata, a Stasi nemcsak saját polgárait figyelte meg, hanem a keleti országok legeredményesebb külföldi hírszerzése is volt. Az 1979-es ügy elsősorban a tudományos-műszaki részleget érintette. A dezertáló ugyanis Werner Stiller akkor 32 éves Stasi-főhadnagy volt, aki azon az osztályon dolgozott, és aki magával vitte azoknak az NSZK-ba telepített ügynököknek a listáját, akiknek ő volt a tartótisztje. <### articleImage ImageID="e050b92f-64b1-4e73-82dd-25f16e7e592c" AltText="" Description="" Source="Dudás Szabolcs" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Stiller, aki a CIA-tól kapott személyazonosságát használja a mai napig, Peter Fischer néven pénzügyi szakember lett az USA-ban, majd befektetőként próbálkozott Magyarországon. Ebben lelt partnerre a kilencvenes évek közepén Töröcskei István pénzember, a Fidesz-közeli Hír Tv-médiacsoport fő tulajdonosa személyében, akinek egy Prágában élő német üzletember, Karlheinz Hauptmann mutatta be. A Marx Károlyról elnevezett lipcsei egyetemen szerzett fizikusdiplomát Stiller, aki sok minden mást is vitt még magával, amiből a nyugatnémet titkosszolgálat képet alkothatott a legendás Markus Wolf által irányított Stasi felderítési igazgatóságának, a HVA-nak a munkájáról. Meg magáról Wolfról is: róla csak annyit tudtak a nyugati hírszerzők, hogy jó megjelenésű, művelt, több nyelvet beszélő, a tömzsi, erőszakos Stasi-főnök Erich Mielke ellentéteként egyáltalán nem apparatcsikot formázó valaki – de az arcát soha nem látták. Egyetlen kép sem volt róla forgalomban – amíg Stiller rá nem mutatott az elébe tett fotók közül: de hisz ez Markus Wolf! Aztán ez a kép került pár héttel később „valahogy” a hamburgi Der Spiegel címlapjára, végképp dekonspirálva a kémfőnököt. <### articleImage ImageID="25672cd0-20f7-4ec1-a217-a2776291c09a" AltText="" Description="" Source="Máté Róbert" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A dezertálás jó néhány embert juttatott börtönbe. Ők voltak azok, akiket a kelet-berlini központ – ahol egy nap késéssel vették észre az addig mintaszerű munkatársnak számító főhadnagy távozását – nem tudott értesíteni, és időben „átmenteni” az NDK-ba. Stiller átállása alaposan megnehezítette az új ügynökök telepítését is, beleértve a Nyugat-Németországban akár pénzért, akár meggyőződésből az NDK hírszerzésével együttműködni esetleg hajlandó NSZK-állampolgárok beszervezését. És elhintette a belső gyanakvás és bizalmatlanság magját a Stasi berkeiben. Addig – írja Stiller a Berlinben most megjelent Az ügynök című könyvében – aki egyszer bekerült az apparátusba, abban már megbíztak, nem ellenőrizték, csak az számított, hogy életvitele ne ütközzön a szocialista erkölcsbe, tehát ne csalja a házastársát. (Egészen más elbírálás alá esett persze, ha ezt szolgálati feladatként tette. A Stasi egyik fegyvere volt ugyanis a Rómeók bevetése: jó megjelenésű Stasi-tisztek környékezték meg a bonni kormányhivatalokban dolgozó magányos titkárnőket.) Stiller egyébként csalta magyar származású feleségét, Erzsébetet, akivel az egyik lipcsei vásár idején ismerkedett meg, és akivel két közös gyermekük is van. A félrelépés célszemélye Helga volt, aki az oberhofi szálloda pincéreként dolgozott, és akinek Nyugaton élő bátyja segítségével vette föl Stiller a kapcsolatot a nyugatnémet hírszerzéssel, a BND-vel. Stiller becsületére legyen mondva, hogy meg sem próbálja magát úgy beállítani, mint aki a szabad világ iránt érzett elkötelezettségből fordult volna szembe az NDK-val. Egész egyszerűen unta a hétköznapi rutint – végül is a központban dolgozó hírszerző egyben bürokrata is –, de azért azt is látta, hogy a keletnémet rendszer ideológiája és a dolgozók jóléte között igencsak nagy szakadék tátong. Meg magának is szeretett volna kicsivel több jólétet és szabadságot – Nyugatot. Kelet-Berlin tombolt: hozzák haza, vagy tegyék kint ártalmatlanná – ez volt a Stasi-főnök Mielke parancsa, ám Stillert jobban védték, mint egy államfőt. Konspiratív helyen lakott, váltott szolgálatban húsz személyi biztosító vigyázott rá, ha kocsival mentek, elő- és utánfutó autó kísérte. Másfél évig tartott, amíg a nyugatnémet titkosszolgálat mindent kiszedett belőle, majd – miután saját bevallása szerint összesen négyszázezer márkával megjutalmazták – átadták a CIA-nak. Ott egyrészt újra kihallgatták, szebben fogalmazva hosszan elbeszélgettek vele az NDK-hírszerzés minden részletéről, majd új embert faragtak belőle. Werner Stiller szász-anhalti származású keletnémetből lett Klaus Peter Fischer budapesti születésű (felesége révén, aki egyébként a dezertálása után elvált tőle, tudott magyarul) egyetemista a St. Louis-i főiskolán, aki a közgazdaságtudományokkal ismerkedett. Sikeresen, mert attól kezdve befektetési bankárként kereste a kalácsát. Előbb a Goldman Sachs londoni irodájában, majd a Lehman Brothersnél, Frankfurt am Mainban. A német újraegyesítést is pénzügyi szakemberként érte meg – ennek köszönhette lebukását is: megszólaltatták egy tévéműsorban mint tőzsdei szakértőt, s több egykori „ügyfele” és kollégája felismerte. Stillert – azaz immár Fischert – a kilencvenes évek második felében Budapestre hívta egyik volt kollégája. Arról, hogy a hírszerzői vagy a banki időkből datálódik a kollégaság, Stiller nem tesz említést. A vendéglátó egy kis befektetési bankot vezetett, ám időközben a kis halat megette egy nagy, így Stiller jobb híján beszállt egy brókerházba. Ami rossz befektetésnek bizonyult. „Egész egyszerűen becsaptak” – írja budapesti éveiről, amelyeknek 1997 volt a mélypontja: 50. születésnapját kikapcsolt telefonnal, üres hitelkártyával és néhány üveg vörösborral ünnepelte. Magyarországi üzleti partnerei minderre kicsit másképpen emlékeznek. Töröcskei még 1990 előtt a Magyar Nemzeti Bank alkalmazottjaként ismerte meg az akkor a Goldman Sachsot képviselő Fischer-Stillert, akit utóbb Hauptmann kommendált, hogy fektessen az akkoriban Töröcskei-érdekeltség Equilor brókercégbe. Hauptmann – aki ezek szerint azonos Stiller titokzatos „kollégájával” – maga is figyelemre méltó személyiség. Az új üzlettárs előéletét aligha ismerő Töröcskeinek, illetve az évek során vele együtt mozgó Boros Imrének, az első Orbán-kormány későbbi kisgazda párti PHARE-miniszterének nyújtott segítséget a kilencvenes évek elején a Kulturbank Rt. megalapításában. Utóbb pedig azzal került be a világsajtóba, hogy a cseh ügyészség szerint az ő Man szigeteki cége, az ECM Holding Ltd. közvetítésével kapott a szociáldemokrata párt 20 millió koronás tiltott pártpénzt. A feladó állítólag a Magyarországon a Postabank-botrány egyik főszereplőjeként ismertté vált Barak Alon volt, miközben az ECM szintén jegyzett Equilor-részvényt. Akárhogyan is, a Fischer–Töröcskei-kapcsolat nem állta ki az idők próbáját. Az utóbbi környezetében úgy emlékeznek, hogy a német befektető „kezelhetetlennek” bizonyult, ráadásul piaci pletykák szóltak a törvényesség határát átlépő egyéb befektetéseiről, amit az equilorosok nem vállalhattak, inkább kivásárolták. Azóta újra fut az egykori sztárkém szekere: előbb egy divatlánchálózatot épített föl, amit jó időben eladott, most már csak saját befektetéseivel foglalatoskodik. Meg – amint azt a Welt vasárnapi kiadásának interjújában elmondta – sorrendben hatodik, de megint magyar, 22 éves feleségével. Legalábbis ez áll a könyvében, de a jelek szerint kicsit kozmetikázott a valóságon. A Töröcskeivel, illetve Mehrli Péterrel, a Magyar Ingatlanosok Szövetségének elnökével alapított, az ő 1998-as kiszállásuk óta más üzletfelekkel működtetett Pannon Estate Kft.-t 2008-ban, a szépségápolással foglalkozó Aphrodité Hungária Kft.-t 2009-ben számolták föl. Fizetésképtelenné nyilvánították a textil-kiskereskedő Danubius Fashion Kft.-t is, és fantomcéggé minősítette a bíróság a Winterlake Consulting Kft. nevű Stiller-céget. Mindennek ellenére a leköszönt hírszerző nem vágyik el Budapestről. Mint a HVG-nek elmondta, a BND nyugdíjasaként otthonából, a pesti Marina Part egyik toronyházának teraszáról gyönyörködik a dunai panorámában, miközben befektetőként és magánemberként is Afrikát tartja álmai földjének. RÁDI ANTÓNIA, WEYER BÉLA / BERLIN

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapÁtöltöző tigrisTajvani modernizációSaját világmárkák létrehozásával igyekszik megőrizni pozícióját Tajvan. Közben a szigetre tartományaként tekintő Kína fontos piaccá lép elő számára.Hatalmas érintőképernyők, háromdimenziós kivetítők, ultramodern belsőépítészeti megoldások, valamint helyi fejlesztésű terepjárók, illetve egyterűek fogadják a Luxgen autószalonjaiba belépő látogatókat. Az alig több mint két éve létező első tajvani autómárkát gyártó Yulon-csoport – melynek gyáraiból egyebek mellett japán Nissanok gördültek ki – egyike azoknak a cégeknek, amelyek több évtizednyi bérmunka után megelégelték az anonim beszállítói szerepet, és nevet igyekeznek szerezni maguknak. <### articleImage ImageID="d6ed53df-66cf-4c1e-9518-5c01b6c60f09" AltText="" Description="" Source="Németh András" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A Yulon számításai a jelek szerint bejönnek. A gyorsan szaporodó felhőkarcolókkal teletűzdelt Tajpej és a többi tajvani nagyváros utcáin egyre több, átlagosan 30 ezer amerikai dollárba kerülő Luxgen suhan; a luxus és a géniusz szavakból gyúrt új márkanév gazdája a belföldi eladásokban már megelőzte a fő vetélytárs dél-koreai Hyundait. Az amerikai–francia fejlesztésű motorral és japán sebességváltóval futó modellekkel a cég Kínában és Délkelet-Ázsia többi országában is meg akarja vetni a lábát. A miniventilátorok világpiacának nyolc százalékát ellenőrző Adda is egyre inkább saját nevén jelenik meg az elektronikus készülékekben, leginkább a számítógépek alaplapjain. „Gyártunk még másoknak is, de nem árulhatom el, kiknek, mivel a ventilátoraink az ő nevük alatt jelennek meg” – mondta a HVG-nek Tim Ho, a kaoszingi vállalat vezérigazgatója. A 32 éve bérmunkában készülő vezetékek és csatlakozók gyártásával indult Adda jellegzetes tajvani cég. Az első időszakban, amikor a Nyugat felfedezte az akkor még olcsó Tajvant, a 23 milliós szigeten folyt a termelés, ám az 1990-es években a gyártás – és vele a környezetszennyezés – átkerült a 180 kilométer széles Tajvani-szoros túlpartján lévő népi Kínába. „Ma már Kína sem olcsó. Pár évvel ezelőtt az ottani munkások bérköltsége a tajvaniakénak a negyede volt, most viszont már alig van különbség. Kína egyre inkább piaccá válik, s azért folyik ott a gyártás, mert nálunk már nem akad elég munkaerő” – jósolta Ho. <### articleImage ImageID="fb06b2e7-4164-4304-8c36-3b7d3d84d45e" AltText="" Description="" Source="" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Gyors és gyökeres fordulatról tanúskodnak a statisztikák is. Fél évtizeddel ezelőtt még az USA és Európa volt Tajvan fő exportpiaca, azóta Kína részesedése negyvenszázalékosra ugrott. A többi délkelet-ázsiai országba jut a kivitel 25 százaléka, az USA része 12, Európáé pedig 10 százalékra olvadt. Az export talpra állása is látványos: a tavalyi visszaesés után idén szeptemberben 23 százalékkal több árut értékesítettek külpiacokon, mint egy évvel korábban. A szerkezetváltást felgyorsította, hogy míg Európában és Észak-Amerikában még érezhető a válság, Délkelet-Ázsia gazdaságai jobb helyzetben vannak. Szeptemberben életbe lépett a Tajvan és a szigetet saját, renegát tartományának tartó Kína közötti átfogó kereskedelmi szerződés, így közel ezer árucikk vámját csökkentették vagy törölték el. A tegnap Tajvanja sem tűnt el teljesen. A Tajpejtől 140 kilométerre délnyugatra lévő Tajcsungban lévő King Cho cég például az ipari olajozófecskendőket ontja százezerszámra. Az üzem alig kéttucatnyi alkalmazottja évtizedesnek tűnő gépeken gyártja a világtermelés tizedét kitevő, többek között francia és német forgalmazók neve alatt piacra kerülő fecskendőket. „Azért nincs automatizálás, mert a megrendelők kívánságai annyira különbözőek, hogy nem érné meg a gépsorok beállítása” – magyarázták a vállalatvezetők, hozzátéve, hogy nincs szándékukban bankhitelekből bővíteni a termelést. A bankoktól való idegenkedés más cégeknél, például a világ legnagyobb csőhajlító és -vágó gépeket gyártó üzeménél, a tajcsungi Socónál is tetten érhető. „Van elég saját pénzünk a bővítésre” – mondta a családi tulajdonú cég vezérigazgatója, Kyle Lo. A nemzetközi színtérre kilépett tajvani cégek abban egyformák, hogy a visszaszoruló Nyugat-Európa mellett egyre fontosabb piacnak tartják Kelet- és Közép-Európát. Így gondolkodnak a világ hatodik legnagyobb notebookgyártójának számító Asusnál is, amely részben annak köszönheti helyezését, hogy Ukrajnában és Oroszországban piacvezető, Lengyel- és Csehországban pedig második helyezett – évekig Magyarországon is éllovas volt, de az idei harmadik negyedévben a kilencedik helyre szorult. A térség iránt szintén érdeklődő BenQ a számítógépes monitorok mellett a kórházi berendezések piacán is élre tör. „Pár évvel ezelőtt csak néhány vállalatunk volt valódi világcég. Idő kell ahhoz, hogy megtanuljuk, melyik piacon hogyan kell fellépni. Biztosak vagyunk abban, hogy egyre több tajvani cég jelenik meg saját arculattal a piacon, így Kelet- és Közép-Európában is” – mondták a BenQ vezetői. A tajvani cégek terjeszkedésében közvetve az állam is részt vesz, dollárszázmilliókat költ a nemzetközi hírverésre: költségvetési támogatással utaznak külföldre művészek, sportolók és tudósok, bővül az állami hírügynökség angol nyelvű szolgáltatása, és a sziget fel akar kerülni a világ turisztikai térképére is. „Máskülönben Tajvan nem lesz fontos a világnak, és ha egy alig ismert országot lerohanna egy nagyobb ország, az szinte senkinek nem tűnne fel. Akkor törődnek csak velünk, ha többet tudnak Tajvanról, és megértik, hogy különbözünk Kínától” – magyarázta a kampány mögötti szándékokat Kou Csien-ven, a tajpeji Csengcsi Egyetem professzora. NÉMETH ANDRÁS / TAJPEJ

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapImportölelésMagyar tangólázA legerotikusabb, legszenvedélyesebb táncok egyike, az argentin tangó, kicsi, de megszállott közösséget teremtett Budapesten is. „Hamar befogadtak, soha nem érzem, hogy a többségnek akár az anyukája is lehetnék. Látják, hogy megfertőzött a szenvedély, és ez elég ok arra, hogy közéjük tartozónak érezzenek. Olyan ez a tánc, mint valami drog, kóstolgatod, aztán már nincs menekvés” – avatta be a HVG-t Anikó, a budapesti tangóélet egyik aktív résztvevője. És miért is ne hinnénk el mindezt egy olyan táncról, ahol magát a tánctartást is ölelésnek (abrazo) hívják? <### articleImage ImageID="895c6376-1a95-4678-9305-ce181bc55baa" AltText="" Description="A Nemzeti Táncszínházban" Source="Fazekas István" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="1e92b492-81c2-49e9-93fb-75b77725adaf" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A látszat azonban csal, a partnerek összesimulása pusztán színjáték – magyarázza Budai László, az egyik legismertebb magyar tangótáncos és -tanár. Olyannyira, hogy az oktatásban arra is ügyelnek, ne okozzon traumát, ha alig negyedóra múltán a partner másik párral folytatja a szenvedélyes mozdulatokat. Merthogy a milongákon (tangótánchelyeken) ez a menetrend. 3-4 zeneszámnyi időt jelent egy tanda, majd a szünet után partnercsere következik. Legalábbis elvben. Egy budai művelődési házban, a Tango y Alma (Tangó és lélek) milongán Götz Andrea háziasszony és tánctanár igyekszik ugyan – „mindig próbálom bontogatni őket, hogy kicsit próbálják ki a többieket” –, de a párosan érkező táncosokat csak mérsékelt sikerrel tudja arra ösztökélni, hogy legalább egy-egy tanda erejéig szakadjanak el egymástól. Abban is tetten éri a tánctanárnő a hazai kulturális különbségeket, hogy felbukkannak konzervatívabb neveltetésű táncosok, akik bármilyen jól ropják is az argentin táncot, nem élnek a szoros ölelés lehetőségével, hanem az egyébként szintén szabályos távoli tánctartást választják. Aminthogy Götz bánatára az a kissé régimódi latin-amerikai etikett sincs minden budai táncos ínyére, hogy a lányokat nem kérik föl, nem mennek oda hozzájuk, hanem cabeceo, férfias biccentés jelzi a szándékot, és ha a lány egy szemvillantással igent mond – ami egyáltalán nem kötelező –, a táncparketten találkozik a pár. Igaz, modern argentin nők már nem várnak a férfi intésére, maguk kérik föl barátaikat. <### articleImage ImageID="606c9629-c620-4c15-8be6-8073b54d32a4" AltText="" Description="Budai László és partnere" Source="Fazekas István" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Aki nem táncol jól, nem válik népszerűvé a tangómegszállottak között, márpedig az átlagos jelentkezőnek 2-3 évébe telhet, amíg elég jó szintre jut, és ehhez nem elég hetente 1-2 órát venni, közben is gyakorolni kell – mondja a tanárnő. A kitartó tanulásra azért van szükség, mert a tangónak nincs koreográfiája, a tánc állandó rögtönzés, ezért döntő szerepe van a férfinak, aki vezet, figyel a zenére, és kitalálja, mi legyen a következő lépés. Fontos azonban, hogy az igazi táncosnál ez nem önző cél, hanem azt a harmóniát kell megtalálnia, amelyben a nő is jól érzi magát. „Minden fontos irányt a férfi határoz meg, a nő pedig szeretettel, engedelmesen követi az erős macsót” – részletezte a számára szinte legfontosabb vonzerőt Anikó. Nem látják ezt másként a tanárok sem. Götz a magánéletben határozott nőnek tartja magát, de a parketten örömmel „olvad bele” partnerei ölelésébe. E szerepjátékot időnként vállalati tréningeken is alkalmazzák, tudtuk meg Budaitól: a tangó férfinak, nőnek egyaránt leckét ad határozottságból, bizalomból, vezetésből, követésből. Nyilván nem véletlen, hogy a tavaly óta kulturális világörökségnek számító argentin tangót újabban hatásos táncterápiaként is nyilvántartja az orvostudomány (HVG, 2010. január 23.). A résztvevők lelkesedését hallva szinte meglepő, hogy az aktív budapesti tangótáncosok létszámát a HVG által megkérdezettek pusztán 200-500-ra becsülték. Néhány ezer érdeklődőt érintett meg a tánc az utóbbi években, de a tanévenként 200–250 kezdőből sokan lemorzsolódnak. A fővároson kívül csak Győrben van rendszeres milonga, Budapesten viszont több helyszínen is, és szinte minden estére jut egy táncház. A táncosok 30-40 főnyi kemény magja hetente több estét is tangózással tölt. Vannak tangóra szakosodott magyar tánczenekarok is, közülük említést érdemel a DiverTango trió mellett az Orquesta Típica Budapest néven is szereplő Pesti Tangózenekar, amelyben az idehaza ritkaságszámba menő bandoneónból is hallható kettő (a tangózene lelkét adó argentin hangszert első látásra az különbözteti meg a tangóharmonikától, hogy nincsenek rajta billentyűk, csak gombok). Az argentintangó-élet budapesti kezdete 1998-ra tehető, amikor a néptáncosként indult, majd Argentínában tangóhívővé vált táncospár, Götz Andrea és Szöllősi András megalapította – eleinte inkább csak baráti társaságként – a Tango y Alma milongát. Szintén argentin tapasztalatgyűjtés után kezdett tanítani Budai, aki hamar felismerte, hogy az 1990-es évek végén Buenos Airesben egyszerű emberek táncaként megismert tangót Európában inkább értelmiségiek tekintik magukénak. Igaz, időközben Argentínában is felértékelték: a Nuevo Tango elterjesztésével – techno- vagy elektromos zenével, kevésbé szoros öleléssel, új lépésekkel – a fiatalok újból elcsábultak. Az új hangzás Argentínán kívül is népszerű; talán legismertebb képviselője az idei Sziget Fesztiválon is fellépett párizsi Gotan Project, amely elektronikus effektusokkal turbózza fel a klasszikusokat. Igaz, újabban megint változik a divat, és Argentínában visszajön a klasszikus – vagy legalábbis az igazinak vélt – tangó. A hagyományos tangónak ugyanúgy megvan a létjogosultsága, mint az újnak – magyarázta a HVG-nek a pesti Hölgyválasz tánciskola tanárnője, Lilach Mor, aki inkább az utóbbi felé nyitva népszerűsíti a táncot. Partnerével, Christian Duartéval ők az első argentinok, akik nem pusztán vendégként, hanem legalább egy évre Budapesten letelepedve tanítanak tangót, és érkezésüket többen úgy értékelik, hogy ezzel Budapest fölzárkózott az európai tangóközpontokhoz, melyek közül Berlin számít a legnagyobbnak. BEDŐ IVÁN

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapÚjraindításMDF-ből JESZAngolos szójátékért dobta oda patinás nevét a rendszerváltó MDF.Hiába törölte el „adminisztratíve” az MDF nevét a párt vasárnapi országos gyűlése – az új, Jólét és Szabadság Párt (JESZ) elnevezést a februári küldöttgyűlésen véglegesítik –, a Magyar Demokrata Fórum három betűje évekig biztosan forgalomban marad. A Központi Nyomozó Főügyészség ugyanis – személyes adattal visszaélés és más bűncselekmény miatt – a napokban vádat emelt Dávid Ibolya, az MDF volt elnöke és Herényi Károly korábbi frakcióvezető ellen az elhíresült UD Zrt.-s lehallgatási üggyel összefüggésben, és a bíróságok ügymenetét ismerve egyhamar nem kerül pont a történet végére. A legsúlyosabb történelmi örökség azonban – amellyel a hétvégi, 76 százalékos többséggel hozott névváltoztató döntést a pártnál a HVG-nek indokolták – nem ez, hanem az utóbbi két év volt, amelynek során az MDF a támogatói számára is nehezen követhető módon eljutott az „ősellenséggel”, a liberális SZDSZ-szel való választási együttműködésig. Az persze a jövő kérdése, nem túl nagy ár-e két rossz emlékű év miatt feláldozni azt a két évtizedet, amely során a hajdan ellenzéki mozgalomként zászlót bontott tömörülés professzionálisan működő parlamenti, illetve – két cikluson keresztül – kormányzó párttá vált (lásd Mérföldkövek című írásunkat). Ez az MDF már rég nem az az MDF, amelyik volt – érvelnek az újítók. És valóban, ha csak a taglétszámokat nézzük is, a fénykorában, az Antall-kormány idején még 30 ezres párttagság az utóbbi évtizedben közel a felére apadt. Az idén nyári tagrevízió pedig már csak alig több mint ezer párttagot „talált”. A korábbi elnök, Dávid például nem újította meg a tagságát, Herényi ellenben igen. A cégér átfestése csak az első lépés a tavaszi választási vereség után megkezdett átalakulásban. A 2001-ben politológusként indult, majd Dávid pártelnöksége alatt példátlanul gyors pártkarriert befutott, 32 esztendős Makay Zsolt elnök olyan „e-párttá” kívánja alakítani az MDF-et, ahol a döntésekbe a beleszóláshoz a személyes részvételre sem lenne szükség. A politikai állásfoglalásokat például nem szűk, választott grémium hozná meg, hanem internetes szavazás révén gyakorlatilag minden tag egyenrangú partnerként vehetne részt bennük. Az új döntéshozatali eljárás több mint módszer, ideológia. A JESZ politikai értelemben is generációs pártként kíván megjelenni a közéletben. Ahogy Makay a hétvégi programadó beszédében megfogalmazta: „Drága időnket nem pazaroljuk a múlt nemzedékére, nincs dolgunk velük; de elvárjuk, hogy ne akadályozzák a jövő nemzedékét, csendben álljanak félre”. Ugyanakkor azt is nyilvánvalóvá tette, hogy amikor a JESZ-ről mint az új generáció pártjáról beszél, akkor ezt a kifejezés Antall József-i értelmében teszi. Vagyis nem korosztályi, hanem látásmódbeli kérdésnek tekintik, ki számít a múlt emberének. A vízválasztó a „jövőre irányultság”. A politikai értelemben magát jobbközépre pozicionáló JESZ, szintén az antalli örökségből levezetve, kizárólag egyetlen dologgal kíván foglalkozni, azzal, „hogy megteremtse az itt élők jólétét”. Tenné pedig ezt azon megfontolásból, hogy – ismét a példaképet idézve – „az ember csak a teljes testi, lelki és szociális jólét állapotában tudja képességeit szabadon kibontakoztatni”. Hogy az életszínvonal-emelés rózsaszínű ígéretének megvalósításához milyen lépésekkel vezetne az út, alapos kimunkálásra vár. A párt ebben egyelőre csak olyan lózungokkal szolgál, mint például „Magyarországon nemcsak egymillió új munkahelyre van szükség, hanem kétmillió új munkáskézre is”. Bár a „fiatalosságon” kívül a JESZ egyelőre még annyi jellegzetes karakterjegyet sem tud felmutatni, mint a zöld mozgalomként indult Lehet Más a Politika, alighanem nehéz lesz cáfolnia azokat a véleményeket, amelyek szerint az új tömörülés is Orbán Viktor köpönyegéből bújt elő. A párt vezetői maguk is nyilvánvalóvá tették, hogy nagyra értékelik a jelenlegi kormányfő innovatív képességeit, az egyetlen érdemi kritikájuk vele szemben az, hogy elfáradt. A párt újjászervezésének indoklásakor azonban maguk is az „ősforráshoz” szaladtak. A nemrég elhunyt Wermer Andrásnak, a mai Fidesz-stratégia egyik kidolgozójának meglátásaira támaszkodtak, aki szerint egy párt életében is a válság a legjobb időszak a nagy horderejű változtatásokhoz. De az sem vall különösebb szellemi innovációra, hogy a párt új elnevezésében a Fidesz 1998-as választási programjának a címe köszön vissza. Igaz, ott a szavak még fordított sorrendben – Szabadság és jólét – követték egymást. Persze úgy meg a JESZ–Yes szójáték nem stimmelt volna. DOBSZAY JÁNOS

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapLabdák új szerepben Az egyik legrégebbi játék, a labda, és az egyik legújabb műszaki eszköz, az okostelefon összepárosításából megszületett a szerénytelenül máris a XXI. század játékának elnevezett Sphero. Az amerikai Orbotix cég által kifejlesztett hét centiméteres bogyó irányításához az okostelefonokba épített Bluetooth-adókat és döntésérzékelőket használják: a telefon előrebillentésével gyorsul a Sphero, az irányváltást pedig balra vagy jobbra forgatással lehet elérni. A Sphero ezernyi, még ki nem talált játékra lehet alkalmas, a gyártók egyelőre szlalompályákon kergették a labdát, illetve kettőt egymásnak feszítve lökdösődésre bírták őket. A tervek között szerepel olyan golfjáték is, ahol ütő helyett a telefon meglóbálásával lehetne ellőni a labdát. Ez elvben nem nagyon különbözik az okostelefonokra írt sportszoftverektől: mindkét esetben a készüléket kell mozgatni, de eddig a pálya és a labda csak a virtuális világban létezett. A Spherót jövő januárban, a Las Vegas-i fogyasztói elektronikai kiállításon mutatják be. Egyelőre nem tudni, mennyibe fog kerülni, és mikor kezdődik a sorozatgyártása. Közben már akadnak olyan labdák is, amelyek energiatermelésre használják a gyerekek játékszenvedélyét: a sOccket márkanevű labda belsejében akkumulátorok tárolják az árammá átalakított mozgási energiát. Néhány órányi focizással össze lehet rúgni egy vacsorafőzéshez elegendő energiát. A hagyományosnál csak alig nehezebb lasztit olyan vidékekre tervezik, ahol még nem épült ki az elektromos hálózat.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapSugárhatározó A sugárzásnak két fő csoportját különböztetik meg aszerint, hogy atomi részecskék – protonok, elektronok, neutronok –, illetve elektromágneses hullámok formájában fotonok terjednek-e bennük. A természetben mindkét fajta előfordulhat. A Nap az elektromágneses spektrum több tartományában is sugároz, a Föld belsejében lévő urán, tórium vagy egyéb elemek radioaktív izotópjainak bomlása részecskesugárzást eredményez, míg a földrengéseket, illetve a légköri viharokat elektromágneses sugárzás kíséri. Mesterséges szerkezetek is képesek ezek reprodukálására: az atomreaktorokban és a részecskegyorsítókban részecske-, míg a mikrohullámú sütők, röntgenkészülékek, híradás-technikai eszközök működése során elektromágneses sugárzás keletkezik.Ahhoz, hogy hatással legyen az emberi szervezetre, a sugárzásnak el kell nyelődnie benne. Noha percenként több millió (a világűrből származó) kozmikus részecske vagy óriási energiájú úgynevezett gamma-foton haladhat át az emberi testen, ezek rendszerint semmilyen változást nem okoznak, mert akkora sebességgel száguldanak át a szervezetünkön, hogy nem tudnak kölcsönhatásba lépni a sejtek alkotóelemeivel – magyarázza Rontó Györgyi, a Semmelweis Egyetem biofizika-professzora. Ha mégis elnyelődnek, a sugárzásokat az emberi szervezetre gyakorolt hatásuk alapján ionizáló és nem ionizáló kategóriákba sorolják. Előbbiek akkora energiát közvetítenek, hogy az azokat elnyelő anyagban képesek a kémiai kötéseket felbontani, az atomokból pozitív vagy negatív ionokat, úgynevezett szabad gyököket kialakítani. Ezek az emberi szervezetben további nemkívánatos reakciókat indíthatnak el. A részecskesugárzások mindegyike ionizáló hatású (megváltoztathatja a sejtek építőköveit, valamint örökítőanyagát, mutáns, rákosodásra hajlamos sejtek kialakulását okozva). Az elektromágneses spektrumnak viszont csak a legnagyobb energiájú tartományai, a gamma-, a röntgen- és a távoli (igen rövid hullámhosszú) ultraibolya sugárzás alakítanak ki töltött ionokat.Az elektromágneses spektrum tartományai (zárójelben a hullámhosszuk, amely fordítottan arányos a frekvenciával) és lehetséges hatásaik:- Gamma-sugárzás (0,01 nanométer – a méter milliárdodrésze – alatti):a radioaktív bomlás kísérőjelensége. A sugárbetegség elsődleges tüneteiért (általános gyengeség, fejfájás, láz, reszketés, hányás, émelygés, bőrpír, gyulladás, hajhullás) sokszor a gamma-sugárzás a felelős. Elpusztítja a sejteket, molekuláris szinten – a részecskesugárzáshoz hasonlóan – pontmutációkat okozhat azok örökítőanyagában, ami tumorok kialakulásához vezethet. Sejtölő hatását az orvostudomány sterilizálásra és a tumorterápiában a gyorsan osztódó daganatos sejtek elpusztítására használja. Képalkotó eljárásokban (például a pajzsmirigydaganatok vagy az Alzheimer-kór kimutatására is alkalmas SPECT-készülékben) diagnosztizálásra is befogják.- Röntgensugárzás (0,01–10 nanométer):szintén pontmutációt okozhat a sejtek örökítőanyagában, nagyobb dózisokban sejtölő hatása is van. Emiatt már nemcsak diagnosztikai képalkotó eljárásokban (röntgengépekben, CT-készülékekben) használják, hanem a tumorterápiában is.- Ultraibolya (UV) sugárzás (10–390 nanométer):a sejtek DNS-ében pontmutációt, a bőrön gyulladást, hosszabb távon bőrrákot, a szemlencsén szürke hályogot okozhat. De a szervezetben UV-B sugarak hatására alakul ki a csontanyagcseréhez elengedhetetlenül fontos D-vitamin. Sejtölő hatását sterilizálásra használják.- Látható fény (390-750 nanométer):a látáson kívül meglepően kevés hatása van az egészségre, igaz, a sárga és a zöld tartományok elengedhetetlenül szükségesek a földi élethez, mert a fotoszintetizáló élőlények ezek segítségével termelik az oxigént. A kék tartományról csak az utóbbi fél évtizedben derült ki, hogy kulcsfontosságú a napi alvási és ébrenléti ritmust szabályozó melatoninhormon termelődésében. Hozzájárul a bőr öregedési folyamataihoz, kiégetheti a szem retináját (például napfogyatkozáskor).- Infravörös sugárzás (750 nanométertől 1 milliméterig):nagymértékben elnyelődik vizes közegekben, így az emberi szervezetben is. Legfőbb hatása az, hogy melegít – az infralámpák enyhítik az arcüreggyulladások tüneteit. Szürke hályogot okozhat.- Mikrohullámú sugárzás (1 millimétertől 1 méterig):melegítő hatása a vizes közegben való nagymértékű elnyelődéséből fakad. Nagy – például meghibásodás miatt nyitott ajtóval is működő mikrohullámú sütőből származó – dózisban megégeti az emberi szöveteket. Rákkeltő hatása nem bizonyított.- Rádióhullámok (1 méter fölött):nemcsak híradás-technikai eszközök, hanem például a mágneses rezonanciás orvosi képalkotó berendezés működtetéséhez is nélkülözhetetlenek. Bár az utóbbi néhány évtizedben sokat kutatták, miféle egészségügyi kockázatai lehetnek a gyenge, ám a szervezetet tartósan érő rádióhullámoknak, eddig nem bizonyították károsító hatásukat.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapNapi betevőÚj internetes cégsztárA közösségi oldalak hálózatát házasítja össze a kedvezményes akciókkal az internet történetének leggyorsabban növekvő cége, az amerikai Groupon.A terjeszkedéséhez fontosnak tartott internetes vállalkozásokat többnyire ellenállás nélkül bekebelező amerikai Google-nak kevesen mondanak nemet. A chicagói Groupon azonban így tett: visszautasította azt a 6 milliárd dollárt, amit a keresőjéről ismert cég kínált érte. Ebből 5,3 milliárd lett volna a vételár, 700 millió pedig a menedzsereknek prémiumként járt volna meghatározott pénzügyi mutatók teljesülése esetén. A Google eddigi két legnagyobb bevásárlása az volt, amikor 2006-ban 1,65 milliárd dollárt adott a videomegosztó YouTube portálért, egy évre rá pedig 3,1 milliárdot az online hirdetésekkel foglalkozó DoubleClickért. <### articleImage ImageID="5445cbf2-8ac0-492c-87de-f45c1a8bc4d0" AltText="" Description="" Source="AP/Spencer Green" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A Google érdeklődése érthető. Eddig sikertelenül próbált betörni a közösségi hálózatok Facebook uralta piacára, és bár a keresőjével letarolja az internetes hirdetési piacot, a kisebb helyi cégek együtt hatalmas összegű reklámköltését még térkép- és navigációs szoftverével is csak nehézkesen tudja a bevételei közé csatornázni. Mindkét gondra megoldást kínál sajátos üzleti modelljével a Groupon, amely létezésének eddigi két éve alatt a világháló történetének leggyorsabban növekvő cégévé vált. A társaságot kísérő felfokozott érdeklődés láttán sokakban máris a csúfos véget ért internetes láz megismétlődésének képe ötlött föl, ám az egy évtizeddel ezelőtt üstökösként feltűnt, majd ugyanígy aláhullott vállalkozásokkal szemben a Grouponnak valós bevétele és nyeresége van, igaz, utóbbi mértéke magáncégként nem ismert. Az alapító, a 30 éves Andrew Mason kacskaringós úton jutott annak közelébe, hogy ő lehessen a legújabb internetes milliárdos. Pittsburghben született, apja gyémánttal kereskedett, anyja fotós volt, és a fiúból már középiskolás korában előbújt az üzleti szellem: a Costco raktáráruházban nagyban vette az édességet, amit apródonként jó haszonnal a menzán értékesített diáktársainak, míg a saját bevételeiket féltő üzemeltetők ki nem ebrudalták. Chicagói egyetemi évei alatt a mérnöki stúdiumoknál jobban izgatta a punkzenekara, de azért programozni is megtanult. Az iraki háború 2003-as megindítása után politikai véleményeket ütköztető honlapot alapított, majd a ThePoint.com portál révén közösségi eseményekhez és adományozáshoz gyűjtött önkénteseket. Mindig is fanyar humora volt. Sikerült például ezernél is több ember – végül be nem hajtott – ígéretét venni, hogy pénzt áldoznak az afrikai AIDS-betegek megsegítésére, azzal a feltétellel, hogy a fekete kontinens érdekében sokak szerint magamutogatóan kampányoló ír rocksztár, Bono visszavonul a közélettől. <### articleImage ImageID="bf952616-a284-45ba-8a21-5604a606b60f" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A ThePoint.com legsikeresebb kezdeményezése az volt, amikor egy külső cég által felajánlott kedvezményes termékre vagy szolgáltatásra a portál látogatói között vevőt kerestek. A langaléta Manson úgy döntött, ezt az ötletet fejleszti tovább, és a chicagói kockázati tőkés, Eric Lefkofsky által betett egymillió dollárból elindította a Groupont. A cég neve a csoport (group) és a kedvezményt nyújtó kupon (coupon) angol kifejezésének összeolvadásából származik, és az elképzelés egyszerű: mindennap egy terméket vagy szolgáltatást jelentős kedvezménnyel kínálnak a cég ingyenes levelezőlistájára feliratkozottaknak. Ha a megfelelő számú vevőjelölt összejön – ez az esetek 98 százalékában megtörténik –, akkor az akciót élesítik, és a nap végéig bárki megvásárolhatja a terméket vagy a szolgáltatást; utóbbit a tapasztalatok szerint jellemzően éttermek, szépészeti szalonok és szabadidős tevékenységgel foglalkozók ajánlanak. A vásárlók és az eladók is ugyanabban a városban vagy régióban találhatók. A Groupon Chicagóban indult, de már Észak- és Latin-Amerikában, valamint – egy májusi felvásárlás révén – Európában 300 helyi közösségben 35 millió e-mail címre küldi napi akcióit. Az idei évben a becslések szerint 500 millió dollárig száguldó bevétel ömlik a Groupon kasszájába, miközben a cégnek – a tempós növekedés miatt az idén többször is elégtelennek bizonyult számítógépes háttér bővítése mellett – legfeljebb a gyorsan gyarapodó alkalmazotti csapatra kell költenie. A kereskedő vagy a szolgáltató rendszerint fél áron kínálja portékáját, és a bevételen felesben osztozik a Grouponnal, de még így is megéri neki: minimális marketingköltséggel robbanásszerűen szélesítheti vevőkörét. Az akció híre ugyanis futótűzszerűen terjed a közösségi oldalakon. A közösségi vásárlás névre keresztelt új üzletágban a világ minden táján tucatjával indulnak új vállalkozások – Magyarországon például a Kuponvilág, a Bónusz Brigád vagy a Veddvelem –, az egyik ígéretes washingtoni cégbe pedig az Amazon internetes áruház is bevásárolta magát. A Groupon egyelőre őrzi versenyelőnyét, ám vannak, akik a dinamikus fejlődés ellenére kockázatosnak tartják a tőkeerős, 33,4 milliárd dolláros likvid tartalékkal bíró Google ajánlatának elutasítását, mondván: az üzleti modell nem kíván nagy induló tőkét, így a piacra lépési küszöb alacsony. Még nem tudni, a kockázatitőke-társaságok bevonása miatti első nagyobb részvényeladásából hangversenyzongorát vásárló, a Forbes amerikai gazdasági magazin címlapjára is felkerült Mason kinek az útját választotta. Mark Zuckerbergét, aki a Yahoo egymilliárd dolláros 2006-os ajánlatát elutasítva 40 milliárd dollár értékű céggé fejlesztette a Facebookot, vagy Jerry Yangét, aki két éve megakadályozta a másodmagával alapított Yahoo eladását a Microsoftnak, és azóta a vállalat piaci értéke a felkínált 44,6 milliárdos vételár felére zuhant. NAGY GÁBOR

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapRövidített verzióÁtalakuló közfoglalkoztatásTöbben jutnak jövőre munkalehetőséghez a közfoglalkoztatásban, mint az idén – de legfeljebb évi négy hónapra, napi négy órában. A statisztikák ezzel kétségkívül megszépülnek.Bár december közepén épp csak körvonalazódik, hogyan alakítja át a kormány a közfoglalkoztatás rendszerét, egy dolog már biztos: az év utolsó napján körülbelül 100 ezer, eddig az önkormányzatok különböző intézményeiben és a közterületeken dolgozó munkás kerül lapátra. Az önkormányzatokat ugyanis felszólította a kormány: az év végén mondjanak fel minden közcélú munkásnak, hogy aztán az új pályázati rendszerben – várhatóan két-három hónapos adminisztrációs szünet után – új, az eddiginél hátrányosabb megállapodást kössenek velük. Az átállással Budapesten újra fedél nélkülivé válhat az a néhány tucat munkavállaló, akik az elmúlt egy évben az államilag támogatott fizetésük révén törtek ki a hajléktalanságból, és költöztek olcsó albérletbe. <### articleImage ImageID="0f194d78-cdda-49db-950b-fa3c1061fd7a" AltText="" Description="Közmunkába készülő hajléktalanok" Source="Végel Dániel" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> „Nem tudom, ki fogja kiosztani az óvodásoknak és iskolásoknak az ebédet, és ki fűti be az intézményeket, ha a konyhai kisegítőket és a fűtőket el kell küldenünk. Asszisztens nélkül még csak-csak meglesznek a pedagógusok, de azt nem mondhatom nekik, hogy ezután takarítani is ők fognak” – fakadt ki a HVG-nek Bortnyik Béla, a csereháti Kázsmárk független polgármestere. A borsodi település harminc olyan közcélúst foglalkoztat, akik nélkül az önkormányzat egyetlen napig sem tud működni. Bár a polgármesterek lobbiharcának köszönhetően a kormány tett egy apró engedményt, és elnézi, ha a november 1-je előtt kötött munkaszerződéseket február végéig – a rendszer tervezett újraindulásáig – fenntartják az önkormányzatok, a bérekhez januártól az eddigi 95 százalék helyett csak 70 százalékban járul hozzá. Így pedig a települések többsége nem engedheti meg magának a folyamatos továbbfoglalkoztatást. „Szeptemberben a legtöbb közcélússal a tanév egész időtartamára kötöttünk szerződést” – háborgott Bortnyik, aki húszéves polgármestersége alatt még nem került ilyen helyzetbe. Ő állandó „stábbal” dolgozik, annak a törvény adta lehetőségnek köszönhetően, mely szerint a közcélú munkásokat – hosszabbításokkal – öt évig egyazon státusban lehet tartani. A HVG úgy tudja, a kormány ezt a rendelkezést is eltörli. Igaz, a „nemzeti közfoglalkoztatás programjának” részletei még nem ismertek, mivel a kormányhatározat késik. A parlamentnek november végén benyújtott javaslat a szociális és foglalkoztatási törvények módosításáról mindössze annyit rögzít, hogy az önkormányzatok „külön jogszabályban meghatározott közfoglalkoztatást szerveznek”. „Az idei 100 ezer helyett jövőre 220 ezren kapnak közcélú- vagy közmunka-lehetőséget, és arra számítunk, hogy 170 ezerről 30-40 ezerre csökken azoknak az álláskeresési juttatásokra sem jogosultaknak a száma, akiket semmilyen módon nem tudunk megszólítani” – ismertette a Nemzetgazdasági Minisztérium ambiciózus céljait a HVG-vel Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár. Minderre az ideinél jóval kevesebb forrást, összesen 64 milliárd forintot irányoz elő a 2011-es költségvetés, amiből a tavalyi 10 milliárddal szemben nagyjából 20 milliárd forintot elkülönítenének országos közmunkákra (például erdőművelési, vasúttisztasági és közútkarbantartó feladatokra). Az idei évre 55 milliárd forintot terveztek közfoglalkoztatásra, a tényleges kifizetések azonban elérik a 90 milliárdot, mivel a keret felülről nyitott. A közcélú foglalkoztatás vonzerejét eddig az adta, hogy az önkormányzatoknak csupán a bérek és járulékok öt százalékát kellett kigazdálkodniuk, a többit a Munkaerő-piaci Alap állta. Eközben a munkára nem foghatóknak járó úgynevezett rendelkezésre állási támogatás (rát) 20 százalékát saját zsebből fizetik a helyhatóságok – a különbséggel próbálta a kormány a segélyezettek foglalkoztatására ösztönözni őket. <### articleImage ImageID="b56a9337-9fc4-4ea3-83cc-8c1c43b60676" AltText="" Description="Alkalmi közmunkások" Source="Végel Dániel" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Értelmes munka így sem mindenütt akad, a nagy munkanélküliséggel küzdő térségekben inkább a fiktív foglalkoztatás volt jellemző. „Az őszi választások előtt, szeptemberben 140-en dolgoztak a hivatalban, nem tagadom, akadt köztük, aki értelmetlen munkát végzett. De az életszerűtlen, hogy a takarító vagy a fűtő négy órában dolgozzon” – mondta Bortnyik. Márpedig a tervek szerint a közfoglalkoztatásba bevonni kívánt 220 ezer fő 80-85 százalékát „fél műszakban”, maximum napi négy órában lehet majd alkalmazni, egy éven belül jellemzően két, legfeljebb négy hónapig. Huzamosabb, akár egész éves alkalmazásra is lesz lehetőség, de ehhez – a munkaügyi központ döntésétől függően – 10–30 százalékos önrészt kell állniuk az önkormányzatoknak (a rövid munkaszerződéseknél marad a 95 százalékos támogatás). „Olyan lesz a rendszer, mint egy vasútállomás, egyfolytában be- és kiléptetünk embereket. Így nem lehet értékteremtő munkát végezni” – aggályoskodott a HVG-nek Kulinyi Márton, a fővárosi hajléktalanoknak és öt kerületnek közfoglalkoztatási programokat szervező Budapest Esély Nonprofit Kft. ügyvezetője. A fővárosban a legtöbb önkormányzat eddig általában minimum 6, de inkább 10-12 hónapra kötött szerződést a közcélúsokkal. A közfoglalkoztatásban élen járó, szocialista vezetésű Kispesten és a fideszes Csepelen már eldöntötték, hogy nem bontják fel a most foglalkoztatásban álló mintegy 60, illetve 140 közcélús szerződését. Nem akartak karácsonyi ajándékként felmondóleveleket írni, mondták a HVG-nek. „Inkább kigazdálkodjuk valahogyan a február végéig szükséges 6-7 millió forint pluszforrást” – jelezte Vinczek György kispesti alpolgármester. Az elaprózás szépíti a munkaügyi statisztikát, mivel a közfoglalkoztatottak a munkavégzés idejére kikerülnek az állástalanok köréből. Csakhogy a négyórás munkáért 34 ezer forint körüli havi fizetés jár majd, ami alig haladja meg az öregségi nyugdíj összegének megfelelő, a rátot felváltó, jövőre is 28 500 forintban megállapított bérpótló juttatást. „Valóban nem motiváló a pár ezer forintos különbség, ám aki nem vállalja el a felajánlott munkát, a bérpótló juttatást sem kapja meg” – utalt Czomba a Gyurcsány-kormány munkaügyi minisztere, Szűcs Erika nevéhez fűződő szabály folytatására. Lazítana viszont a kormány azon a kikötésen, hogy 36 hónapra ki lehet zárni a segélyezésből azt, aki nem vállalja el a neki felajánlott közcélú munkát. A szociális törvény tervezett módosítása szerint a jövő évtől legfeljebb 180 napra lehet megvonni a bérpótló juttatást, hogy – mint Czomba fogalmazott – „a bűn és a bűnhődés arányban legyen egymással”. Más kérdés, hogy az önkormányzatok eddig sem éltek az elvárt szigorral, a legtöbb településen legfeljebb egy évig sújtották segélymegvonással a munkanélkülieket. „Az ilyen helyzetben lévők többsége nem tud három évre előre gondolkodni, ezért a kemény szabálynak nem volt visszatartó ereje” – magyarázta Kulinyi. A bérpótló juttatás jövő évi feltétele, a 30 napos munkaviszony azonban szerinte könnyen igazolható trükkökkel, például papírt lehet kérni az egyháztól, hogy valaki társadalmi munkát végzett. Bár a kormány a vállalkozásokat is igyekszik bevonni a közfoglalkoztatásba, ezzel nem segíti a reintegrációt. Bértámogatásra ugyanis csak azok a cégek lesznek jogosultak, amelyek tartós munkanélkülit vesznek fel. „Ezzel a kikötéssel kizárják a rendszerből azokat, akiknek csak egy kicsit is jobb a munkavégző képességük” – jegyezte meg Kulinyi. A minisztériumban mindenesetre úgy számolnak, 9 ezer álláskeresőt lehet munkába fogni azzal, hogy az állam nyolc hónapig állja a bér- és járulékköltségek 70 százalékát – feltéve, hogy a pályázó vállalkozások további négy hónapig nem válnak meg az így beszervezett munkavállalótól. „Ez még éppen belefér az EU által elnézett maximum 50 százalékos támogatási arányba” – mutatott rá Czomba. A bérkiegészítést a pályázók automatikusan megkapják, sőt amennyiben a várt összeg duplájára lesz igény – ígéri az államtitkár –, nem fognak sokat töprengeni azon, kifizessék-e a támogatást az évek óta munkanélküli személyek alkalmazását vállaló cégeknek. G. TÓTH ILDA

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKoncert + Orgona: Bouvard-est A versailles-i kastély királyi kápolnájának orgonáján és a toulouse-i Saint Sernin katedrális 1888-ban épített hárommanuálos historikus Cavaillé-Coll-orgonáján is rendszeresen játszó, a világban gyakran turnézó francia orgonaművész, Michel Bouvard ezúttal a Művészetek Palotája hangszerén ad elő népszerű és ritkán hallható műveket a Concerto Budapest zenekar közreműködésével, Rohmann Imre dirigálásával. Francia reneszánsz darabok után a XVIII. századi barokk komponista, a párizsi Notre Dame egykori orgonistája, Louis-Claude Daquin Variációk egy francia karácsonyi énekre című darabjával igazi ünnepi hangulatot varázsol a terembe. De előadja HĂ¤ndel orgonára írt versenyműveinek egyikét is, majd eljátssza az újabban egyre kedveltebb, tíz orgonaszimfóniás szerző, Charles-Marie Widor 1895-ben alkotott kilencedikjének önálló számként is gyakran elhangzó, a zenetörténet legszebb orgonaművének mondott Andante tételét is. A programba főhajtásként beillesztette még nagyapja, Jean Bouvard egyik ugyancsak a karácsonyt megidéző művét, amely a Variációk egy baszk karácsonyi énekre címet viseli. A műsorra a koronát Francis Poulenc g-moll orgonaversenye teszi fel. A lassú részben ellenponttechnikával dolgozó szerző egytételes, de több szakaszra tagolódó, 1938-ban született neoklasszicista darabjában a szólóhangszert vonószenekar és timpanik kísérik. MÜPA, december 22.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapLáthatatlan internet Alternatív internetet szorgalmaz Peter Sunde svéd internetkalóz, miután egy amerikai biztonsági hatóság november végén elérhetetlenné tett több mint 80 internetes címet.Alternatív internetet szorgalmaz Peter Sunde svéd internetkalóz, miután egy amerikai biztonsági hatóság november végén elérhetetlenné tett több mint 80 internetes címet. Sunde a szerzői jogoknak fittyet hányó svéd Pirate Bay fájlmegosztó oldal vezetője. Rá és két társára éppen néhány napja szabtak ki összesen 3,4 millió euró bírságot és több hónapnyi börtönt a kalózkodásért. A háttérhez tartozik, hogy a mintegy 280 felső szintű tartománynév (mint például a .com vagy a .hu) szabványait ma egyetlen nonprofit szervezet, a kaliforniai ICANN határozza meg, és minden egyes internetes oldal eléréséhez szükség van az ICANN által felügyelt központi számítógépek valamelyikére a címek azonosításához. Mivel az ICANN-t az a kritika érte, hogy túl nagy befolyást gyakorol rá a washingtoni kormány, korábban is születtek kezdeményezések független domainrendszerek fölállítására. A magát hobbiszervezetnek feltüntető OpenNIC például tucatnyi új címvégződést vezetett be, köztük van a független médiának fönntartott .indy vagy a nyílt forráskódra utaló .oss. Ám ezeket az ICANN nem kezeli, ezért a világhálónak ez a rétege a felhasználók többsége számára láthatatlan. Az alternatív rendszerek működése szintén központi szerverekre épül, ehelyett Sunde olyan modellt képzel el, amely a – Pirate Bayhez hasonló – fájlmegosztó rendszerek mintáját követi, vagyis a címek regisztrációs adatait szétszórtan, sok felhasználó gépein tárolnák. Nem lehetne tehát úgy „kilőni” egy-egy internetes oldal regisztrációs adatait, ahogyan az amerikai kormányszerv tette novemberben.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapÍtéletre várvaGadó GáborÁlságos a bíróságok pénzügyi autonómiájáról beszélni, ilyen autonómia sohasem létezett – hívja fel a figyelmet szerzőnk, korábban igazságügyi államtitkár, majd a Gazdasági Versenyhivatal elnökhelyettese, ügyvéd.„...légy észnél, Vladimir, mondtam, még nem próbáltál meg mindent. És elölről kezdtem a küzdelmet.” (Samuel Beckett: Godot-ra várva) Igazságszolgáltatásunk állapotáról nekünk magyaroknak sokkal rosszabb a véleményünk, mint ami a nemzetközi felmérésekből következne. A Világbank évente közzétett versenyképességi jelentése az idén a szerződéses követelések érvényesíthetőségében a 22. helyre sorolta Magyarországot, ami a 183-as listán akár tiszteletre méltó helyezésnek is számíthatna (Doing Business, 2011). Feltételes módban írom, mert eközben az is kétségtelen, hogy ha egy társaság az üzleti működés kockázatait veszi számításba, a törvényhozás kiszámíthatatlansága, a hazai törvénykezés hosszadalmassága, továbbá az egyes bírósági szintek jogértelmezésében mutatkozó, olykor érdemi eltérések legalábbis óvatosságra intik. <### articleImage ImageID="ccc3380b-0691-4c40-9fea-5a7d28fe7ef8" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="1e92b492-81c2-49e9-93fb-75b77725adaf" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A legújabb adatok se túl biztatóak: az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) hivatalának adatai szerint 2010 első felében az előző év hasonló időszakához képest 9,7 százalékkal több peres és nem peres ügy érkezett a bíróságokra. Ezen belül a peres eljárások száma 4,8 százalékkal, 234 ezerre emelkedett. Mindez fokozott megterhelésnek teszi ki nem csupán az igazságszolgáltatás intézményrendszerét, de a mára alaposan berozsdásodott jogi szabályozást is. Ezek között a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény a még hatályban lévő legrégebbi olyan törvény, amely szabályozási tárgyának átfogó rendszerezésére vállalkozik. Nem vitás, hogy a megszámlálhatatlan módosítással cincált, sokak szerint mára alkalmazhatatlan jogszabály helyett új kódexre lenne szükség. Az igazságszolgáltatás utóbbi években elért kisszámú sikeres programja közül kiemelkedik a cégalapítás rendjének valóban radikális megújítása. A cégtörvény 2008 júliusában hatályba lépett módosítása óta lehetőség van arra, hogy a cégbejegyzés procedúrája ne tartson tovább egy munkaóránál, vagyis az alapítás bíróságra tartozó része praktikusan egy nap alatt elintézhető. Ha a vállalkozás a törvény mellékleteként közzétett társasági szerződésmintát tölti ki, az egyszerűsített bejegyzési eljárás – kis túlzással – emberi közreműködés nélkül lebonyolítható. Az egyórás eljárást lehetővé tévő új szabályozás sikerét mutatja az is, hogy felröppentek olyan hírek, melyek szerint a piacra lépés immár végtelenül egyszerű feltételeit előíró szabályozás feleslegessé teszi, hogy továbbra is bíróság járjon el ezekben az ügyekben. Elvben kétségkívül elképzelhető, hogy a közigazgatás hatáskörébe tartozzon a társaságok alapításával – például cégek átalakulásával, fúziójával – kapcsolatos törvényességi felügyeleti munka. A céghivatalok létrehozása azonban több kockázattal, mint haszonnal járna, a piacra lépés feletti kontroll pártatlansága, befolyásmentes működése kerülhetne veszélybe. Napjainkban szinte kizárólag a bíróságoknak van olyan „hitelességi mutatója”, amely a vállalkozásoknak és a befektetőknek megfelelő garanciát képes nyújtani a korrekt eljárásra. Megfontolandó viszont, hogy a jövőben ne húsz, hanem egyetlen bíróság intézze a cégkérelmek elbírálását. Az elektronikus ügyintézés kötelezővé tétele nyomán ugyanis a hagyományos illetékességi szabályok a cégeljárásban értelmüket vesztették. Más jogterületeken is erősíteni kellene a bíróságok szerepét, csökkentve a visszaélések kockázatát. Támogatható Vékás Lajos professzor régóta képviselt javaslata, hogy a földhivatalok tulajdonnal összefüggő eljárásait illetően a bíróságok közvetlen – az egyes határozatok meghozatalakor érvényesülő – felügyeleti jogot gyakoroljanak. Kérdéses továbbá, megengedhető-e, hogy a milliárdok sorsáról döntő jogorvoslati eljárásokban eljáró közbeszerzési döntőbizottságok tagjaira nem a bírák kinevezésére és felmentésére irányadó szigorú előírások vonatkoznak. Az üzleti élet biztonságát javítaná, ha a döntőbizottságok – miközben megőriznék viszonylagos működési rugalmasságukat – a bírósági rendszer részévé válnának. Az elektronikus cégeljárás meghonosítása kísérleti terepe volt a korszerű informatika magyarországi bevezetésének. Viszonylag rövid idő alatt kiderült, hogy a „papíralapú” ügyintézés mellett legfeljebb a megszokás szentesítette kényelemszeretet szól. A gyakran sokszereplős polgári jogviták átalakítása viszont a következő fél évtized embert próbáló feladata lesz, ehhez persze a bírák és az ügyvédek gondolkodásának is radikálisan át kell alakulnia. A vállalkozások, illetve jogi képviselőik közötti perekben és azok előkészítésében az elektronikus kommunikáció nem csupán ma még elképzelhetetlen módon gyorsíthatja fel a per résztvevői között az adatok, álláspontok közlési sebességét, hanem más jelentése és jelentősége lesz olyan hagyományos perjogi alapelveknek is, mint például a közvetlenségé. Ha a bíróságok képesek lesznek a felek jogi képviselőivel – azok egyidejű fizikai jelenléte nélkül – úgy kommunikálni, hogy eközben nem sérül a tisztességes eljárás követelménye, a jogvita elbírálása XXI. századi sajátosságokat mutat majd. A közelmúlt másik sikeres újítása az, amely a fizetési meghagyásos eljárással (fmh) kapcsolatos hatásköröket ez év nyarán a bíróságoktól a közjegyzőséghez telepítette. A változtatást különösen időszerűvé tette, hogy 2010 első három hónapjában a helyi bíróságok ügyforgalmának már több mint a felét az fmh iránti kérelmek elbírálása adta. A váltás következtében mód nyílt az elektronikus fmh bevezetésére, ennek nyomán pedig a bíróságok tehermentesítésére és a fizetési meghagyásos eljárások látványos felgyorsítására. Az új szabályok bevezetése óta november közepéig több mint kétszázezer fizetési meghagyás iránti kérelem érkezett a közjegyzőkhöz, és ebből 193 ezret intéztek. A nagyszámú meghagyással szemben – mint arról Tóth Ádám, a Magyar Közjegyzői Kamara elnöke tájékoztatott – csupán 5938 esetben éltek úgynevezett ellentmondással, vagyis igen csekély számban alakult át az fmh procedúrája bíróság előtt zajló peres eljárássá. A kételkedők számára is bebizonyosodott, hogy a közjegyzői kar tömeges mennyiségű ügyekben is alkalmas elektronikus jogi szolgáltatásokra. A hangsúly a szolgáltatáson van. A polgári igazságszolgáltatás rendeltetése jellemzően az ugyanis, hogy ésszerű költségek mellett elégítse ki a polgárok és vállalkozásaik által támasztott keresletet a jogviták korrekt és gyors eldöntésére. Ezzel kapcsolatban megkerülhetetlen, hogy feltegyük a kérdést: mi az állam kötelezettsége, mi hárul a feladatokból és a felelősségből a mindenkori kormányzó többségre, és mi a bírósági önigazgatás 1997-ben létrehozott szervezetére? Meggyőződésem, hogy az OIT jelenleg olyan hatáskörökkel is rendelkezik, amelyeknek nem képes megfelelni. A bíróságok tárgyi, működési feltételeinek megteremtésében a gazdálkodásban az OIT-nek döntési jogkörök helyett előkészítő szerepet kellene betöltenie. Hatástanulmányok, alapos statisztikai felmérések készítését szervezné, miközben a költségvetési fedezetért a kormány vállalna felelősséget. Hasonlóan ugyanis a katasztrófavédelemhez vagy például a mentőszolgálat működtetéséhez, nem az érintettek, hanem a kormány, illetve a parlament kompetenciája az igazságszolgáltatás infrastruktúrájának létrehozása. Álságos a bírósági fejezet pénzügyi autonómiájáról beszélni, amikor nyilvánvaló, hogy ilyen autonómia ma nincs és a múltban sem létezett. A törvénybe foglalt látszat fenntartása ugyanakkor alkalmat adhat az érintettek között olyan háttéralkukra, amelyek már valóban az igazságszolgáltatás függetlenségét veszélyeztethetik. Ahol az OIT-nek a jövőben is önálló hatáskört kell adni, azok a bírák és igazságügyi alkalmazottak személyzeti ügyei, képzésük, felkészítésük a változó társadalmi, jogi elvárásokra. Az igazságszolgáltatásért viselt felelősség másik aspektusa, hogy az állam miként teszi lehetővé a rászorulóknak a bírósághoz fordulás jogát. A jogi segítségnyújtásról szóló, 2003. évi LXXX. törvény az utóbbi évtized fontos, méltatlanul kevéssé hangsúlyozott jogfejlesztő lépése volt, egyebek között a peren kívüli tanácsadás, okiratkészítés megszervezésének állami feladattá minősítésével. A rendszer finanszírozása azonban súlyos fogyatékosságokkal terhelt. Jelenleg a „szegényjogon” járó pártfogó ügyvédi szolgáltatás díja – ha azt az állam fedezi – jószerével kizárja, hogy olyan ügyvédek is vállalkozzanak erre a munkára, akik ebből szeretnének szolid, de kiszámítható egzisztenciát teremteni. A jogszabályban előírt óradíj ugyanis nem több háromezer forintnál. Az államot a civil szféra áldozatvállalása sem mentesíti a költségek érdemi részének átvállalása alól, az állam nem sugallhatja, hogy a szegények „oldják meg a problémáikat másképp”. Már csak azért sem lehet a felső tízezer előjoga a pereskedés, mivel ha az állam megtagadja a rászorulóktól konfliktusaik szabályozott keretek közötti megoldásának esélyét, nem csodálkozhat azon, ha többen tiltott eszközöket és módszereket vesznek igénybe. A pénzügyi források keresését a költség- és illetékkedvezmények felülvizsgálatával lehetne kezdeni. A hatályos illetéktörvény alapján – többek között – illetékmentességre jogosultak a költségvetési szervek, az önkormányzatok, az alapítványok és az egyházak. Felvethető persze, hogy miért fizessen az állam önmagának, hogyan lesz abból megtakarítás, ha a költségvetés terhére fizet illetéket egy pereskedni kívánó közhivatal. Úgy gondolom, ideje lenne egyértelművé tenni, hogy a kétségkívül drágán fenntartható igazságszolgáltatás igénybevétele valamennyi peres fél számára kiadásokkal jár. Ellenkező esetben a költségekre érzéketlen állami szervezet nem mérlegel, hogy az elhúzódó, de valószínűsíthetően pervesztéssel végződő bírósági procedúra helyett az önkéntes teljesítés esetleg kifizetődőbb a számára. Ha az állami megtakarításokra keresünk további példát, megemlíthetők az indokolatlanul bírósági hatáskörben tartott ügyek, eljárások. A jogalkotó bátor döntése lenne, ha megszüntetné a bírósági alkalmazásban lévő megyei végrehajtói státusokat, és e területen az állam feladatait a másfél évtizede hatékonyan működő önálló bírósági végrehajtók vennék át. A megtakarításokra természetesen nem csupán a szegényjogon nyújtott jogszolgáltatás finanszírozása miatt lenne szükség. Komoly emberi jogi problémát okoz az is, hogy az állam jelenleg mindössze ötezer forinttal díjazza például annak a pszichológus szakértőnek a szakvéleményét, akinek felkészültségén, lelkiismeretes munkáján múlhat, hogy a bíróság korlátozza-e egy állampolgár cselekvőképességét. Nem beszélhetünk korszerű igazságszolgáltatásról értelmes jogorvoslati rendszer hiányában. Ma a jogerős bírósági határozatok többségével szemben felülvizsgálati eljárás kezdeményezhető. A hatályos perrendtartás szerinti lehetőség alkalmatlan arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság betöltse valódi rendeltetését, és elvi iránymutatással szolgáljon a jogkereső feleknek éppúgy, mint a hierarchia más pontjain lévő bíróságoknak. A felülvizsgálat ma lényegében sajátos „második fellebbezési” szakasz vonásait mutatja. Ez pedig sérti az üzleti élet kiszámítható működését, a befektetőket elbizonytalanítja ugyanis, ha az ítélet jogerőre emelkedése nem zárja le ügyük bírósági vitathatóságát. A következő években a jogalkotónak világossá kell tennie, hogy a felülvizsgálat nemcsak papíron, hanem a valóságban is rendkívüli jogorvoslat, olyan kivételes lehetőség, amelynek célja, hogy csak azok az ítéletek kerülhessenek a legmagasabb bírói fórum elé, amelyek a konkrét esetből kiinduló, de azon túlmutató értelmezési kérdések eldöntését teszik szükségessé. A Legfelsőbb Bíróság erre a célra felállítandó testülete által kiválasztott ügyek tárgyalását a nyilvánosság – szakértők és laikus érdeklődők – megkülönböztetett figyelme kísérné, az eljárás eredményeként hozott határozatok pedig a jogi és állampolgári gondolkodás érdemi alakítóivá válnának. A bíróságok nem a törvényhozói szándékok puszta végrehajtóiként, hanem intellektuális értelemben is független hatalmi ágként jelennének meg.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapDuna-Marriott: Veszteségrendezés Az Erste-csoport érdekeltségébe tartozó – egykor a Marriott tulajdonában állt – Duna Szálloda Zrt. egy darab 10 ezer forint névértékű, 3,561 milliárd forint kibocsátási értékű részvénnyel emeli alaptőkéjét. Az új részvényt a fővárosi Apáczai Csere János utcai Marriott-szállodában 100 százalékos tulajdonos CEE Property-Invest Immobilien GmbH jegyzi le, az ügylet nyomán a 3,392 milliárd forintos alaptőke 10 ezer forinttal nő, a névérték és a kibocsátási érték különbözete pedig a tőketartalékba kerül. A tavalyi mérlegbeszámolóban a könyvvizsgáló is felhívta a tőkehelyzet rendezésére a társaság figyelmét, amelynek saját tőkéje 2009 végén mínusz 2,55 milliárd volt. A Duna Szálloda Zrt. tavaly 3,972 milliárd forint árbevételt könyvelt el, bő 100 millióval kevesebbet az egy évvel korábbinál, miután a szobafoglaltság 3, a szobaárak pedig 4,3 százalékkal estek vissza. A társaság 2,1 milliárd forintos veszteséget mutatott ki, kötelezettségállománya pedig meghaladta a 22 milliárd forintot.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapVárva várt <### articleImage ImageID="9bfcba3f-ef13-4627-96e7-3d766f15f2bd" AltText="" Description="" Source="Túry Gergely" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Egy magyar régész, Major Balázs történész és arabista, a Pázmány Péter Egyetem tanszékvezetője (képünkön) irányításával folyik a Közel-Keleten a keresztesek legnagyobb vára, a Földközi-tenger szíriai partján magasodó Margat feltárása. A damaszkuszi kormány szeretné, ha ez az erődítmény az ország egyik legjelentősebb turisztikai központjává válna, és felkerülne az UNESCO világörökségi listájára. A négy éve folyó munkában magyar, szír és horvát kutatók már rábukkantak a világ legnagyobb keresztes freskóciklusára. Most a vár építéstörténetének rekonstruálásán fáradoznak, hogy meghatározzák, az erődítmény melyik egysége milyen célt szolgált. A feltárás fő támogatója, a szíriai szénhidrogén-kitermelésben érdekelt Mol (HVG, 2010. december 11.) csaknem teljes egészében magára vállalta az évente 15 millió forintra rúgó költségeket, mondván, a vár annak idején is részben magyar pénzből épült. Már ha rendszeresen megérkezett az az évjáradék, amelynek „örökkön örökké” való folyósítását II. András rendelte el 1218-ban, amikor szentföldi útján felkereste a korabeli keresztes államok legnagyobb, johannita kézen lévő erődjét, az antiochiai hercegségben álló Margat várát.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapCd + Kalandorok: Nouvelle Vague: Couleurs sur Paris Egyszer megkérdezték Olivier Libaux-t, a Nouvelle Vague egyik tagját, mi van a táskájában, mire ő azt válaszolta, hogy az aktuális hangulatunk. A hangulatot, ezt a kényes és gyorsan romló valamit a zenekarnak már három albumon sikerült tartósítania. Az első halhatatlan mártírokat és tetszhalott popslágereket keltett életre, a második megidézte a zavaros nyolcvanas éveket, azt az időszakot, amelyet Keith Richards átaludt, aztán a harmadikon sorra kerültek Hollywood filmjeinek legnagyobb slágerei, ahogy azokat a franciák átértelmezték. És máris itt a legújabb, a Couleurs sur Paris, ismét olyan színekkel, amelyeket eddig talán észre sem vettünk. Ezek a színek nem a Montmartre rozsdabarnái, a Montparnasse romantikus hófehérei vagy az Élysée bulvárrózsaszínjei, hanem a dicsőséges, az angollal egyszerre indult francia pop-punk monokrómjai. Vanessa Paradis, aki az egyik megidézettje és előadója ennek a zenés, izgató és franciásan pimaszkodó történelemórának, azt mondja: Franciaországban minden sanzont megfilmesítenek, csak ki kell várni az idejét. A Nouvelle Vague most 18 ilyen megfilmesítésre váró dalt ajánl a hallgató figyelmébe. Barclay

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapÜnnepi hagyományok Reykjavík – Norvég karácsonyfaAz izlandiak a nemzet karácsonyfáját 1952 óta Norvégiából hozatják, az idén negyvenéves, csaknem tizenkét méter magas lucfenyőt állítottak fel a reykjavíki parlament előtt. Az ünnepek közeledtével a legendák szerint 13 Mikulás-szerű meselény, Jolasveinar bukkan fel a szigetországban. Elsőként december 12-én a falábú Stekkjastaur jelenik meg, utolsóként pedig szenteste Kertasníkir próbálja meg elcsenni az ünneplők gyertyáit. A hagyomány úgy tartja, hogy az Izland védőszentjének, Szent Thorlaknak a tiszteletére december 23-án megrendezett mise előtt mindenkinek érdemes megújítania ruhatárát, ha el szeretné kerülni, hogy a rettenetes GrĂ˝la macskája megharapja. Akik az ünnepek környékén Izlandra látogatnak, a Reykjavíkhoz közeli HafnarfjörĂ°ur városkában kialakított karácsonyi skanzenben találkozhatnak még az izlandi folklór csodálatos lényeivel. Nürnberg – SzilvafigurákAz egyik legrégebbi németországi karácsonyi vásár a nürnbergi. A félmilliós bajorországi város főterén megrendezett eseményt először egy 1628-ból származó, fenyőből készült ajándékdobozon említik. Az 1970-es évek elejéig pontosan követett hagyományok szerint karácsonyi angyalnak beöltözött színésznő nyitotta meg versmondással, gyermekkórus és templomi harangok kíséretében a vásárt. Azóta annyiban változott a rituálé, hogy a megnyitóra a nürnbergiek kétévente maguk választanak karácsonyi angyalt, 16-19 éves lányok közül. A jellegzetes piros-fehér vászontetővel bevont, fából készült 180 stand karácsonyi árui közül a szilvafigurák számítanak kuriózumnak.Amszterdam – Spanyol télapóA közvélekedés szerint elüzletiesedett karácsony varázsa Hollandiában jóval kisebb, mint a Mikulásé. A hollandok télapója, a Sinterklaas Spanyolországból érkezik gőzhajón, fekete szolgái társaságában. Valódi népünnepély, amint püspöksüvegében bevonul a főváros központjába. Az ajándékokat „kéményen keresztül” kézbesíti, a háztetőkön nem rénszarvasszánon, hanem fehér ló nyergében közlekedik. A hátasnak illik répát készíteni a csizmába vagy a fapapucsba. Sinterklaas a rossz gyerekeket visszaviszi magával Madridba.Róma – BoszorkányokAz olasz főváros karácsonyi vásárát a barokk stílusú Piazza Navona téren rendezik meg, a hatalmas karácsonyfát azonban a Szent Péter-bazilika előtti téren, a világ minden országában látható éjféli mise helyszínén állítják fel. Olasz hagyomány, hogy a templomokban, nyilvános helyeken, de akár magánházaknál is jászolt készítenek Assisi Szent Ferenc emlékére; a legrégebbi 1250-körül készült, és a római Santa Maria Maggiore-bazilika gyűjteményében található. A karácsonyi vásárokban jellegzetes boszorkányfigurákat is árulnak, amelyek a helyi hagyományok szerint vízkeresztkor, a karácsonyi piac bezárásának napján, január 6-a reggelére a jó gyerekek zokniját különféle édességekkel rakják tele. Budapest – Folklór & shoppingAdvent első napján kezdődik és december 29-éig tart a budapesti karácsonyi vásár a Vörösmarty téren, ahol az immár 11 éve kipróbált folklór & shopping tematikát a népi ételeket, lacipecsenyét, kenyérlángost, kürtőskalácsot, rétest kínáló gigantikus szabadtéri konyha egészíti ki. A vásár különlegessége a Gerbaud-ház ablakait beborító adventi kalendárium. Mindennap pontban 17 órakor harangjáték és fúvószenei aláfestés keretében felnyitnak egy ablakot, amelyen kortárs festőművészek – köztük az idén Szikora Tamás, Sebők Éva, Szabó Nóra, Győrffy Sándor, Forster Jakab, Vágó Magda, Fodor Tamás – egy-egy munkája látható.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapGervai Péter: „Sokak szerint az is nevetséges, hogy van szócikk a sámánokról”a magyar Wikipédia alapítója <### articleImage ImageID="c733272c-5529-4925-93d3-3a75ec4a4c39" AltText="" Description="" Source="Fazekas István" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> – Januárban lesz a Wikipédia online enciklopédia elindulásának tizedik évfordulója. Nem túlzás az enciklopédia elnevezés? Hiszen a hagyományos nyomtatottakkal ellentétben a Wikipédia a sajtóban, doktori disszertációkban kifejezetten nemkívánatos forrás. – Az, hogy a sajtóban meg disszertációkban nem engedik, hogy hivatkozzanak rá, teljesen rendben van. Bár ha az ember bemegy egy könyvesboltba, rengeteg lexikont talál, és ezek is változó minőségűek vagy elavultak lehetnek. – A Wikipédia – ahol a nyomtatott enciklopédiáktól eltérően a szócikkeknek nincs terjedelmi korlátjuk – sokak szerint torz világképet, értékrendet sugall. A Harry Potterről hosszabb szócikk szól, mint a Hamletről. – A Pallas-nagylexikonban is kifejezetten minősítették a politikusokat – az is egyfajta értékrendet tükrözött. A Wikipédiát főleg fiatalok szerkesztik, tehát nyilván az ő beállítottságukat tükrözi, és persze mindig lesznek hiányos és túlfejlett témák. Az irányelvek szerint egy téma akkor fontos annyira, hogy önálló szócikk szülessen róla, ha a tárgytól független források jelentős mértékben foglalkoztak vele. – Milyen a magyar Wikipédia? Hogy állja meg a helyét a nemzetközi összehasonlításban? – Háromszáz önkéntes szerkesztő dolgozik napi rendszerességgel, és 1500-an írtak az elmúlt két hónapban legalább öt cikket. A 270 wiki-nyelv közül benne vagyunk abban a 35-ben, amelyiknek legalább 100 ezer szócikke van. De még ez se teljesen mérvadó, mert van egy egészségtelen verseny az országok között – előfordult már, hogy egy nyelven robottal létrehoztak több ezer teljesen üres szócikket. Én a minőséget inkább a terjedelemmel mérem: nálunk minden második cikk hosszabb 2000 leütésnél, és ez nagyon jó arány. – A magyar szócikkeket Amerikában tárolják, itthon nincs szerver. Többek között azért, mert így a valamivel esetleg elégedetlen magyarok csak a Wikimedia Foundationt, az amerikai „anyacéget” perelhetnék. Nem visszás ez? – A legtöbb jogszabály valódi értelmezését világszerte próbaperekkel szokták eldönteni, de ehhez nálunk nincsenek meg az anyagi feltételek. Van olyan szerkesztőnk, aki azt mondja: mivel a szerzői jogban nem követsz el jogsértést addig, amíg ezt ki nem mondták, hagyjuk fenn a vitatható anyagokat, amíg nem reklamál valaki. De mi nem ezt az utat járjuk. Megpróbálunk nemcsak a magyar, de az amerikai, sőt még a magyarok lakta szomszédos országbeli jogszabályoknak is megfelelni. Két évbe telt, mire rájöttünk, hogyan használhatjuk a településcímereket, amiket helyi rendeletek, országos törvények vagy éppen szerzői jogok védenek. A Pannónia motorkerékpár emblémáját azért nem használjuk, mert nem találjuk a jogutódot, az eredeti jogtulajdonos halála óta pedig nem telt el a szükséges 70 év. A Magyar Nemzeti Bank részben a mi javaslatunkra az idén törölte a magyar pénzek digitális reprodukálását tiltó rendeletét – belátták, hogy nem így kell küzdeni a pénzhamisítás ellen. – Vannak-e viták a szomszédokkal a történelem többféle értelmezéséről? – Például Zrínyi Miklós – aki horvát nemzetiségű szülők gyermekeként látta meg a napvilágot, és horvát bánként tanult meg magyarul – az angol Wikipedián sokáig Nikola Zrinski cím alatt szerepelt. Ezen Zrínyi vezetéknevű szerkesztőnk is bosszankodott. Egyébként a név a cikkben mindkét nyelven szerepelt, így a keresők így is, úgy is megtalálták. Mégis nagy csatát vívtunk a horvátokkal. Végül – azon az alapon, hogy életének mekkora részét fedte le a „zrinskiség”, illetve a „zrínyiség” – átnevezték a szócikket Zrínyire, de a vita még nem zárult le. – Mondhatni, hogy a történelem és a politika a sláger? – Minden népszerű, ami napi szinten is jelen van az életünkben. De jók vagyunk természettudományokban, matematikában, nyelvészetben is. A politika elég szezonális. Amikor az őszödi beszéd téma volt, a szócikket egy ideig le kellett védeni, annyian megrohanták pró és kontra érvekkel. Ez aztán beszűrődött máshova is: megnövekedett az 1956-tal, a Trianonnal kapcsolatos szócikkek látogatottsága, hosszú ideig érintetlen lapokon is megjelentek apró változtatások. Választásokkor elkezdik minősíteni a pártokat, a jelölteket. De más eseményeknek is hasonló a következménye: amikor meghalt Leslie Nielsen filmszínész, meredeken megugrott a módosítások száma. – Milyen a magyar vitakultúra? Élve a Wikipédia adta szabadsággal, a magyar ember egyszerűen átszerkeszti a neki nem tetsző részt, vagy megpróbál konszenzusra jutni a többi szerkesztővel az úgynevezett vitalapon? – A magyarok éppen olyanok, mint bármelyik más nemzet. Bár a szerkesztők például életkoruk szerint is nagyon különbözőek, általában intelligens, tanult emberek, akik inkább tudást akarnak szerezni és megosztani, semmint lenyomni a saját véleményüket mások torkán. Ez egy közösség, amelyben a megegyezésre alkalmatlanok nem tudnak hosszú távon megmaradni. Ezt jól mutatja, hogy például az 1956-os forradalom is az 500 úgynevezett kiemelt cikk közt szerepel. A kiemelt státus ugyanis azt jelenti, hogy a szerkesztők minden oldalról tárgyilagosan megvizsgálták a kérdést, és egy pontos, kerek egész jött létre. – A Wikipédiában rejlő potenciált külföldön már vállalati szinten is felfedezték. A cégek magukat fényezik vagy vetélytársaikat húzzák le. Nálunk is élnek ilyen módszerekkel? – Ritkán előfordul, hogy például szekták, cégek kitörlik a nekik kényelmetlen tényeket, írnak magukról egy aránytalanul nagy cikket, vagy feldúsítják a meglévőt. Ilyenkor töröljük az egészet, vagy húzunk belőle. Az önmagunkról írás eleve ciki dolognak számít. A magukra valamit is adók inkább nekünk jelzik, ha hibát észlelnek a róluk szóló cikkben, és nem saját kezűleg javítanak. Egyébként – akárcsak a vandalizmust – az önfényezést is visszafogja, értelmetlenné teszi, hogy nagy viták után, másfél éve világszerte bevezették az úgynevezett jelölt lapváltozatot. Ha valaki módosít egy cikket, az új verziót csak egy apró fülre kattintva lehet megtekinteni, amíg az úgynevezett járőrök jóvá nem hagyják. A folyamatos, érdemi munkával a szerkesztői címet egy idő után automatikusan elnyerő tagok által választott járőrök – Magyarországon körülbelül százan vannak – a módosítások 75 százalékát 24 órán belül ellenőrzik. – A kiegyensúlyozottságra való törekvésben egy rangra emeltetnek tudományos tények és nonszensz dolgok – kommentár nélkül. Miért kell a magyarság őstörténetének bemutatásánál megemlékezni arról az elméletről, amely a magyarokat egy elsüllyedt földrész lakóitól eredezteti? – Bár nem kapcsolódik hozzájuk semmilyen balhé, ami a média és így a nagyközönség ingerküszöbét elérné, szakavatott szerkesztőinktől tudható, hogy ennek a verziónak is nagy tábora és irodalma van. Az azért közvetve az értékítéletünket jelzi, hogy a cikk túlnyomó része a mainstreamet, a finnugor eredetet tárgyalja. De minden releváns véleménynek megpróbálunk helyet biztosítani. Sokak szerint az is nevetséges, hogy van szócikk a sámánokról. Feltételezik, hogy ha írunk róluk, akkor hiszünk bennük, azonosulunk velük. De Jézusról, Istenről és a Csodaszarvas-legendákról is van. Akkor ezekről se kéne? – A „cigánybűnözésnek” mint szócikknek a puszta léte nem befolyásolja mégis a jelenség létezéséről folyó vitát? Nem legitimálja magát a fogalmat? – A szócikkben le van írva, kik és miért állítják, hogy van, illetve hogy nincs. Mi, akik nem értünk hozzá, hogyan dönthetnénk el a vitát? Csak annyit tehetünk, hogy a lehető legteljesebb hátteret állítjuk össze a kérdésről. Eredetileg egy szélsőjobbos írta a saját nézete szerint, az általa hitelesnek tartott forrásokra hivatkozva, de ez így nem jelent meg. Egyértelmű volt, hogy mellétesszük, mit mondanak a többiek. Nemcsak a bűnelkövetésekről közlünk statisztikát, hanem többek között az iskolázottságról, az anyagi helyzetről is. Az sem lenne megoldás, ha bizonyos szakemberekre bíznánk az ilyen cikkek megírását: jogászok, történészek, szociológusok is lehetnek elfogultak. – Egyesek az újságírás jövőjét látják a Wikipédia koncepciójában. E szerint az oknyomozó írások úgy fognak összeállni, mint a szócikkek: minden érintett hozzáteszi a magáét. – A Wikipédián ez nem jöhet létre. Egy alapvetően sebezhető – jogi védelmére csak korlátozottan költeni képes – közösség nem engedheti meg ezt magának. Nézzük meg a WikiLeakset – aminek egyébként semmi köze a Wikipédiához –, valami hasonlót csinál nagyban: hivatalos dokumentumokat ad közre. Ha ugyanígy, egy adott ügy kapcsán mindenki felrakná az őt igazoló dokumentumokat, bizonyítékokat, az komoly érdekeket sértene. GERI ÁDÁM <### articleImage ImageID="2582b52a-bc34-43f0-86e7-1a44b412e2d4" AltText="" Description="" Source="Fazekas István" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Gervai Péter A 38 éves informatikus Debrecenben érettségizett, majd a budapesti Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskolán szerzett diplomát. Jelenleg saját cégében internetszolgáltatással, hálózattervezéssel foglalkozik. A közösségi informatika elkötelezettje: törzstagja volt a FidoNetnek, az internet előtti éra legnagyobb amatőr elektronikus üzenet- és fájltovábbító hálózatának. 2002-ben, a magyar királyokkal kapcsolatos információk után kutatva bukkant rá a Wikipediára, amelynek magyar változatát hivatalosan 2003. július 8-án indította be. Az első kétszáz lapot hárman csinálták, „csak írtak a semminek”. Íráskészségét novellákon, informatikai könyvön, szaklapokba írt cikkeken csiszolta. 2009-ben a Magyar Tartalomipari Szövetség életműdíjjal tüntette ki. Két gyermeke mellett egyre kevesebb ideje jut a wiki-oldalak szerkesztésére, de – mint mondja – a rendszer mára önjáróvá vált.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapRichter: Irány a Távol-Kelet A Richter Gedeon Nyrt. a kínai Rxmidas Pharmaceuticals Holdings Ltd.-vel fele-fele arányú vegyesvállalatot hoz létre Gedeon Richter Rxmidas Joint Venture Co. Ltd. néven, hogy az a magyar cég nőgyógyászati termékeinek törzskönyvezését és piaci bevezetését támogató értékesítési és promóciós hálózatot állítson fel a világ legnépesebb országában. Az új cég – amelybe az idei első háromnegyed évét 215,5 milliárd forintos árbevétel mellett 58 milliárdos nyereséggel záró, szeptember végén 424 milliárdos saját tőkéjű Richter mintegy 2 millió eurót fektet be – a későbbiekben harmadik féltől licencbe vett termékekkel is bővítheti portfólióját a kínai piacon. Az Rxmidas 1998 óta értékesíti a Richter termékeit Kínában. Egy másik megállapodás alapján a japán Mochida Pharmaceutical Co. Ltd. hozzájárul a Richter originális biotechnológiai termékei generikus változatának fejlesztési költségeihez, és ezért kizárólagos jogokat kap Japánban e termékek saját márkanév alatt történő értékesítésére és elosztására. A termékek piaci bevezetését követően a Mochida árbevételhez kötött díjat (royalty) fizet a Richternek.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapAz unió és 16 állami gondozott Az újszegedi Árpád Nevelőotthonban lakó tizenhat állami gondozott gyermek nem költözhet be az uniós támogatással Tápén felújított épületbe – így döntött a szegedi közgyűlés, ezúttal a Fidesz–KDNP és az LMP-s képviselő, Szentistványi István összefogásával. Gyimesi László (Fidesz) bizottsági elnök szerint „itt más a baj”, mint a cégeknél, mégpedig az, hogy szerinte a város szabálytalanul jutott uniós forráshoz. A pályázati kiírás alapján nem is kaphatott volna támogatást erre a célra. Olyan környezetbe szeretnének speciális figyelmet igénylő – pszichésen zavart, disszociális, a társadalmi normákat nehezen követő – gondozottakat elhelyezni, amely arra alkalmatlan, érvel a polgármester ellenzéke. Ráadásul több mint 3100 tiltakozó aláírást gyűjtöttek a helybeliek az otthon odaköltöztetése ellen. „Úgy gondolom, hogy 3000 ember akarata nem kerülhető meg” – mondta Gyimesi. A szocialisták válasza szerint viszont 2008-ban teljes egyetértésben szavazta meg a tervet a közgyűlés, és a mostani határozat azzal járhat, hogy a várost kizárják az uniós pályázatokból.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapA német részvényindex 7230 pontig is felkúszhat a német részvényindex, a DAX, miután a múlt héten áttörte a 7000 pontos, 2008 májusa óta nem látott szintet – vélik a SolarCapitalnél. E börzebarométer az idei év második felében a többi fejlett piaci részvényindexnél jobban emelkedett. Ez elsősorban a német autógyártó vállalatoknak – mindenekelőtt a BMW-nek és a Volkswagennek – köszönhető, amelyek elsősorban az élénk ázsiai kereslet hatására különösen jól szerepeltek az elmúlt időszakban.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapMágnesszalagzörejek Nyilvánosak lehetnek az ügynöklisták – adta hírül a Magyar Nemzet a múlt héten, hozzátéve, hogy erről a kormány már elvi döntést hozott. Mindez valószínűleg az Alkotmányvédelmi Hivatalnál található, jelenleg 2060-ig titkosított mágnesszalagokon tárolt adatokra vonatkozik – hivatalos bejelentés ugyanis lapzártánkig nem született.Indokolt azonban az óvatosság. Nem lehet ugyanis pontosan tudni, milyen adatok vannak a szalagon, és azok közül melyek lehetnek nyilvánosak. A cikk szerint az ügynöklistákról készítendő jogszabály után okafogyottá válhat a Kenedi János által vezetett háromtagú bizottság működése, amely a mágnesszalagon tárolt adatok feldolgozását és minősítését felügyelné. Az egyértelmű, hogy nem mindegyik adat lehet nyilvános, a titkosszolgálatok jogot kaptak ugyanis arra, hogy amit nemzetbiztonsági szempontból ma is titkosítandónak tartanak, azt továbbra is elzárják a nyilvánosság elől. Amíg a Kenedi-bizottság hivatalosan működik, elvileg joga van a titokban tartandónak vélt adatokba beletekinteni, s ha nem ért egyet a minősítéssel, akkor kezdeményezni a titkosság alóli feloldást. Ha azonban a beharangozott jogszabály megszületik, akkor a szolgálatok, úgy, ahogyan korábban is tették, saját kényükre-kedvükre válogathatnak az adatok között, s dönthetnek a nyilvánosságról vagy a titkosságról.Ez pedig nem sok jót jelent. Érthetetlen módon továbbra is titkosítják például az egykori kommunista állambiztonsági szerveknek a Stasival és a KGB-vel kötött szerződéseit. Maguknak a mágnesszalagoknak a létezését sem ismerték el a szolgálatok évekig. Az, hogy ezek, az ügynökök és megfigyeltek, valamint a Kémelhárítási Adattár adatait tartalmazó szalagok megvannak, csak 2008-ban derült ki egy másik, de szintén Kenedi által vezetett bizottság ténykedése nyomán. Miután a szalagokhoz az eredeti hardver- és szoftverkörnyezet nem volt meg a szolgálatok szerint, külön informatikusokból álló csapat tette olvashatóvá a tizennyolc, ám a biztonsági másolatok miatt valójában csak hat szalagot.Információink szerint azóta a rajtuk lévő adatokat kinyomtatták, a Kenedi-bizottság tagjai hitelesítették az iratokat, majd az Alkotmányvédelmi Hivatal a páncélszekrényébe zárta a folyamatos adatsort tartalmazó 3800 oldalt. Mind az adatbázisba rendezést, mind az adatok titkosítási szempontú felülvizsgálatát pillanatnyilag a Kenedi-bizottság felügyeli, és a jövő év májusáig kellene lezajlania a procedúrának. A bizottság a róla szóló rendelet értelmében csak a miniszterelnöknek tartozik beszámolással, végső jelentését pedig nyilvánosságra kell hozni a kormány honlapján. A testület működésének ellehetetlenítése esetén azonban ismét maradna a bizonytalanság, hogy vajon milyen adatokat és miért tartottak vissza az egykori állambiztonsági adatokból a mai titkosszolgálatok.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapÜltetési rendŐrizetben a horvát exkormányfőŐrizetbe vették Ausztriában a korrupcióval vádolt Ivo Sanader volt horvát kormányfőt. Zágrábban eközben ismét támadások érik a Molt az olajipari INA privatizációjával kapcsolatban.Rövid idő alatt hatalmasat bukott Ivo Sanader, Horvátország egykori miniszterelnöke: tavaly nyáron kényszerűen lemondott hivataláról, idén januárban elvesztette párttagságát, múlt pénteken pedig zágrábi kérésre Ausztriában őrizetbe vették. A pályáját Franjo Tudjman horvát államfő hű szövetségeseként kezdő Sanadert korrupcióval és hatalommal való visszaéléssel gyanúsítják, és ha hivatalosan is vádat emelnek ellene, majd elítélik, akár 15 éves börtönbüntetést is kaphat. <### articleImage ImageID="9c30e3ba-71fc-40b5-87c2-ffa64d211a72" AltText="" Description="" Source="MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Az 57 éves Sanadert több korrupciós üggyel is kapcsolatba hozták (HVG, 2009. november 18.), egyebek mellett állítólag köze volt a védelmi minisztériumi és az autópálya-építési tendereken elkövetett szabálytalanságokhoz, ám helyzete korántsem kilátástalan. Túl sokat tud ugyanis, és a HVG zágrábi értesülései szerint már korábban figyelmeztette az őt kizáró, jelenleg is hatalmon lévő Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) vezetőit, hogy őket is magával rántja, ha a korábbi helyettese, Jadranka Kosor vezette kormány egyedül vele akarja elvitetni a balhét. Az ügyészség egyelőre nem is emelt vádat ellene, a hatóságok csak a vagyona zárolásáig jutottak. Apolitikus esetleges őszinteségi rohama sokakat elsodorhat, és tönkreteheti a jövő évi választások előtt igencsak népszerűtlen HDZ talpra állási esélyeit. Zágrábi lapjelentések szerint Sanader környezetében sokan tudtak a kétes ügyletekről, és bár most a korrupció elleni harc bajnokaiként tüntetik fel magukat, az esetleges leleplezések miatt a kampány akár fordítva is elsülhet, és eltávolíthatatlanul megragad a HDZ-n a korrupció pecsétje. Nem Sanader az első befolyásos horvát politikus, akinek bűnhődnie kell. Korábbi helyettesét, a tavaly decemberben lemondásra kényszerült Damir Polancecet októberben ítélték 15 hónapos szabadságvesztésre hatalommal való visszaélés vádjával, és a büntetés meghosszabbodhat, ha ítélet születik az ő főszereplésével zajló Podravka-ügyben is. A nemzetközi hírű, részben állami tulajdonú élelmiszer-ipari vállalatot a peranyag szerint Polancec részvételével akarták privatizálni maguknak a menedzserek, és egyidejűleg a horvát lapok a hitelezésben részt vevő OTP Bankot is össztűz alá vették. A múlt héten pedig Berislav Roncevic volt védelmi minisztert ültették le négy évre, amiért 2004-ben érvénytelenítette az egyik katonai beszerzési pályázatot, és olyan beszállítóval kötött üzletet, amelyik a tender győztesénél 2 millió dollárral kért többet. <### articleImage ImageID="edc33d82-1b1a-4044-89b5-0a74bad79708" AltText="" Description="" Source="AP/Doris Wild" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A Sanader-ügy átmenetileg mindenképpen alkalmas arra, hogy elterelje a figyelmet a horvát gazdaság vártnál rosszabb állapotáról. A növekedés még nem indult be, és jövőre is a GDP 4 százaléka fölött lesz a költségvetés hiánya. Mindenesetre a Sanader elleni kemény fellépés Brüsszelben tetszést aratott, a 2012-es uniós felvételre számító Horvátországot – melynek csatlakozási folyamata a jövő évi első féléves soros magyar elnökség alatt lezárulhat – az EU korábban többször is elmarasztalta, amiért nem tesz eleget a szervezett bűnözés és a korrupció ellen. Az exkormányfő viselt dolgai a szomszédos országokban is vihart kavarhatnak. Ausztriában a már hosszú ideje vizsgált Hypo Alpe Adria bankkal kapcsolatban várhatók fejlemények (HVG, 2009. december 19.), az Österreich című osztrák lap értesülései szerint a horvát politikai elit Sanader tudtával a Hypón keresztül juttatta Liechtensteinbe a törvényszegéssel szerzett pénzt. A magyar cégek közül az INA horvát olajipari cég privatizálásában részt vevő Mol Nyrt. kerülhet ismét kereszttűzbe, hiszen miközben Sanader támogatta a Mol térnyerését, a szociáldemokrata ellenzék elfogadhatatlannak tartja, hogy az INA-ban 47,16 százalékkal bíró magyar cég a részesedésénél nagyobb vállalatvezetési jogot kapott. Különösen az után, hogy Zágrábban ellenséges felvásárlási szándékként tekintenek arra, hogy a Mol a múlt héten az érvényes részvényárfolyamnál hatvan százalékkal többet ajánlott a kistulajdonosok kezében lévő 8 százaléknyi INA-pakettre. Néhány napra fel is függesztették az INA-papírok kereskedelmét. <### articleImage ImageID="99bac9ab-97eb-4129-8049-8d08a0218430" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Zágráb egyelőre nem kommentálta a Mol-bejelentést, ám a HVG értesülései szerint már fordítják horvátra a lex Molt, azt a törvényt, amellyel Budapest 2007-ben megakadályozta, hogy az osztrák OMV felvásárolja a magyar céget. Ráadásul, állítólag máris keresik azokat a szervezeteket, illetve cégeket, amelyek ráígérnének a Mol-ajánlatra. Zágrábban a hírek szerint az is megütközést keltett, hogy az egyik néhány héttel ezelőtti Mol-tanácskozáson a cég szakértői állítólag azt mondták, azért kell megindítani a részvényvásárlási akciót, mert a Kosor-kormány az összeomlás szélén áll. Más értesülések szerint a háttérben az állhat, hogy a horvát kormány egyes, az INA-val kapcsolatos ígéreteit nem tartotta be, és a többségi pakett megszerzésével a Mol javítani akar pozícióin. A Mol ajánlata aligha okozhatott meglepetést, a cég ugyanis korábban többször is jelezte, hogy további részvényeket akar venni. Egyes horvát lapok úgy értesültek, hogy Ivan Suker pénzügyminisztert, az INA felügyelőbizottságának elnökét előre tájékoztatták a lépésről. Olyan vélemények is elhangzanak, hogy a Mol elleni támadások a jövő évi választással kapcsolatosak. A voksolás esélyesei, a szociáldemokraták már be is jelentették, hogy győzelmük esetén napirendre tűzik az INA-privatizáció felülvizsgálatát. Az INA–Mol-viszony megromlása miatt hidegülő magyar–horvát kapcsolatnak az sem tesz jót, hogy zágrábi vélemények szerint Budapest túl nagy nyomást gyakorol szomszédjára, hogy érdekeinek megfelelő egyezség szülessen az Adria olajvezetéket birtokló, többségi állami tulajdonú Janaf cég jövőjéről. Állítólag a vita elmérgesedése az egyik oka annak, hogy még mindig nem került sorra a júliusra tervezett magyar–horvát kormányfői találkozó. NÉMETH ANDRÁS

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapLakáshitvita Szabad-e a zsidóknak lakást bérbe adniuk vagy eladniuk nem zsidók számára? Hosszas vita után a múlt héten Izraelben 39 város vezető rabbija vallásos rendeletben mondta ki, hogy nem szabad. A rabbik szerint azért, mert Izrael a zsidóké, és nem lehet megengedni, hogy az arabok mély gyökeret verjenek, utalva a lakosság ötödét számláló másfél milliós palesztin kisebbségre. A magyarázatot a Tórából vezetik le, még ha az rasszista is – mondta a déli Asdod város egyik vallásos iskolájának rabbija. A levél arra is sürgeti Izrael zsidó állampolgárait, hogy határolódjanak el azoktól a szomszédoktól és ismerősöktől, akik idegeneknek adják ki lakásukat. Ne üzleteljenek velük, és ne engedjék nekik, hogy a zsinagógákban a Tórából olvassanak fel – szól az intés. A többnyire állami fizetésben részesülő rabbik rendelete országszerte felháborodást keltett. Izraeli értelmiségiek és polgármesterek felszólították a főügyészt, hogy uszítás vádjával indítson ellenük eljárást. A levelet elítélte Benjamin Netanjahu kormányfő, Reuven Rivlin parlamenti elnök szögnek nevezte az izraeli demokrácia koporsójában, Simon Peresz elnök pedig alapvető morális válságról beszélt. A fejleményeket számos elemző szélesebb trendbe illeszti. Egy novemberi felmérés szerint a megkérdezettek alig negyede vélte úgy, hogy az izraeli arabokat is be kell vonni a nemzeti döntésekbe. Viszont majdnem háromnegyedük emigrálásra bátorítaná őket, szemben az öt évvel ezelőtti 58 százalékkal. A demokráciaindexről októberben készült kutatás megállapította, hogy a megkérdezettek csupán fele tekinti egyenlő állampolgároknak az arabokat. Minden harmadik válaszadó úgy gondolta, háború vagy válság esetén az arabokat internálótáborokba kell zárni.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapMoszkvai ítéletidő Moszkvában és Szentpéterváron több száz, a londoni orosz nagykövetség előtt pedig néhány tucat ember tüntetett vasárnap, az orosz alkotmány napján. Egyebek közt az alaptörvény tiszteletben tartását, Vlagyimir Putyin kormányának távozását követelték, és szót emeltek a gazdasági bűncselekmények miatt börtönre ítélt, de másodszor is perbe fogott üzletemberek, Mihail Hodorkovszkij és Platon Lebegyev mellett. A Jukosz olajtársaság egykori főrészvényesének és üzlettársának perében lapzártánk után kellett megkezdődnie az ítélethirdetésnek, amely akár két hétig is eltarthat. Noha számos elemző abszurdnak tartja, és az ügyészek tanúinak egy része sem támasztotta alá a vádakat – amelyek egyike szerint a Jukosz Hodorkovszkijék irányításával 218 millió tonna kőolajat lopott el saját leánycégeitől –, kevesen kétlik, hogy Viktor Danyilkin bíró újabb börtönbüntetést szab ki. A tárgyalás végén, az utolsó szó jogán elmondott beszédében szólt erről Hodorkovszkij is, aki úgy véli, valójában azért indult eljárás ellene, mert független ellenzéki erőket támogatott. A múlt héten még Vlagyimir Lukin emberjogi ombudsman is elismerte, hogy az ügynek „komoly politikai vonatkozásai” vannak. Az orosz sajtó egy része pedig úgy tartja, a hatalom nem akarja, hogy Hodorkovszkij – akinek nyolcéves büntetése jövőre járna le – a 2012-es elnökválasztás előtt szabadlábra kerüljön. Az ügyészek 14 év börtönt kértek a per végén, ami – mivel beszámítanák a börtönben töltött éveket – 2017-ben érne véget. A vád egyik képviselője azonban már megemlítette, hogy a büntetést a második eljárás kezdetétől kellene számítani, azaz a vádlottak 2021-ig maradnának rács mögött. Sőt a moszkvai lapokban olyan feltételezés is meg-megjelenik, amely szerint akár harmadik per is indulhat Hodorkovszkij ellen, akit Putyin többször azzal is meggyanúsított, hogy gyilkosságokhoz is köze volt.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapHálózatépítésÁtrendeződés az informatikai piaconA Fidesz-kormány kiebrudalja a korábbi udvari informatikai beszállítókat, a háttérben pedig folyik a harc a piac újraosztásáért.„Alegbiztonságosabb adatfeldolgozó maga az állam” – ezzel a kijelentéssel vezette fel Nyitrai Zsolt fejlesztési minisztériumi államtitkár a nemzeti adatvagyon védelméről szóló törvényjavaslatot, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. Az egyelőre csak baltacsapásokkal keretet szabó jogszabály az „állampolgárok államba vetett bizalmának visszaállítására” hivatkozva valamiféle állami informatikai központ létrehozását vetíti előre. A kaotikusnak nevezett eddigi helyzetet – amelyben bizonyos nyilvántartásokat „magáncégek privatizáltak” – úgy változtatná meg a törvény, hogy egyes közfeladatokat ellátó szervek csak államigazgatási szervvel vagy többségi állami tulajdonú társasággal köthetnek adatfeldolgozási szerződést. Marad azért rés a rendszeren, legalábbis Vályi-Nagy Vilmos helyettes államtitkár egy országgyűlési bizottsági vitában leszögezte: lesz lehetőség arra, hogy a közigazgatási szervezetek „közreműködőket” vonjanak be. <### articleImage ImageID="146d7a29-1f05-4441-ab1b-8c8ba12ed74d" AltText="" Description="A Központi Okmányirodában" Source="Horváth Szabolcs" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Az biztos, hogy új fejezet kezdődik, amennyiben az állami szervezetek által a nemzeti adatvagyont érintő informatikai szerződéseket a jövő év végéig „lezárják”, és kormányrendelet határozza majd meg, mely szervezet kivel köthet kontraktust. A piacon teljes a tanácstalanság. „Még tárgyalunk” – többnyire ezzel hárították el a HVG kérdéseit az állami szervezeteknek beszállító informatikai cégek. Egyelőre be kell érniük azzal, hogy az új törvény létrehozta a nemzeti adatvagyon fogalmát, amibe a közfeladatot ellátó szervek által kezelt közérdekű, személyes és közérdekből nyilvános adatok összessége tartozik. Azt is definiálta a törvény, hogy elektronikus adatfeldolgozáson leginkább az elektronikus nyilvántartás létrehozásának, működtetésének, üzemeltetésének és fejlesztésének technikai művelete értendő. A nemzeti adatvagyon elemeinek feldolgozását az állam csaknem két tucat területen – például a lakcím-, az ingatlan-, a bűnügyi, az adó- vagy a vámhatósági nyilvántartásban – kizárólagosan a saját kezébe veszi. Az informatikai cégek tanácstalansága érthető, hiszen a lényeg csak a későbbi rendelkezésekből derül ki: melyik lesz a központi informatikai szervezet, hogyan szabályozzák az adatkezelést, mit bízhatnak majd külsősökre. Az informatikai központért folyó vetélkedés bennfentesek szerint az állami tulajdonú, Pásztory Tamás vezette Kopint-Datorg Zrt. és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEKKH) között folyik. Az utóbbit vezető Vetési Iván a HVG kérdésére annyit válaszolt, hogy a hivatal feladatrendszere várhatóan kibővül, a 2000 és 2008 között, hibás döntések nyomán kötött szerződéseket fel kell bontani vagy módosítani szükséges, és „a kiszervezett feladatok jelentős részét a jövőben belső erőforrásokkal kell ellátni”. Ehhez a KEKKH a következő évben szervezeti átalakításokat tervez. A hivatalban egyébként már 2009 óta folyik az átvilágítás, jó néhány, a megrendelő számára hátrányos szerződést már meg is szüntettek, hogy a feladatokat belső erőforrásokra támaszkodva, gazdaságosabban lássák el – közölték a HVG-vel. Csavar az ügyben, hogy a KEKKH-t, illetve jogelődjét az említett nyolc évben az az Urbán György vezette, aki most Fellegi Tamás fejlesztési miniszter tanácsadója. Márpedig a KEKKH működése során igenis akadtak olyan udvari beszállítók, akiket-amelyeket az általuk szállított rendszerek szerzői jogaira hivatkozva nem lehetett kimozdítani a pozíciójukból. Ilyen volt például az Idom 2000 Zrt., amely az országgyűlési, önkormányzati vagy európai parlamenti választások informatikai fejlesztéseire kapott megbízásokat. Némi fejtörést okoz a piac szereplőinek, hogy mi változhatott meg néhány hónap alatt. Egyrészt az Idom alvállalkozójaként a választási informatikai rendszer fejlesztésébe bedolgozó cég fantomizálódása nyomozásba torkollt. Másrészt a tavasszal a KEKKH még azt közölte, hogy a külsősök által fejlesztett rendszer biztonságos, a forráskód és az adatok nem kerülhettek illetéktelen kezekbe (HVG, 2010. április 9.). Most pedig törvényt alkotnak a képviselők a nemzeti adatvagyonról. Az adatfeldolgozás fokozottabb állami ellenőrzését a szakértők nem ellenzik, Jóri András adatvédelmi biztos legfeljebb azt kifogásolhatta, hogy a tervezet benyújtása előtt nem kérték ki a véleményét. Párhuzamos rendszerek kiépítése vagy a bebetonozott milliárdos szerződések fenntartása mellett sem szólnak érvek. Ugyanakkor a piaci felfogás az, hogy az állami igényeket fel kell mérni, és amit a vállalkozások a biztonsági szempontokat figyelembe véve hatékonyabban el tudnak látni, azt rájuk kell bízni. Ilyen különbséget Nyitrai nem tett, az ő megfogalmazásában a jogszabály „felszámol káros üzleti kapcsolatokat, egyes nagyvállalatokat nehéz helyzetbe hoz”. Egyelőre az sem egyértelmű, hogy az adatvagyon védelme elér-e például a Magyar Telekom-csoportig, amely az elektronikus kormányzati gerinchálózatot vagy a készenléti szervezetek (például a rendőrség vagy a katasztrófavédelem) számára kiépített egységes digitális rádiótávközlő rendszert üzemelteti. Az egész informatikai szektort biztosan nem küldi padlóra a védelmi törvény. Az évi összesen 4 ezermilliárd forint körüli forgalomból Vályi-Nagy durván 100 milliárd forintra tette az állami szervezetek költését. A közigazgatásra szakosodott informatikai magáncégek lehetőségei viszont erősen szűkülnek. Főleg annak a – Fellegi szerint – mintegy hetven vállalkozásnak a mozgástere csökken, amelyek az állam számára kiemelten fontos nyilvántartásokat kezelik. Mások viszont helyzetbe kerülhetnek; a szocialista Gőgös Zoltán úgy véli, a szabályozással egyszerűen csak a piac újrafelosztása történik meg. Bárki jut is végül megrendelésekhez, a közpénzekben várható megtakarítást Vályi-Nagy a belső számításokra hivatkozva 30-40 százalékosra tette. Ezt a becslést az informatikai cégek szkeptikusan fogadták, mivel bármilyen állami rendszer kiépítése pluszpénzbe kerül. A kormányzat sem láthat egészen tisztán, hiszen a múlt héten határozatot hozott arról, hogy a nemzeti fejlesztési miniszternek az év végéig kell előrukkolnia a kormány infokommunikációs stratégiájával, felül kell vizsgálnia az állami szervezeteknek a magáncégekkel 2008 és 2010 között kötött informatikai szerződéseit, fel kell mérnie az egyes szervezetek informatikai állapotát, továbbá intézkedési tervet, valamint a ráfordításokat-megtakarításokat bemutató hatástanulmányt kell készítenie. VITÉZ F. IBOLYA

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapOsram: Egyesülés A szlovákiai Osram a.s.-be olvad a világítástechnikával foglalkozó Osram Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. A Siemens érdekeltségébe tartozó müncheni Osram-cégcsoport leányvállalatai a hivatalos közlés szerint az irányítás ésszerűsítése és a költségcsökkentés érdekében egyesülnek. A magyar dolgozók átkerülnek az átvevő társasághoz mint jogutód munkáltatóhoz, ám valójában maradnak magyarországi munkahelyükön, amely a jövőben a szlovákiai cég fióktelepeként fog működni. Az Osram Kft. a 2010. szeptember 30-án végződő pénzügyi évben 128 millió forint eredményt ért el. A beolvadó magyar cég átruházott saját tőkéje – összesen 291 millió forint – a szlovák cég eredménytartalékába kerül.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapA bevonulók kértékSzegedi városházi csatákTartós háborúskodásra rendezkedtek be a szemben álló felek a szegedi városházán, az első áldozatok az önkormányzati cégek vezetői.„A Tanú című filmben legalább volt tárgyalás, mielőtt kihirdették az előre megírt ítéletet, itt semmilyen vizsgálat nem előzte meg a városi cégek vezetőinek azonnali leváltását” – mondta a HVG-nek Nagy Sándor (Szabad Város Egyesület, SZVE), a szegedi polgármesteri hivatal utóbbi nyolcéves működését vizsgáló ideiglenes bizottság alelnöke. Az elnök, Gyimesi László (Fidesz) szerint viszont nem volt más választásuk, mint gyorsan lépni, mivel Botka László (MSZP) polgármesternek a bizottság működését felfüggesztő törvényességi kifogásai megalapozatlanok voltak, és csak az időt akarta húzni. A huszonkilenc tagú szegedi közgyűlésben 14 Fidesz–KDNP-s, a polgármesterrel együtt 13 MSZP–SZVE-s, valamint egy-egy jobbikos és LMP-s képviselő ül, így a testületben sem a Fidesznek, sem az MSZP-nek nincs többsége, még állandó partnerével sem. <### articleImage ImageID="eb588aa8-ad9e-43e9-9afb-129791c812d1" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A cégvezetők rapid kirúgásához a Jobbik segítségét vette igénybe a Fidesz a pénteki zárt ülésen. A szélsőjobboldali képviselő Keresztúri Farkas Csaba (aki a Jobbik polgármesterjelöltje volt, de az utolsó pillanatban visszalépett a fideszes B. Nagy László javára) támogatásával többségbe került Fidesz–KDNP-frakció előterjesztésének megszavazása után szombattól már új vezető irányít nyolc céget (lásd táblázatunkat a 23. oldalon). A szavazásról a Botkát támogató MSZP-s és SZVE-s képviselők kivonultak. A szegedi közgyűlés még novemberben hozta létre Bohács Zsolt fideszes frakcióvezető javaslatára a bizottságot az önkormányzati cégek és a polgármesteri hivatal utóbbi nyolcéves tevékenységének átvilágítására. A szocialisták ekkor felvetették, hogy a testület ne csak az utóbbi két ciklust, hanem a fideszes Bartha László regnálási idejét, sőt esetleg a rendszerváltás óta eltelt teljes időszakot is vizsgálja, de ezt a másik oldal elutasította. Gyimesi a bizottság felállítását azzal magyarázta, hogy az októberi választásokon a szegediek „döntő szerepbe emelték” a Fidesz–KDNP-szövetséget, és ahhoz, hogy ők felelősen tudjanak részt venni a város irányításában, tisztán kell látniuk. „Nekem például pert kellett indítanom az önkormányzat ellen egy teljesen nyilvános irat másolatáért” – jellemezte a korábbi éveket Gyimesi. A bizottság elnöke szerint az előző két ciklust ellenzékben töltő fideszes képviselőknek 2002 ősze óta nem volt megfelelő módjuk az önkormányzat hivatalának, illetve cégeinek ellenőrzésére. Aminek persze ellentmond az a tény, hogy az utóbbi években fideszes delegáltak igazgatósági és felügyelőbizottsági tagságokat is betöltöttek az önkormányzati vállalkozásokban. Érdemi tevékenységet a bizottság nem végzett. Gyimesi és Bohács úgy érvel, hogy az önkormányzati cégek élén alaposabb előkészítés előzte volna meg a vezetőváltást, de a szocialista polgármester ezt lehetetlenné tette azzal, hogy „mondvacsinált indokokkal” akadályozta a vizsgálóbizottság munkáját. Kozma József szocialista frakcióvezető ugyanakkor állítja, hogy a Fidesz–Jobbik-mutyi eredménye a cégvezetők leváltása. A politikus szégyenteljes komédiának nevezte a történteket, szerinte vállalhatatlan és elfogadhatatlan, hogy úgy neveztek ki új vezetőket a közfeladatokat végző cégek élére, hogy a jelölteket sem a közgyűlés, sem a szakbizottságok nem hallgatták meg, és az új vezetők többségéről semmit sem lehet tudni. „A Fidesz–KDNP–Jobbik baráti szövetség most már közszolgálati és szolgáltató cégek vezetőiben ölt testet” – vont mérleget. „A nap folyamán, majd a szavazás előtt is javított személyi adatokon túl az előterjesztés nem tartalmazott olyan szakmai életútleírást, amely megalapozhatta volna a kinevezésüket. Kivétel talán az utóbbi években az orosz–ukrán troliipar lobbistájaként tevékenykedő Tóth István Tibor, akit egyszer már, vagy 10 éve, a Fidesz igazgatónak tett a közlekedési cég élére, majd néhány évvel később leváltották” – mondta a kinevezettekről a Botka-csoporthoz tartozó Nagy Sándor. A bizottság fideszes elnöke szerint viszont olyan vezetőknek kérték a közgyűlési többség támogatását, akik szakmailag alkalmasak a feladat ellátására. Az újak fizetése és egyéb juttatása megegyezik a menesztettekével. Pontos számokat egyelőre nem lehet tudni, de az biztos, hogy a határozott időre szóló szerződéssel rendelkező kirúgott cégvezetők „kifizetése” még óvatos becslések szerint is legalább százmillió forintjába kerül a városnak. (A legtöbbet persze az állam keresheti majd az egészen: ha átmegy az Alkotmánybíróságon a 98 százalékos büntetőadó-törvény, az elveszi a kirúgottak pénzének többségét.) Gyimesi szerint a felmentésekkel keletkező városi fizetési kötelezettségeket „masszívan ellensúlyozni fogják” az új cégvezetők munkája révén megspórolt milliók. „Fideszes politikusok vagyunk, helyben is azon elvek és értékek mellett dolgozunk, mint ahogy azt a kormány is teszi, így természetes a szakmai konzultáció bizonyos kérdésekben” – mondta az előzetes kormányzati egyeztetést firtató kérdésünkre Gyimesi. Az MSZP és az SZVE képviselői az önkormányzati cégvezetőkről szóló szavazást azért is bojkottálták, mert a huszonegy önkormányzati gazdasági társaság felügyelőbizottságaiban és igazgatótanácsaiban a mandátumok mintegy nyolcvan százalékát a Fidesz–Jobbik saját magának adta volna. Erről végül nem szavaztak, így most még nincsenek olyan cégek, amelyek vezetésében egyetlen helyük is lenne a polgármestert támogatóknak. OLÁH ZOLTÁN

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapMagyar foltok „Itt nagy szél fútt, elvitte a betűket.” Az első magyar nyelvű újság, a Magyar Kurir szerkesztője, Szacsvay Sándor jelezte ekképpen 1786-ban, hogy lapjában több hasáb nem nyomdahiba miatt maradt üresen. Buzinkay Géza sajtótörténész kötete szerint ez volt az első eset, hogy honi szerkesztő fehér folttal üzent. E lelemény alkalmazása a sajtó cenzorokkal folytatott macska-egér harcában a következő évtizedekben nem volt mindennapos. Bizonyság rá, hogy a Múlt és Jelen című „historiai és politikai erdélyi hirlap” szerkesztője, az egyébként császárpárti Szilágyi Ferenc nagy tisztelettel kért „engedelmet”, vagyis elnézést az 1841. április 6-ai szám címoldalán tátongó „hézagért”, mondván „az idő rövidsége miatt” nem tudott mit betenni a kihagyatott cikk helyébe. A fehér mezőbe nyomott „Bíróilag lefoglalva” jelzés a XIX. század végétől jött szokásba, amikor pedig Tisza István miniszterelnök 1914-ben elrendelte a lapok előzetes ellenőrzését, az üres oldalak váltak általánossá. A cenzorok figyelme korántsem csak a hadi helyzetre korlátozódott. A hazafiatlannak bélyegzett szociáldemokrata napilappal, a Népszavával például többször előfordult, hogy első oldalán csak a fejléc volt olvasható. 1916. november 23-án Kunfi Zsigmond vezércikkéből csupán a címet – I. Ferenc József meghalt – hagyták meg. Ennek fényében alighanem eufemizmus volt, amit ugyanabban az évben a Budapesti Újságírók Almanachja állított: „Az olvasó ne gondolja, hogy a sok fehér Â»ablakÂ« mögött az újságokban valami borzasztó érdekes dolgok rejlenek. Nem. Csak egy félénk sajtócsősz túlságos aggodalmai rejlenek mögötte.” A túlságos aggodalmak korszaka 1921-ig, az előzetes cenzúra megszüntetéséig tartott, addig viszont a „megrendelők” gyakran váltották egymást. Előbb a Tanácsköztársaság vezetői, majd a román megszálló hatóságok, utóbb Horthy Miklós fővezér (majd kormányzó) szempontjai szerint „fútt a szél”. A második világháború kitörésének másnapján, 1939. szeptember 2-án pedig Teleki Pál miniszterelnök állított fel cenzúrabizottságot, amely legelőször éppen a kormányfő hívének számító Pethő Sándornak, a Magyar Nemzet főszerkesztőjének szeptember 3-ai, a világpolitikai helyzetet taglaló vezércikkét foltosította. Ám utána jószerével nem akadt olyan nap és olyan újság, amikor-amelyben a hivatal ne talált volna törölnivalót. Tíz nappal később azt is parancsba adták, hogy „fehér ablakok az első oldalon nem hagyhatóak”. E tilalmat 1940 augusztusában a lapok valamennyi oldalára kiterjesztették: „a hatóság által törölt részek helyét üresen hagyni vagy a figyelmet a törlésre egyéb módon felhívni nem szabad”. A szigorítás kijátszásában – mint az Vásárhelyi Miklós sajtótörténeti tanulmányaiból tudható – a Magyar Nemzet járt az élen. Ekkortól, a szöveg közé tördelték a Ferenc József keserűvíz reklámját, és a hirdetés nagyságával jelezték, mennyit voltak kénytelenek húzni a cikkből. A kommunista-szocialista évtizedekben elképzelhetetlen volt a fehér folttal való üzengetés, a hagyományt alighanem a Képes 7 című lap élesztette fel, amikor 1989 augusztusában üresen hagyott első oldalán a „lapunk fotóriporterét augusztus 21-én letartóztatták Prágában, amikor e lapszámunk címoldalát készítette” lakonikus üzenet szerepelt. Némiképp az ő példájukat követte 2001 májusában az akkor ellenzéki Magyar Hírlap, amikor munkatársait nem engedték be a kormányzó párt, a Fidesz kongresszusára. A „törvénysértő módszer ellen” a szerkesztőség a címoldalon üresen hagyott ablakkal tiltakozott. Egy évvel és egy kormánnyal később a Magyar Nemzet első oldaláról tűntek el a betűk. A lap ugyanis nem értett egyet azzal, hogy az Országos Választási Iroda (majd fellebbezés után a Legfelsőbb Bíróság is) kampánycsendsértésben marasztalta el. A szerkesztők szerint a Holnap választ az ország című cikk elé tördelt „K. O. mozaikszó” nem a választópolgárok befolyásolására irányult. 2009. február 11-én az időközben szélsőjobbra fordult Magyar Hírlap 13. oldalára mindössze két vastag sor került: „Követeljük a magyar sajtó szabadságát!”. A lap álláspontja szerint a sajtó szabadságának az uszítás („cigányok voltak ezek a gyilkos állatok”, akik „vesztünkre törnek”) szabadsága is része, az pedig tűrhetetlen, hogy ezért Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az előfizetés le- és a hirdetések felmondására szólította fel az állami intézmények vezetőit. MURÁNYI GÁBOR

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapTényleges és „papírhajléktalanok”: Bicske, Putnok, Pomáz a vidéki sorrend <### articleImage ImageID="c5b08c6f-ac86-4d20-b279-3a9945689273" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Csaknem ötvenezer személynek sem bejelentett lakóhelye, sem érvényes tartózkodási helye (régi nevén: ideiglenes lakcíme) nincs jelenleg Magyarországon. A papíron fedél nélkülinek minősülők száma csaknem a duplája a ténylegesen hajléktalanokénak, ez utóbbiakat 30 ezer főre becsülik ugyanis a szakértők. A lakcím nélkül maradt emberek jelentős része korábban fővárosi lakos volt, az 1,7 millió budapestinek az 1,2 százaléka – 21 042 fő – lett az utóbbi években, hónapokban szó szerint vagy adminisztratív értelemben „homeless” – derül ki a mindmáig népesség-nyilvántartóként emlegetett Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (KEKKH) adataiból. A hajléktalanná minősített személyek számának megugrása a társadalombiztosítási törvény tavalyi módosításával függ össze. Azóta például munkásszállón ideiglenes címre csak azok jelentkezhetnek be, akik állandó lakcímet is igazolni tudnak. <### articleImage ImageID="f3980a38-0281-47ae-a248-4b16f090ca76" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="right" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Akik erre nem képesek, azoknak viszont az ideiglenes lakcímét is törlik. A tényleges, illetve adminisztratív értelemben vett hajléktalanok a fővárosban a legnagyobb arányban a Józsefvárosból kerülnek ki. A jelenleg 82 ezer fős városrész lakóinak a 2,7 százaléka – egészen pontosan 2182 személy – papíron és gyakran ténylegesen is fedél nélkülinek minősül. Ez azt jelenti, hogy a VIII. kerület egykori lakói közül minden 37. tartozik ebbe a kategóriába. A ténylegesen vagy papíron a senki földjére került személyek a „nyócker” után relatíve a legnagyobb számban az Erzsébetvárosból jönnek Budapesten; a VII. kerületben a népesség 1,8 százaléka (1573 fő) vesztette el (legalábbis papíron) egzisztenciája egy darabját. A vidéki települések közül Bicskéről, Putnokról és Pomázról származik arányaiban a legtöbb lakás, illetve lakcím nélkül maradt polgár – ha hinni lehet a hivatalos statisztikának. A 12 ezer fős Fejér megyei Bicskének például a 3,2 százaléka – 371 fő – vált (legalábbis) adminisztratív értelemben földönfutóvá. <### articleImage ImageID="7070fe13-b97b-4479-becb-30bbcd608643" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Az összesen 49 590 lakáscímét elvesztett személy közül ugyancsak viszonylag sokan származnak Szegedről (750 fő), Pécsről (602), Érdről (558), Tatabányáról (555), Győrből (518), Dunaújvárosból (490), Esztergomból (408), Vácról (399), Hódmezővásárhelyről (321), Dunakesziről (257) és Pomázról (238).

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapMTelekom-részvények 50 forintos osztalékkal honorálja 100 forint névértékű részvényei tulajdonosait a Magyar Telekom. Ez egyharmaddal kevesebb a távközlési cég által az utóbbi három évben kifizetett nyereségrészesedésnél, 2003 óta pedig a legalacsonyabb mérték. A bejelentés nem lepte meg a befektetőket, hiszen az MTelekom vezetősége már október végén jelezte, hogy a cégre (is) kirótt kormányzati különadó miatt nemcsak a beruházásait és a fejlesztéseit fogja vissza, hanem az osztaléka is a szokottnál soványabb lesz. A mérték azonban néhány forinttal alacsonyabb a piaci várakozásoknál. Ám elemzők szerint még így is nőhet a kereslet az MTelekom-részvények iránt – ami beindíthatja drágulásukat –, miután a hétfői, 525 forintos záróárukhoz viszonyított közel 10 százalékos bruttó osztalékhozamuk több százalékponttal veri az MTelekom-papírok konkurensének számító állampapírokét. E felértékelődést azonban megakaszthatja egy esetleges újabb negatív kormányzati intézkedés és az azt várhatóan követő állampapír-piaci hozamemelkedés.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapAz angol font árfolyama 137 japán jenig emelkedhet az angol font árfolyama a következő napokban. A távol-keleti szigetország kormánya ugyanis egy évvel meghosszabbíthatja az érvényben lévő adókedvezményeket, hogy a gazdasági növekedés felgyorsuljon, és a válságból való kilábalás ne rekedjen meg. Ám egy ilyen intézkedés további terheket ró az ország költségvetésére, ezért a kormánynak több kötvényt kell eladnia, hogy finanszírozni tudja a büdzsét. Ezzel szemben az Egyesült Királyságban minden idők egyik legszigorúbb költségvetését jelentették be. Ezért a Quaestor-csoport elemzői az angol font felértékelődésére számítanak, amit az is valószínűsít, hogy az infláció már hónapok óta az angol jegybank 3 százalékos tűréshatára közelében ingadozik, így laza monetáris politikára aligha lesz lehetőség. Emiatt az Egyesült Királyságban előbb emelkedhet a kamatszint, mint Japánban.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKönyv + tuja: Legát–Nagy–Zsigmond: Számos villamos Biztos nem sokan tudták, hogy a villamosok számozásának száz évvel ezelőtti bevezetése óta éppen 90 úgynevezett viszonylatszámot osztottak ki budapesti tujáknak. De azok sem lehettek túl sokan, akiket komolyan frusztrált ez a hiányosságuk. Most azonban visszavonhatatlanul az általános műveltség részévé nemesül a járatszámbeli jártasság. Pallérozottabbaknak talán még azt is tudniuk illik, hogy a ma a Deák tértől a Kelenföldi pályaudvarig vezető vonal 49-es jelét egy évszázada még a Városmajorból a Margit hídon át a Belvárosba járó villamosok viselték, vagy hogy például az 1974-ben Óbudán nyugdíjazott 5-ösnek a fennállása során nem kevesebb mint húsz különböző útvonala volt. Megjelent ugyanis Legát Tibor harmadik – ezúttal Nagy Zsolt Leventével és Zsigmond Gáborral közösen jegyzett – tömegközlekedés-történeti képeskönyve, a villamosszámozás centenáriumáról képes járatszámleltárral megemlékező Számos villamos. Öregedő pestiek nosztalgiázva kereshetik benne ifjúkoruk rég felszedett vágánykapcsolatait, megrögzött villamosbarátok olyan képaláírásokon élvezkedhetnek, mint például „H3 típusú motorkocsi R2 pótkocsival a Műcsarnoknál”, kultúrhistóriai morzsákra vadászók pedig az afféle adalékoknak örülhetnek, mint hogy a (mai) Árpád hídon (akkoriban) járó 33-as azért kapta 1950-ben éppen ezt a számot, mert a Sztálinról elnevezett hidat a bolsevik forradalom 33. évfordulóján avatták föl. Jószöveg Műhely

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapElszívó hatásokAdófeltöltésAz idén december 20-áig már csak azok kötelezettek várható társasági adójuk feltöltésére, akiknek tavalyi árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. <### articleImage ImageID="35defd2f-ba78-4f45-bebf-5a6b45525cd9" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Nem érdemes elkapkodniuk a tavaly 100 millió forintnál kevesebb árbevételt produkáló társaságiadó-alanyoknak az úgynevezett adóelőleg-kiegészítést, közkeletű nevén az adófeltöltést. Idén december 16-án lép életbe ugyanis az az éppen egy hónappal korábban elfogadott szabály, amely szerint adófeltöltésre csak azok kötelezettek, akiknek a tavalyi árbevétele meghaladta a 100 millió forintot. Aki elhamarkodottan és már december 16-a előtt átutalja a kiegészítést, arra még a régi, vagyis csak az 50 millió forintos árbevétel alattiakat mentesítő szabály érvényes. A feltöltésre valamennyi kettős könyvvezetésű belföldi adózó és a külföldi vállalkozó is kötelezett, a határidő december 20-a, a naptári évtől eltérő üzleti évet választók esetében pedig az adóév utolsó hónapjának 20. napja. A társaságiadó-alanyoknak a feltöltéssel egyidejűleg a bevallást is be kell nyújtaniuk adóelőleg-kiegészítésükről. A társasági adó és a helyi iparűzési adó (hipa), illetve a kommunális adó szabályozása rendszerint együtt mozog, ezért az ilyenkor szokásos hipa-kiegészítésre ugyanazok az előírások érvényesek, mint a társasági adóra – tájékoztatták a HVGâ€‘t az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatalnál (APEH). Ez pedig azt jelenti, hogy a december 16-a előtt feltöltőkre az 50 millió, az az utániakra a 100 millió forintos árbevételi értékhatár vonatkozik. Az adót a 2010-re várható összeg 100 százalékáig ki kell egészíteni, szankcióval azonban csak az sújtható, akinél a feltöltés nem éri el a fizetendő adó 90 százalékát. Ilyenkor az adóhatóság 20 százalék mulasztási bírságot szab ki, amit a befizetett előleg és a fizetendő adó 90 százalékának különbözete után kell megfizetni. Nincs mentesítési lehetőség az egyszerűsített vállalkozói adót választók számára, jóllehet ők eleve alatta vannak a 100 millió és az 50 millió forintos árbevételi limitnek is, hiszen evázni csak 25 millió forint bevételi határig lehet. Az evásokra külön szabály vonatkozik, nekik december 20-áig árbevételi értékhatártól függetlenül ki kell egészíteniük éves adójuk, iparűzési adójuk várható összegére az adóelőleget. Bevallást viszont nem most, hanem majd az adóévről benyújtandó éves bevallásban – a számviteli törvény hatálya alá tartozóknak 2011. május 31-éig, a többieknek február 25-éig – kell tenniük. A havi bevallók adóelőlegével és az adófeltöltéssel együtt jellemzően decemberben folyik be a társasági adó 30-35 százaléka. Az idén azonban nem vállalkoztak a várható összeg előrejelzésére az APEH-nél. Elszívó hatása van ugyanis az árbevételi értékhatár 100 millió forintra emelésének, a pénzügyi szervezeteket és több más ágazatot terhelő különadó – melynek összege levonható az adózás előtti eredményből – pedig a korábbinál kockázatosabbá teszi a becslést. Ráadásul kiszámíthatatlanok a válság következményei a fizetési fegyelemben és a fizetőképességben.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKiteszik a lelküketKarácsonyi kirakatkörképBonyolult gépezetek tartják mozgásban a világ turisztikai látványossággá avanzsált karácsonyi kirakatszínházait. Itthon a művészi hatás helyett a túlélés a legfőbb rendező elv.Részletes háttérelemzésben biztosította egy New York-i napilap 1897. szeptember 21-én nyolcéves olvasóját arról, hogy a Mikulás igenis létezik. A kétségbeesett Virginia O'Hanlon előző nap levélben fordult ugyanis a szerkesztőséghez: barátai megkérdőjelezték az ajándékosztó öregúr létezését, ráadásul édesapja szerint ez ügyben csakis a patinás újság véleménye lehet mérvadó. A sajtótörténet egyik legtöbbet idézett levélváltása később számos nyelven jelent meg könyvben, filmben, poszteren és bélyegen – november óta pedig Manhattan egyik grandiózus áruházának, a Macy's kirakatának tereiben elevenedik meg a történet. A technikai bravúrokra és a különleges papírművészeti technikákra épülő karácsonyi kirakatszínház egy teljes titoktartást fogadó, huszonegy fős dizájner- és művészcsapat egyéves kísérletezése és előkészítő munkája után került szezonnyitáskor az üveg mögé. A papír kislányt, a papírszülőket és a papírszerkesztők figuráit rejtő papírfüggönyök teátrális körülmények között gördültek fel, a helyi és a külföldi kirakatturisták azóta is hosszasan ácsorognak a mutatvány előtt. <### articleImage ImageID="073bd637-a425-48f1-a228-6d945053e1a3" AltText="" Description="A New York-i Macy's" Source="AP/ Mery Altaffer" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="1e92b492-81c2-49e9-93fb-75b77725adaf" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A gyalogosközlekedés részleges összeomlását jelenti a közeli Lord & Taylor áruház produkciója is, ahol a vásárlók felejthetetlen karácsonyi emlékeinek legjava elevenedik meg az elektronikus levelek és Facebookon továbbított üzenetek leírása alapján. De ilyenkor szinte járhatatlan a párizsi Haussmann sugárút is: ott a lépcsőkön ácsingózó gyerekek és a velük együtt lecövekelt és fényképező felnőttek figyelik a Lafayette luxusáruház több száz – gépesített damilrendszeren ugrabugráló – plüssfiguráját, amint kihangosított zenei aláfestéssel részleteket adnak elő például a Mamma Mia című musical alkalmi plüssátiratából. A napi nyolcvanezer vendégével a Louvre után Párizs második leglátogatottabb helyszínévé előlépett áruházóriás a luxusárukat időlegesen száműző kirakatai mellett a fényköntösével is kitűnik. A milliónyi pontból álló homlokzati dekorációt a világhírű olasz fényépítész, Valerio Festi jegyzi. London, New York, Párizs szórakoztatóipari presztízsversennyé vált vetélkedésének győztesei, az életre keltett kirakatok mellett valamennyi üvegkalitkában neves képző- és iparművész, divattervező vagy épp filmes extravagáns álma válik valóra az ünnepi szezonban – a reklámszempontok helyett a nem mindennapos élményre éhes közönség igényeit kiszolgálva. Látványlabirintussá, utcamúzeummá alakulnak a forgalmasabb kerületek, ahogy a Lafayette tavalyi, némiképp horrorisztikus világot teremtő kirakatrendező sztárja, David Lynch rendező fogalmazott. Az idén élőben közvetített kirakatleleplezés, az ennek apropóján írt és kirakatkórussal előadott zenei produkció színesítette a kínálatot, amelyet külön gyerekekre és strapabíró felnőttekre szabott útvonalajánlatokkal közölnek a magukra valamit is adó magazinok. Gyerekként ragaszkodtam ahhoz, hogy a szüleim minden este elvigyenek az Úttörő Áruház kirakatához – nosztalgiázik a hazai fénykorról a szakma egyetlen fórumaként működő Dekorszövetség vezetője, Sándor Miklós. A mesterséget negyven évig oktató kirakatrendező-festőművész hozzáteszi, hogy Hófehérkéhez és a törpékhez vagy később például az örökmozgó Mackó Misihez és bandájához az ünnepekkor komoly családi zarándoklat indult, és beszédtémává vált egy-egy jól sikerült kirakat. Az ötvenes években nyitott és néhány éve bezárt kirakatrendezői iskolából érkező tanulóknak a szigorú szabályok és a szegényes alapanyag-állomány ellenére is sikerült néha meglepniük a látványfelelős vezérkart. Így történt az inasként vizsgamunkáját készítő Sándor Miklóssal is, aki a Pollack Mihály téri bizományi pinceraktárából komplett ruhásszekrényt cipelt a Rákóczi úti Verseny Áruház oldalvitrinjéig, hogy a méregdrága próbababákat imitáló fogasok helyett ott rendezze el a négyméteres kirakatban egyébként kóválygó kiegészítőket: sálat, sapkát, nyakkendőt, kalapot. Ahogy az egykori Verseny Áruház, a versenyszellem is a kereskedelem történelmi ködébe veszett mára. Ennek hervasztó jeleit hivatalból legutóbb a Kossuth Lajos utca–Rákóczi út tavaszi kirakat-szépségversenyén mustrálta végig Sándor Miklós, amikor a városkutatással és -tervezéssel foglalkozó Studio Metropolitana felkérésére grafikus, médiaművész, jövőkutató társaságában próbálta kiválasztani a legesztétikusabb üzletablakot a sztrádává vált útszakaszon. Az először még a Monarchia idején, 1909-ben szervezett magyarországi megmérettetésen 170 kereskedő iparkodott portékája és portálja esztétikus elrendezésén, százegy év elteltével most akciósmatricák arzenálja, ajtónak támasztott, harisnyás műanyag lábszárak és porlepte minizsibvásárok fogadták a szakértők csapatát. A rafinált és művészi dizájnban élen járó, Astoria-közeli divatüzleten és a Rákóczi út szebb napokat látott cukrászdáján kívül legfeljebb a teljes érdektelenség és a feleslegesnek ítélt kiadások megspórolása tömöríti egységbe a látvány felelőseit, üzlettulajdonost és bérlőt. A Studio versenyt előkészítő, szakmai tanácsadásán is mindössze két kiküldött megfigyelő árválkodott, ahogy nemrég a Fiatal Iparművészek Egyesületével közös, ingyenes belvárosi kirakatszépítési pályázaton is csak tízen indultak. A parlagfű miatt büntetés jár, a vizuális szennyezésnek semmi következménye – mondja a Studio Metropolitana Köz-tér programjával és ezen belül is a kirakatokkal foglalkozó Demeter Anna. Ha mégis ajánlania kell figyelemre érdemes utcai vitrint, példaként a hagyományosan nívós Írók Boltját említi, ahol a Studio pályázatának eredményeképpen fél éve havi váltásban művészek alakítják egyedivé az egyik kirakatot. A napokban újabb, a Madách Színház díszlettervezője, Kentaur által kreált látvány fogadja majd a járókelőket. Az Andrássy úton, majd a Váci utcában továbbsétálva is többnyire jól rendezett üvegportálokat talál, aki az ünnepi minimáldizájnt keresi. Csakhogy a nemzetközi üzletláncok egyenarculatát sugárzó, gondosan megválogatott gömbökön, hópihéken nem csillan meg a magyar kirakatrendezői fantázia. A hangulati kellékek a berendezési útmutatóval együtt jó előre megérkeztek az előre csomagolt karácsonyi egységcsomagokban. SZABLYÁR ESZTER

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapVissza a kályháhozÖsszeomlott izraeli–palesztin tárgyalásokHosszú időre megfeneklettek a béketárgyalások, és az USA is lemondott a közvetlen izraeli–palesztin párbeszéd erőltetéséről. A kusza helyzetben nem látni a konfliktus megoldásának esélyét.Pingpongdiplomáciának nevezték, amikor amerikai asztaliteniszezők a Washington által el nem ismert Kínába látogattak az 1970-es években. Volt már birkózódiplomácia is, az amerikai válogatott 1998-ban Teheránban próbált szerencsét, és futballdiplomáciával kezdődött tavaly Törökország és Örményország közeledése. Az 1999-es törökországi földrengés után felajánlott athéni segítség pedig hozzájárult a görög–török enyhüléshez. Katasztrófadiplomácia – írta akkor a nemzetközi sajtó, és a fogalom ismét előkerült a múlt hét elején megfékezett haifai tűzvész kapcsán. Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő telefonon köszönte meg Mahmúd Abbász palesztin elnök segítőkészségét. <### articleImage ImageID="8de36221-8a5c-4578-874d-dc2efeb02e55" AltText="" Description="" Source="AP/Sebastian Scheiner" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A pusztító lángok táplálta politikai remény azonban hamar kihunyt. A két politikus szeptember óta nem beszélt egymással, hiszen alighogy elkezdődött, meg is szakadt a közvetlen párbeszéd a ciszjordániai zsidó építkezések folytatása miatt. Az USA a múlt héten – hetekig tartó eredménytelen győzködés után – feladta, hogy rávegye Izraelt a telepesítés újabb befagyasztására, ami a hat évtizedes konfliktus lezárását célzó békepróbálkozások végét jelentheti. Bár Hillary Clinton amerikai külügyminiszter közölte, hogy Washington taktikát vált, és megint az amerikai közvetítésű közvetett tárgyalásokat részesíti előnyben, sokak szerint kudarcot vallott az 1993-as oslói folyamat tárgyalási kerete, amely a főként amerikai segítséggel zajló közvetlen párbeszédre épült. Külpolitikai presztízsveszteséget szenvedett Barack Obama amerikai elnök, aki az izraeli–palesztin kérdés rendezését az USA első számú érdekének nevezte. Így egyre inkább gyengülni látszik Washington érdekérvényesítő képessége – és tekintélye. <### articleImage ImageID="ff0d32f7-569c-4931-9ab1-66762fc67706" AltText="" Description="" Source="AP/Majdi Mohamed" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="center" ViewID="7fcefbf8-ac48-4ee6-aef5-32203afa118c" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Pedig Izrael nagylelkű ajánlatot kapott az USA-tól. A biztonsági csomagban szerepelt húsz darab F–35-ös lopakodó vadászgép, összesen 3 milliárd dollár értékben; az USA megvétózott volna minden Izrael-ellenes határozattervezetet az ENSZ Biztonsági Tanácsában; a 90 napra szóló építési moratórium nem vonatkozott volna Kelet-Jeruzsálemre, és annak lejárta után nem került volna sor harmadik hosszabbításra. Netanjahu azonban így sem volt hajlandó koalíciója elé tárni a javaslatot, amelyet telepespárti szélsőjobboldali partnerei aligha fogadtak volna el. Most az a kérdés, képes-e Netanjahu végigvinni a tárgyalásokat a megállapodásig, különösen jelenlegi kormányával.És hogy valóban elfogadta-e a két nép – két állam, azaz a független palesztin államiság elvét, vagy csak blöffölt? Ha komolyan gondolja is, akkor is olyan feltételekkel, amelyek nemcsak a palesztinoknak elfogadhatatlanok, de még védelmi minisztere, a munkapárti Ehud Barak számára is anakronisztikusak. Egy békemegállapodás – fejtegette nemrég Barak – Jeruzsálem arabok lakta részeit a palesztinoknak adná. Netanjahu rögtön elhatárolta magát Baraktól, a kormányfő vezette jobboldali Likud hallani sem akar a szent város megosztásáról. A közvetlen alkudozások aláásásában szerepet játszott Abbász szokatlan pálfordulása is. A politikai karrierjét már régóta a kibékülésre alapozó elnök makacsul ragaszkodott a telepesmoratóriumhoz, majd ahhoz, hogy a meghosszabbítás Jeruzsálemre is vonatkozzék. A befagyasztás korábban sohasem volt a tárgyalások palesztin feltétele – emlékeztettek izraeli politikusok. Abbász döntésében nem pusztán az amerikai diplomáciából való kiábrándultság játszott szerepet, hanem népének megosztottsága is. Abbász hatalma Ciszjordániára korlátozódik, mióta a rivális iszlamista Hamász 2007-ben átvette a hatalmat a Gázai övezetben. Hiába növekedett a nemzetközi segélyeknek köszönhetően az év első felében 9 százalékkal a ciszjordániai gazdaság és csökkent 16 százalékra a munkanélküliség, az elnök gyenge maradt. A Hamász túlélte a nemzetközi embargót, sőt a blokád áttörését megkísérlő török flottilla elleni májusi véres izraeli támadás, illetve az azt követő diplomáciai felháborodás (HVG, 2010. június 26.) után a zsidó állam enyhíteni kezdte a tengerparti sáv zárlatát. Legutóbb például az eper és a virág európai exportjához járult hozzá, és szó van zöldségkivitelről is. Alacsony bázisról ugyan, de a gázai gazdaság az első félévben 16 százalékkal nőtt. A Palesztinai Felszabadítási Szervezet (PFSZ) és a világi Fatah régi békepárti nemzedéke mérhetetlenül csalódott az oslói folyamatban és az amerikai ígéretekben. Tönkreteszik a palesztin történelem legmérsékeltebb vezetését, amelynek kudarcára vár a Hamász – nyilatkozta Hanan Asravi, a PFSZ egyik ismert figurája. Az egyre lehetetlenebb helyzetbe kerülő Abbász ezúttal talán már nemcsak fenyegetésből, hanem igazi keserűségből vetette fel azt a lehetőséget, hogy feloszlatja az oslói megállapodással született önkormányzatot, a Palesztin Hatóságot. Lapzártánk után derül ki, hogy a palesztinok – az Arab Liga véleményét is kikérve – elfogadják-e a tárgyalások közvetett szintre helyezését. Egyes elemzők szerint még mindig nincs minden veszve. Washington most arra készül, hogy kicsikarja a két féltől a konkrét álláspontokat a legfőbb kérdésekről: a határokról, Jeruzsálemről, a palesztin menekültekről, a biztonságról, a vízkészletek elosztásáról. A tárgyalások ismerői szerint a palesztinok álláspontja tudható, Izrael konkrét javaslatai kevésbé. A Haarec izraeli lap szerint mindenesetre egy illúzióval kevesebb: Izrael nem az 1967-es határokkal képzeli el a békét. A liberális lap egyúttal úgy vélte, itt az ideje, hogy az USA ne a zsidó államra gyakoroljon nyomást, mert a kulcs a palesztinok kezében van. Vagyis – jelezve az izraeli közgondolkodás jobbratolódását – a PFSZ-nek el kell ismernie, hogy Izrael zsidó állam. Ki kell jelentenie, hogy a fegyveres konfliktusnak vége. És le kell mondania a több mint négymillió palesztin menekült visszatérési jogáról izraeli területekre. Az erőviszonyok a zsidó államnak kedveznek. Az USA és Izrael közötti súrlódás ellenére az amerikai kormány a múlt héten 205 millió dollárt hagyott jóvá a zsidó állam tervezett rakétavédelmi rendszerére. Ez párhuzamosan fut két másik amerikai–izraeli közös rendszerrel, a ballisztikus rakéták elleni Nyíllal és a rövid hatótávolságú rakéták elleni Dávid parittyájával, melyekre az USA szintén 200 millió dollárt szán. Ha Izrael biztonsága a tét, akkor a két szövetséges kapcsolata erősebbnek tűnik, mint valaha. Abbász némi diplomáciai sikernek azért örülhet. Brazília és Uruguay után Argentína is bejelentette, hogy az 1967-es határokkal elismeri a független palesztin államot. Annak megszületése azonban inkább távolodni, mint közeledni látszik. KERESZTES IMRE

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapSzívóerő Teljesen megbénult emberek is irányíthatnak elektromos kerekes széket, sőt kommunikálhatnak is egy szokatlan, egyelőre kipróbálás alatt álló technológia segítségével. Az izraeli Weizmann Intézet neurobiológusa, Noam Sobel és csapata olyan számítógépes rendszert tervezett, amelyet levegővétellel lehet vezérelni (képünkön az egyik kutató mutatja be). A találmány azt használja ki, hogy a levegő orron keresztüli beszippantását és kifújását a kizárólag agyi idegek mozgatta lágy szájpaddal lehet kontrollálni, vagyis irányításához egyáltalán nincs szükség gerincvelői idegekre. Ez azért fontos, mert a mozgásukban legsúlyosabban korlátozottak gerincvelői idegei használhatatlanok. Ilyen helyzetben vannak az úgynevezett bezártságszindrómások, akik ép öntudatuk ellenére legfeljebb a szemüket képesek akaratlagosan mozgatni, például súlyos agyi infarktusuk miatt. A Sobel és csapata által tervezett szoftver a morzejelekhez hasonló, rövidebb és hosszabb beszippantásokból és kifúvásokból álló kódolt üzenetet képes elektronikus jellé alakítani. Így lehet a segítségével mozgatni a számítógép vezérelte kerekes széket, sőt akár az interneten szörfölni vagy elektronikus üzenetet írni. A mozgásukban legsúlyosabban korlátozottakon más úton-módon, például gondolatvezérelt kerekes székek kifejlesztésével is próbálnak segíteni; tavaly nyáron az egyik legnagyobb japán autógyártó jelentette be efféle, agyi elektromos hullámok segítségével működtetett szerkezet kifejlesztését.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapOlvasókörökTáblagépek versenyeÚj termékek és technológiák, speciális internetes díjcsomagok árasztották el a magyar piacot. Az e-könyv-olvasók nyomában megjelentek a még többet tudó tábla-pc-k.A globális verseny éleződését mutatja, hogy a Google a múlt héten indította el elektronikus könyvesboltját, amivel forradalmasíthatja a digitális könyvolvasást (a szolgáltatás egyelőre csak az Egyesült Államokban érhető el, de máris 3 millió kötet vált hozzáférhetővé). Az olvasóknak a netről semmit sem kell letölteniük, hanem – az úgynevezett stream technológiával – böngészhetik a Google tárolóin rögzített információkat, belelapozhatnak a könyvekbe, mintha tévéközvetítést néznének. A fő vetélytárs, az Amazon.com online könyvkereskedő azzal próbálja magához láncolni híveit, hogy a tartalmakat csak saját rendszerén keresztül teszi hozzáférhetővé. Csodamasinájára, a Kindle márkájú e-könyv-olvasóra már februárra vesz fel előjegyzést. <### articleImage ImageID="660d0abc-af8f-4165-9c01-7d563fb7e164" AltText="" Description="Kipróbálható IPad a Librinél" Source="Stiller Ákos" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> „A Kindle-t 150-200 dollárért adja, miközben csak a képernyő legalább 100 dollárba kerül, még akkor is, ha a Távol-Kelet legolcsóbb zugában gyártatja. A cégnek nem a berendezésen lesz haszna, hanem a rajta olvasható kiadványokon” – jellemzi az új trendet Weiler Péter, a Líra-csoport informatikai igazgatója, aki a Bookline.hu Nyrt. és a Líra Könyv Zrt. közös vállalataként márciusban megalakított eKönyv Magyarország Kft. ügyvezetője is egyben. Globális uralomra tör az Apple is, amely saját fejlesztéseire, az iPhone okostelefonokra és az iPad táblagépekre épít. Az idén már a magyar piacon is érzékelhető volt, hogy a „régi” típusú e-könyv-olvasókat – amelyek a szemnek kellemes e-ink technológiát, azaz a mágneses e-tintát használják, ám nem mindegyikük tud az internetre csatlakozni – némiképp háttérbe szorítják az iPadek. Holott a magyar piacon 30–70 ezer forintért kínált e-olvasóknál az Apple termékei jóval drágábbak: általában 140–190 ezer forint körüli áron kaphatók. Az Apple hivatalos viszonteladóinál a forgalmazás november 30-án kezdődött el, tőlük függetlenül az Alexandra internetes könyváruházában a három, eladásra kínált iPad-típusért 160–250 ezer forintot kérnek. Az iPadek egész családoknak kínálnak szórakozási lehetőséget: játékok játszhatók, filmek nézhetők rajtuk, internetezni is lehet velük, a könyveket pedig színesen, mozgatható, animációs megoldásokkal kiegészítve kínálják. A vagányabb vagy éppen hírhedettebb üzletemberek, mint például Rupert Murdoch és Richard Branson, a hírszolgáltatás és a magazinok piacát is az iPad révén próbálják tágítani. (Az iPhone- és iPad-modelleken a Magyarországról is elérhető App Store „áruházból” jövőre a HVG is letölthető lesz, bizonyos tartalmak pedig iPhone-on már elérhetők.) Az érintőképernyős tábla-pc-k közé tartozik a Samsung Galaxy Tab nevű készüléke is, amely kisebb és könnyebb az iPadnél, ezért annál kényelmesebben pótolhatja a nyomtatott könyvet. Ezzel szintén lehet internetezni, telefonálni, videót készíteni és fényképezni is. A tábla-pc-k küzdelme Magyarországon a mobilszolgáltató cégek közreműködésével folyik. Az Apple-lel a Magyar Telekom T-Mobile üzletága működik együtt, a Samsunggal a T-Mobile mellett a Vodafone is. Mivel mind az Apple, mind a Samsung kulcsfontosságúnak tartja a megfelelő magyar nyelvű tartalom elérhetőségét, kapcsolatban állnak az eKönyv Magyarország Kft.-vel is. „A tábla-pc-k internetes és multimédiás alkalmazásokra jobban megfelelnek, így komoly versenytársai lehetnek az e-olvasóknak” – mondta a HVG-nek Fülöp Gábor, a Magyar Telekom Nyrt. új szolgáltatásokkal foglalkozó osztályvezetője. Szerinte hamarosan megkezdődhet egy konvergenciafolyamat, valamifajta összeolvadás, amely az e-olvasók és a tábla-pc-k előnyeit fogja egyesíteni. Egyelőre a szereplők azt tesztelik, hogyan reagál a közönség a legújabb technikai fejlesztésekre. A Magyar Telekom például külön díjcsomagot dolgozott ki a tábla-pc-s ügyfeleknek, 2 gigabájt terjedelemig (magát a készüléket azonban nem árusítja). Az iPadet több hivatalos viszonteladó forgalmazza, és bár nem tartozik a hivatalos disztribútorok közé, a Libri is árusítja. „Új időszámítás kezdetét jelenti az iPad megjelenése – méltatta a technológiát a HVG-nek Walitschek Csilla, a Libri Könyvkereskedelmi Kft. ügyvezetője. – A fejlesztésnél, az applikációk kimunkálásánál a lehetőségek száma szinte végtelen. Egy egyszerűbb program egy-kétmillió forintból is elkészíthető, a bonyolultabbak megalkotása azonban a szükséges animációk, beilleszthető videók jó minőségű legyártása miatt exponenciálisan növeli a költségeket.” Libri-alkalmazás még nincs az Apple szoftveráruházában, tette hozzá Walitschek, ám hamarosan ilyennel is meg akarnak jelenni. Ehhez kiadói háttérre, tartalomra is szükségük van, hiszen a Librinek, szemben a Lírával és az Alexandrával, nincs saját kiadója. A tábla-pc-k sokkal alkalmasabbak az e-olvasóknál például a gyerekkönyvek, a szakkönyvek vagy éppen a tankönyvek megjelenítésére. Új lehetőséget lát a technológiában Moldován István, az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) digitális részlegének vezetője is, aki szerint a könyvtárak megzavarhatják az e-olvasók, iPadek piacát, ha megengedik olvasóiknak, hogy ne könyveket, hanem készülékeket kölcsönözzenek. Angliában a kiadók máris felvetették, hogy korlátozni kellene a könyvtárak e-könyv-használatát. Magyarországon viszont éppen a napokban adott egy cég, az AC & IP Control Kft. tíz saját gyártmányú, MyAudio típusú e-olvasót az OSZK-nak. Bár ezek még nem e-ink technológiával működnek, és nem lehet velük internetezni sem, most először válnak elérhetővé közkönyvtárban. Cserébe a vállalkozás saját gépein ingyenesen hozzáférhetővé tett öt, az OSZK által korábban már digitalizált művet vásárlói számára, köztük Dumas A három testőrét, Verne Nemo kapitányát és Mikszáth A fekete városát. Az OSZK azt fontolgatja, hogy a cégtől kapott gépeket esetleg kölcsönözhetővé teszi. A HVG meg nem erősített piaci hírei szerint más hazai könyvtárak is terveznek hasonló lépéseket. Amagyar könyvszakmában egyesek már azt szorgalmazzák, hogy a kiadók és terjesztők teremtsenek közös elektronikus platformot, ha saját piacukat meg akarják menteni, különben előbb-utóbb afféle „digitális gyarmatként” tűnnek el. Fennáll a veszélye ugyanis, hogy a Google keresőprogramhoz, a Facebook internetes közösségi portálhoz vagy a Microsoft szoftverbirodalmához hasonlóan egy-két amerikai óriás az elektronikus könyvek világpiacáról is kiszorítja összes riválisát. „Olyan globális platformok alakulhatnak ki, amelyekkel a kisebb, helyi piacokról senki sem veheti fel a versenyt, hacsak a nemzeti kiadók és terjesztők nem fognak össze ütőképes alternatíva megteremtésében. Minden magyar kiadóval tárgyalunk, és reméljük, hogy a fokozott érdeklődésnek köszönhetően az 500 darabos jelenlegi digitalizált könyvállományunk hamarosan ugrásszerűen bővülni fog” – mondta a HVG-nek Weiler. A közös digitális platform ötletét másfél évvel ezelőtt egy informális szakmai beszélgetésen Walitschek Csilla szintén felvetette, ám – mint a HVG-nek elmondta – az ötletet akkor még nem támogatták. Pedig úgy látszik, hogy a versenyben csak egy-két szereplő maradhat fenn, a többiek informatikai fejlesztései hiábavalónak bizonyulnak. SZEGŐ IVÁN MIKLÓS

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKémlelőkBrit–orosz feszültségTovább fokozza a feszültséget Oroszország és Nagy-Britannia között az újabb kémügy, de mélyponton lévő kapcsolataik normalizálódása talán nem áll le.A kétarcú római isten, Janus által ihletett dupla portrén ábrázolja a híres kettős ügynököt, a brit titkosszolgálatba 1940-ben beépült, majd 1963-ban a Szovjetunióba menekült Kim Philbyt az az emléktábla, amelyet a múlt héten avattak fel Moszkvában az orosz hírszerzés (SZVR) egyik belvárosi épületének homlokzatán. A Szergej Ivanov miniszterelnök-helyettes és Mihail Fradkov SZVR-vezető, volt kormányfő részvételével megtartott ünnepségnek nem örültek Londonban. Nemcsak azért, mert a Moszkvában hősként kezelt Philbyt ott árulónak tartják – akinek a lelkén a The Telegraph napilap szerint alighanem több száz, Kelet-Európában dolgozó nyugati ügynök leleplezése és halála szárad –, hanem azért is, mert az utóbbi napokban ismét kémügy terhelte meg az amúgy is problémás orosz–brit kapcsolatokat. Ezúttal egy fiatal nőre, a 25 éves Jekatyerina Zatuliveterre vetődött a gyanú, hogy az orosz hírszerzésnek dolgozik. A hosszú combú szőkeség a pártját a képviselőház védelmi bizottságában is képviselő Mike Hancock liberális demokrata honatya asszisztenseként vált bejáratossá a londoni parlamentbe. Feltételezések szerint a főnöke révén akár titkos információkhoz is juthatott – például a brit nukleárisfegyver-programról vagy az atommeghajtású tengeralattjárók állomáshelyéről. A lány ártatlannak vallja magát, és annak tartja Hancock képviselő is, akiről kollégáira – köztük az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének egykori liberális frakcióvezetőjére, Eörsi Mátyásra – hivatkozva azt írják a brit lapok, hogy fölöttébb kedveli a vonzó, többnyire kelet-európai fiatal nőket, oroszbarát nézetei pedig már rég szembeötlőek voltak. A botrány nyomban felidézte az orosz „alvóügynökök” alig fél évvel ezelőtti amerikai leleplezését (HVG, 2010. július 17.), és azokat az akkori megállapításokat, amelyek szerint az orosz hírszerzők aktivitása ma is a hidegháborús korszakra emlékeztet Nagy-Britanniában, pluszterhet róva az elsősorban a terrorveszéllyel harcoló titkosszolgálatokra. Erre Stella Rimington, az elhárítás, az MI5 volt vezetője is figyelmeztetett, a Guardian napilap elemzője pedig a minap arról írt, hogy Nagy-Britanniában kétszer annyi orosz kém dolgozik, mint ahány brit Oroszországban. Moszkvában politikai és propagandacélokat látnak az új kémbotrány kirobbantásának hátterében. London így akarja elterelni a figyelmet a 2018-as focivébé-pályázat csúfos bukásáról és a WikiLeaks kínos kiszivárogtatásairól – mondta múlt heti sajtóértekezletén Alekszandr Sztyernyik londoni orosz ideiglenes ügyvivő. A diplomata azt is megjegyezte, hogy Nagy-Britanniában vannak olyan körök, amelyek ellenzik a kapcsolatok javítását Oroszországgal, és hasonlóan fogalmazott a moszkvai külügyi tárca hivatalos közleménye is. Hogy valóban kém-e a hivatalosan a bevándorlási jogszabályok megsértésével gyanúsított, a hét elején óvadék ellenében szabadon engedett Zatuliveter, az lapzártánkig nem derült ki egyértelműen. A történet kezelése ugyanakkor nagyon emlékeztet arra, ahogy a nyári amerikai kémbotrányt elrendezték. A kezdeti felháborodott nyilatkozatok után ezúttal is elcsitultak a hullámok, ami arra utalhat, hogy a briteknek nincs elég bizonyítékuk, de az is lehet, hogy csendben el akarják simítani az ügyet. Valószínűleg fontosabb ugyanis London és Moszkva viszonyának normalizálása, amit még októberben William Hague brit külügyminiszter oroszországi vizitje, majd egy hónapja David Cameron brit kormányfő és Dmitrij Medvegyev orosz elnök találkozója indított el. A két vezető a legerősebb ipari és fejlődő országokat tömörítő G20 csoport szöuli csúcsértekezletén egyebek közt abban egyezett meg, hogy a britek segítik az orosz modernizációs törekvéseket, Cameron pedig jövőre ellátogat Oroszországba. Akapcsolatokat terhelő problémákról nem volt szó Szöulban. Úgy tűnik, megpróbálják félretenni őket, pedig bőven van belőlük. Moszkva hiába kéri például a Londonban élő, otthon bűncselekménnyel vádolt Borisz Berezovszkij üzletember és Ahmed Zakajev csecsen szeparatista vezető kiadását. A legsúlyosabb terhet pedig Alekszandr Litvinyenko meggyilkolásának ügye jelenti. Az egykori KGB-tisztet négy éve Londonban mérgezték meg radioaktív polónium 210 izotóppal, és a brit hatóságok az elkövetéssel az azóta parlamenti képviselővé választott Andrej Lugovoj egykori KGB-st gyanúsítják, de kiadását hiába kérik Moszkvától. A megoldást nem könnyítik meg azok az újabb részletek sem, amelyekkel a brit sajtó igyekszik kiegészíteni a régi ügyet. A The Times értesülése szerint egy Németországban élő volt orosz titkosszolgálati ügynököt hasonló módon, higannyal próbáltak megmérgezni, míg a The Sunday Times nemrég arról cikkezett, hogy a KGB utódszervezete, a Szövetségi Biztonsági Szolgálat néhány héttel a Litvinyenko-gyilkosság előtt több kilogramm polóniumhoz jutott egy oroszországi atomerőműből. A WikiLeaks kiszivárogtatásai alapján erősödött az a feltételezés is, hogy Vlagyimir Putyin akkori államfő tudhatott a merénylettervről. Összekuszálja viszont a szálakat egy másik, ugyancsak az interneten nyilvánosságra hozott amerikai diplomáciai táviratokból származó értesülés. E szerint egy volt KGB-tábornok 2006-ban azt mondta az USA párizsi nagykövetének, hogy Moszkva még az akció előtt szemmel tartotta Litvinyenko gyilkosait, és akkor állt le a megfigyelésükkel, amikor a brit hatóságok jelezték, hogy ellenőrzésük alatt tartják a helyzetet. POÓR CSABA / MOSZKVA

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapEmelheti a jegybanki alapkamatot 5,75 százalékra emelheti a jegybanki alapkamatot december 20-ai ülésén a Magyar Nemzeti Bank monetáris tanácsa. Ezzel folytatódhat az egy hónapja – negyed százalékpontos emelés révén – végrehajtott szigorítás, amelyet az MNB a növekvő inflációs nyomással indokolt. Szerinte az éves fogyasztóiár-index a novemberi 4,2 százalékról az év végére 4,5 százalékra nőhet, és a jövő év első felében is a 4–4,5 százalékos sávban maradhat a jegybank 3 százalékos céljával szemben. Az újabb jegybanki kamatemelésre vonatkozó várakozást Karvalits Ferenc MNB-alelnök egy december eleji kijelentése fűtötte, miszerint valószínűleg folytatódik a monetáris szigorítás, ám azt, hogy ez milyen mértékű és gyakoriságú lesz, a következő hetekben beérkező adatok határozzák majd meg.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapA szoftveráruház Az Apple szoftveráruházában eddig több mint hétmilliárd letöltést regisztráltak. Az App Store-ban 90 ország készüléktulajdonosai 300 ezer program közül válogathatnak, a 125 millió felhasználó nem csupán az Apple alkalmazásait érheti el. Az áruházban külső fejlesztők teszik letölthetővé saját programjaikat, pénzért vagy ingyen – köztük sok magyar is. Az alkalmazások húsz nagyobb kategóriára oszlanak (például játékok, üzleti megoldások, hírek, sport, egészség, utazás). Új fejlesztés az iPadeken a Game Center, a játékkedvelők fóruma, amely megjeleníti a pontszámokat és az eredményeket, lehetővé teszi új játékok és ellenfelek felfedezését, az ismerősök kihívását.Az Apple operációs rendszerének legújabb verziója november végétől letölthető az iPad, iPhone készülékekhez, és elérhetővé váltak a cég legújabb saját fejlesztései, az AirPlay és az AirPrint is. Az előbbivel vezeték nélkül lehet hangszóróra csatlakozni, az utóbbi szintén wifialapú nyomtatási megoldás. Filmeket viszont Magyarországról nem lehet kölcsönözni – e korlátozás okáról az Apple-nél nem nyilatkoztak. Ugyanakkor elérhető a video- és hangfájlok megosztására a Podcast, akárcsak az iTunes U, amely felsőoktatási intézmények előadásait, hangfelvételeit közvetíti.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKárelmérés Évtizedek is eltelhetnek, mire megtudja a világ, hogy káros-e az egészségre a mobiltelefon. Cosmos néven az idén kezdődtek meg az előkészületei annak a 20-30 évig tartó felmérésnek (HVG, 2010. május 1.), amelyben negyedmillió brit, finn, dán, svéd és holland önkéntes részvételére számítanak. A britek közül 100 ezer alanyt toboroznának, a Cosmos angol honlapján most 68 ezer körül jár a számláló. Folyamatosan regisztrálni fogják az önkéntesek telefonálási szokásait, miközben ellenőrzik az egészségi állapotukat, ráadásul nemcsak a rákra, hanem más panaszokra – fejfájás, fülzúgás, álmatlanság – is figyelnek. Az első részeredmény 5 év múlva várható. Az eddigi legnagyobb nemzetközi mobilkutatás, az Interphone program (HVG, 2008. augusztus 16.) eredményét – pontosabban eredménytelenségét – idén májusban hozták nyilvánosságra. Az Egészségügyi Világszervezet egyik intézete által irányított vizsgálódás fő módszertani hibája – a statisztikai bizonytalanságok mellett – az volt, hogy a mobilozás és a rák kapcsolatának kiderítésére olyanokat kérdeztek meg utólag, akik már rákbetegek voltak, ők pedig nem biztos, hogy pontosan idézték föl telefonálási szokásaikat. Az elektromágneses sugárzás legalaposabban vizsgált szelete a mobiltelefonálás (a készülékek és az adóhálózat hatásai egyaránt), de az Interphone és a kisebb kutatások alapján egyelőre sem számottevő kockázat nyomára nem bukkantak, sem azt nem tudták egyértelműen kizárni, hogy hosszabb távon, egyes betegségek esetében mégiscsak létezhet valamilyen összefüggés.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapPortré: Balog Gyulahajléktalan-szakértő <### articleImage ImageID="76953bee-e51e-4f3a-98b9-fbbee62bca3f" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> „Bár formálisan most épp nem vagyok hajléktalan, továbbra is annak érzem magam” – jelzi a csaknem két évtizeden át a fedél nélküliek keserű kenyerén élő, 51 éves Balog Gyula, hogy attól, mert a Norvég Civil Támogatási Alap ösztöndíjával újabban tapasztalati szakértőként foglalkoztatja őt az erőforrás-minisztérium, még korántsem érzi, hogy teljesen révbe ért volna. A kőbányai gyárnegyed szomszédságában, komfort nélküli lakásban nevelkedett, ahol három generáció nyolc tagja osztozott egyetlen szobán. Nagyszülei masszív alkoholizmusa a gumigyári szakmunkás édesanyjára és a motortekercselőként dolgozó apjára nem öröklődött át. „Nálam azonban újból kiütközött a genetika; elég volt a dianás cukorkát megnyalnom, nem volt megállás.” Pedig nagy álmokat kergetett: „geológus és űrhajós akartam lenni, földrajz- és matekversenyt nyertem”, de a masszív italozása és az agyvelőgyulladása következtében a tanulmányi eredményei is leromlottak. A kereskedelmi szakközépiskolát azonban sikeresen elvégezte, és „már akkor felvettek a Skála Áruházba, amikor még meg sem nyílt”. Nyolc és fél évet húzott le a cég híradás-technikai részlegénél, ahonnan súlyosbodó alkoholizmusa miatt menesztették. A következő hat évben 14 munkahelye volt. Szenvedélyére ráment a házassága és az albertirsai lakása is. Utcára került, ami döntő elhatározásra juttatta: egyik napról a másikra letette az üveget. Az anonim alkoholisták és a Város Mindenkiért nevű, a hajléktalanok jogaival foglalkozó civil szervezeten keresztül visszatalált az életbe; jelenleg több szociális programban is dolgozik, emellett alkalmi munkákból él. A „tapasztalati szakértő” az átmeneti szállásokon lehúzott évek után újabban Újpalotán egy 8,76 négyzetméteres szobát bérel. „De az is lehet, hogy kisebb, mert a falak nem párhuzamosak.” – Pár hete még Fedél Nélkült árult az aluljárókban; most meg már ennek az interjúnak az elkészítéséhez is a minisztériumtól kellett engedélyt kérnünk. Díszhajléktalan lett? – A lapot ma is árulom, bár mostanság tényleg kicsit kevesebb időm jut rá. A társaimtól nem szakadtam el, hisz folyamatosan az érdekeikért harcolok. Ez nem nyugdíjas állás. A szerződésem csupán január közepéig szól, és az a feladatom, hogy az életből szerzett tapasztalataim alapján kritika alá vegyem a készülő hajléktalanügyi koncepció gyenge pontjait. – Tizenhat éve kezdődött „szakmai múlttal” a háta mögött erre nyilván alkalmas is. Emlékszik még arra, mikor tudatosult önben, hogy az utcán alvás már nem csupán egyéjszakás kaland? – Tulajdonképpen az első józan pillanatomban, ami talán furcsa módon épp a hajléktalanná válásom kezdetére datálódik. Talán az ötödik napot töltöttem az utcán, illetve a kispesti kiserdőben, amikor minden pénzből kifogyva rádöbbentem, így nem mehet tovább. Az elhatározás, hogy többé nem iszom, 1994. július 10-e hajnalán megfogalmazódott bennem, és olyan erős volt, hogy azóta, több mint hatezer napja, egyszer sem szegtem meg. Ehhez persze kellett egy támaszt nyújtó közösség is. A legfontosabb mégis talán annak felismerése volt, hogy alkoholista vagyok. – Pedig ha valakinek, önnek biztosan megadatott, hogy minőségi életet éljen. A hetvenes évek végén a Skála híradás-technikai osztályán eladónak lenni nem akármilyen állás lehetett. – Még annál is több, kiváltság! A hiánycikk-kereskedelem kellős közepén lettem a Skála értékesítője, olyan időszakban, amikor már kezdtek bejönni a minőségi nyugati cuccok. Elkülönített helyiségben árultam az első Commodore–64-es számítógépeket, majd bejöttek a videomagnók is. Abban az időben csak rajtam keresztül juthattak a vevők legálisan ezekhez a termékekhez. A havi fizetésem hivatalosan kétezer forint volt, ami a jutalékokkal együtt felment hatezerig is. A csúszópénzekből azonban naponta akár 20-30 ezreket is zsebre tehettem. Másnapra persze semmim se maradt, reggel már hitelből kávéztam, és arra sem emlékeztem, hol töltöttem az előző éjszakát. – És ezt a léhűtő életformát ennyire jól tolerálta a slampos diktatúra? – A főnököm néha elküldött, hogy „pihenjem ki magam”. A pártkórház, a Kútvölgyi szanatóriumában kúráltak. De engem ez a megkülönböztetett bánásmód sem vitt a gyógyulás útjára. Amikor a munkahelyemen a sokadik reggeli szondázásnál egyszer majdnem szétrobbant a műszer, megkaptam a felmondásomat. Az életem is összeomlott: a feleségem elhagyott, de a legfájóbb az volt, amikor anyám arcomba vágta: „Babaként imádtalak, gyerekként szerettelek, ma meg utállak.” Így kezdődött a hajléktalan létem; mindent eldobtam magamtól, még az igazolványaim is kukában végezték. – Miből élt mostanáig, amíg nem lett szakértő? – A kilencvenes évek közepén volt egy pályázata a Fedél Nélkülnek, ahová verset, prózát, grafikát lehetett küldeni. Én a karácsonyi önsajnálatról írtam, amire díjat ugyan nem kaptam, de megjelent az ünnepi számban. Onnantól kezdve nemcsak terjesztettem a lapot, de rendszeresen publikáltam is benne. Aztán bekapcsolódtam különböző pályázatokba, előadásokat tartottam, majd idén nyáron részt vettem a tapasztalati szakértők képzésében. – Ha – mint mondta – a mostani munkája is csak átmeneti megbízatás, nincs is rendszeres jövedelme? – A szilárd alap a 27 ezer forintos rokkantnyugdíjam, és ma is járok például filmekbe statisztálni. Játszottam a Sorstalanságban is, holnap pedig épp egy bíborost alakítok. Valamiért nagyon kedvelik az arcélemet a filmesek. Legutóbb Angelina Jolie filmjébe is hívtak, de nemet kellett mondanom, mert most a saját életem főszereplője lettem. – Ehhez őszintén gratulálunk. Netán azt is elmondhatja magáról, hogy olyan jól megy a sora, hogy most már ön adakozik? – Sajnos ott nem tartok. Minden forintomat be kell osztanom. De másoktól sem vártam el soha, hogy abból adjanak, amire szükségük van. Ám aki megteheti, ne fogja vissza magát. Még az sem baj, ha attól tart, a pénz esetleg italra megy. Lehet, hogy ezzel életet ment, hiszen az illető hamarabb eléri a mélypontját, és vagy kijózanodik – mint én –, vagy hamarabb meghal. – A személyes példájának akadnak már követői? Van, aki az ön hatására tette le a flaskát? – Bár rendszeresen járom a kórházakat, börtönöket és telefonügyeletesként is sok alkoholistával beszélgettem, nem mondanék olyat, hogy az én hatásomra állt le valaki. De talán hozzásegítettem néhányukat. – Mit gondol, ha tíz év múlva újra megkeresnénk, milyen minőségében beszélgetnénk önnel, minisztériumi tisztviselőként, államtitkárként? – Ugyanilyen civil tapasztalati tanácsadó szeretnék lenni, biztos – de nem állami – fizetéssel. Az emberek között szeretnék élni; konferenciákon, iskolákban beszélni a hajléktalanokról. Jó lenne egy garzon is, és remélem, egyszer megírhatom Mátyás korabeli történelmi fikciós regénytrilógiámat. A terve már itt van a fejemben. De bevallom, néha van még bennem egy pici félelem, hogyha egyszer újra jobban megy a sorom, nehogy megint a pohár után nyúljak. DOBSZAY JÁNOS – IZSÁK NORBERT

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapMérföldkövek A kezdetek: 1987. szeptember 27-én 181 „népi kötődésű értelmiségi” gyűlt össze a Lezsák Sándor tanár lakiteleki tanyáján felállított sátorban, hogy a „magyarság esélyeiről” tanácskozzon. Az ellenzéki találkozón megalapított független szellemi mozgalom megalakulásának sikerét előmozdította, hogy a tanácskozáson beszédet mondott Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára, és a Magyar Nemzet egy Pozsgay-interjúba „rejtve” utóbb közreadta a tanácskozáson elfogadott, az ország „társadalmi-gazdasági válságát” felemlítő nyilatkozat szövegét. Az eleinte messianisztikus elvek alapján szerveződő politikai tömörülés Antall József vezetésével a rendszerváltás jobbközép orientációjú gyűjtőpártjává vált. 1990 márciusában – 164 mandátum megszerzésével – a parlament legerősebb pártjaként a KDNP, illetve az FKGP bevonásával koalíciós kormányt alakított.A kirajzás: Az egyre élesedő belső törésvonalak 1993-ra nyílt szakításokhoz vezettek. Elsőként az „igazi” rendszerváltást hirdető radikális jobboldaliak váltak ki, s Csurka István vezetésével megalakították a MIÉP-et. A pártból nagy számban távozó politikusok ezt követően még legalább fél tucat új politikai alakulat gründolásában játszottak kulcsszerepet. A folyamat Antall József 1993 decemberében bekövetkezett halála, majd a parlamenti választások elvesztése után folytatódott. Az 1994-ben 38 mandátummal a legnagyobb ellenzéki frakcióval rendelkező MDF 1996-ban „kettétört”. A Lezsák Sándor pártelnökké választása ellen tiltakozók Szabó Iván vezetésével 1996 márciusában megalapították az MDNP-t.Egy hajóban a Fidesszel: A Lezsák-féle vezetés 1997-ben választási szövetséget kötött a Fidesszel, de külön listán indult. Dávid Ibolyát – aki 1998-ban az első Orbán-kormány igazságügy-minisztere lett – 1999 januárjában az MDF elnökévé választották. A párt később részt vett a mérsékeltebb jobboldali erők Békejobb 2000 néven futó összefogásában, de képviselői – az MDNP-vel és a Vállalkozók Pártjával ellentétben – 2002-ben már nem a Centrum Összefogás színeiben, hanem a Fidesszel közös listán indultak a választáson. A parlamentben az MDF 24 fős frakciót alapított, amelynek egyik része – Dávid vezetésével – azt igyekezett bizonyítani, hogy a Fideszen kívül is van élet a jobboldalon. A frakció Fidesz-barát szárnyához tartozó – Lakitelek Munkacsoportba tömörült – „lezsákistákat” fokozatosan kiszorították a pártból. A magát a két nagy párt, a jobb- és a baloldal közötti résbe pozicionáló MDF a 2004-es európai parlamenti választások sikerén felbuzdulva (egy mandátumot szerzett), az MDNP 2005-ös visszaolvadása után 2006-ban már ismét önállóan jutott a parlamentbe.A vég kezdete: A politikáját a Gyurcsány- és Bajnai-kormány idején is a Fideszétől elhatároló – a balliberális oldalt döntő helyzetekben a szavazataival is egyre gyakrabban kisegítő – MDF idén tavaszra hitelességi csapdába került. Politikai irányvonala egyre követhetetlenebbé vált. Vonzerejét megtépázta, hogy Dávid utolsó komoly szövetségesei – például Boross Péter exkormányfő – is távoztak, illetve távozni kényszerültek a pártból, frakciója egyben tartásáért pedig elvtelen kompromisszumokat kötött (például a politikailag lenullázódott exfideszes Lengyel Zoltán leigazolásával). Ugyanakkor a kapitalizmus működési mechanizmusait könyörtelenül érvényesíteni akaró gazdaságpolitikája meghatározásában egyre nagyobb szerephez jutott Somogyi Zoltán, a Political Capital tanácsadó cég vezetője, illetve a jobboldalon neoliberálisnak tartott Bokros Lajos. Utóbbi nemcsak EP-képviselője, de miniszterelnök-jelöltje is lett az MDF-nek az idei parlamenti választásokon. A tekintélyét vesztett liberális SZDSZ-szel kötött választási együttműködés tovább rontotta a párt megítélését, így az eredmény (2,7 százalékos listás voks) a parlamentből való kiesést és Dávid bukását jelentette.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapDeutsche Bank: Fióktelep lesz A 8,1 milliárd forint alaptőkéjű budapesti Deutsche Bank Zrt. beolvad az anyabank által idén októberben 5 millió euró törzstőkével alapított Deutsche Bank Europe GmbH-ba. Ez utóbbi pedig fióktelepet alapít Magyarországon. Az egyesülési tervezetben a társaságok rögzítik, hogy a DB Europe a hozzá a zrt-től átkerülő szerződéseket nem módosíthatja majd egyoldalúan. Miután a DB Europe-nak nincsenek munkavállalói, várhatóan a budapesti bank 78 alkalmazottjának többsége is állásban maradhat. A határon átnyúló egyesüléssel azonban nem zárul le a tranzakciósorozat, egy további ügylettel a DB Europe-tól végleges helyükre, a német Deutsche Bankhoz kerülnek majd a betétek és a hitelek, így később a fióktelep is a német pénzintézeté lesz.

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapFahidi Gergely: Aktuálpolitikai történelemhamisítás <### articleImage ImageID="7ceef9a1-4406-4765-a97f-53e6247f9e80" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Minél régebbi a történet, annál nagyobb tere van a fantázia szárnyalásának, de akár a tények tudatos félremagyarázásának vagy elferdítésének, magyarul a hazugságnak, a történelemhamisításnak. Másfelől viszont a régmúlt súlyos sebei sem fájhatnak annyira, mint a tegnap karcolásai. Muhi, Nagymajtény, Világos – a mai magyarok jó része számára már semmitmondó földrajzi helyszínek. Trianon, az még – szó szerint – határeset. Hogy a szatmári béke megkötésében közreműködő kuruc főparancsnok, Károlyi Sándor áruló volt-e, az utcai politikában közel sem olyan súlyú kérdés, mint az, hogy Károlyi Mihály az volt-e. Pedig már az utóbbi is lassan évszázados történet, egyetlen hajdani kortárs sem szólhat vissza. Budapest, 2006. szeptember 18-a történelmi mércével csak tegnap volt, és ugyancsak történelmi mércével legfeljebb halvány karcolás a nemzet sebei közt. Egy ország nézhette élő-egyenesben, főként a gyurcsányista elhajlással aligha vádolható Hír Tv közvetítésében az MTV-székház ostromát. A folytatásban lehet szemkilövő-jelvényvesztő rendőrterrorról értekezni, de a kezdet, erre bármelyik tévénéző emlékezhet, korántsem a tiszta tekintetű ifjak forradalma volt a zsarnokság ellen. Márpedig 2006-ról semmisségi törvény készül, az őszi eseményekkel kapcsolatos előzetes letartóztatások és elmarasztaló ítéletek jelentős részét törvényhozási aktussal semmissé kívánják nyilvánítani. Mindezzel a fülkeforradalom győztesei a négy évvel ezelőtti pesti utcára forradalmat, illetve azt eltiporni próbáló önkényt tábláznak ki. Tény, hogy akkoriban rendőrök is követtek el bűntetteket, az igazságszolgáltatás pedig hibákat. Nem véletlenül fogalmazott úgy a Civil Jogász Bizottság szakmailag legtekintélyesebb tagja, Kabódi Csaba, az ELTE büntetőjogi tanszékének vezetője, hogy az iratokat vizsgálva az volt az érzése, néhány napra felfüggesztették Magyarországon a jogállamot. Tömegesen születtek előzetes letartóztatást elrendelő végzések arra hivatkozva, hogy például a gyanúsított a rendőrök felé dobott. Azt, hogy mit, utcakövet vagy üres műanyag palackot, vagyis volt-e „hatóképessége”, sokszor nem vizsgálták. Ezekre a hibákra hivatkozva a semmisségi törvény minden olyan elmarasztaló ítéletet, valamint kényszerintézkedést elrendelő határozatot „kilőne”, amely csak rendőri jelentésen, illetve rendőr tanúk vallomásán alapul. Nem érintené azokat az ügyeket, ahol más, aggálytalan bizonyítékok, például videofelvételek állnak rendelkezésre. Néhány tucat vagy száz ártatlanul meghurcolt ember számára ez rendkívül méltányos gesztus, viszont brutális mélyütés a rendőrségnek és az igazságszolgáltatás egészének. Azt a törvényi vélelmet állítja fel, hogy a rendőrök ab ovo hazudnak, az ügyészek ennek alapján hamisan vádolnak, a bírák pedig ártatlanokat küldenek rácsok mögé. Persze lehet magyarázni, hogy ez kizárólag 2006 őszére vonatkozik, egyébként a rendőri jelentés változatlanul közokirat, aminek hitelt kell adni. Csakhogy a törvény általi lehazugozást aligha lehet lemosni. Ha a négy éve kipróbált utcai harcosok Pintér Sándor rendőrsége és Polt Péter ügyészsége ellen fordulnak egyszer, biztos vagyok benne, hogy az első pillanattól sokkal keményebb hatalmi választ fognak kapni, mint Gyurcsány idejében. Igaz, addigra, tanulva a semmisségi törvényből, ha nem is az egész országot, de Budapest teljes belső részét bekamerázhatják úgy, hogy a felvételek fölött kizárólagos rendelkezési joga legyen a rendőrségnek. A bűn dokumentálható lesz, a koncepcióba nem illő felvételekről pedig „illetéktelenek” tudomást sem szerezhetnek. Azért tessék majd mosolyogni az objektívekbe! FAHIDI GERGELY A szerző a HVG munkatársa

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapKapuzárásKamatadó-változásokCsökken jövőre a kamatadó, de az eddig adómentes hozamokra is kivetik.Becsukódik egy adókiskapu a befektetők és megtakarítók előtt. Január 1-jétől már nem lehet úgy befizetni egyszeri összegeket a 2006. szeptember 1-je előtt kötött befektetési célú életbiztosításokba, hogy a befektetés hozama adómentes legyen, ha azt – részben vagy egészben – hat évnél korábban vásárolják vissza. Adót kell fizetni olyan kamat után is, amely 2011. január 1-je után keletkezik a 2006. szeptember 1-je előtt nyitott betétszámlákon, ha azok kamatperiódusa nem határozott időtartamú. A kamatadó viszont csökken januártól, az egykulcsos jövedelemadóhoz igazodva 16 százalék lesz a jelenlegi 20 helyett. <### articleImage ImageID="9f12f91f-7b5c-4f1e-955d-4806790991c7" AltText="" Description="" Source="Müller Judit" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> A szigorítás biztosítók ügyfeleinek százait, akár ezreit érinti majd hátrányosan. Négy éve ugyanis nagy tömegben kötöttek a kamatadó elkerülésére olyan, tízéves lejáratú életbiztosításokat, amelyekbe egészen mostanáig úgy fizethettek be egyszeri rendkívüli összegeket, hogy azokat és hozamukat a szabályozási lyuknak köszönhetően akár már egy év múltán kamatadómentesen visszakaphatták. Az eseti díjak összegéről ugyan nem árultak el részleteket a HVG által megkérdezett társaságok, de úgy vélték, hogy a 2010-re elszámolt életbiztosítási díjbevételeket igencsak megdobhatja majd a szabályozás változása. Ügynökök serege figyelmezteti a kuncsaftokat, nehogy elfelejtsék még az idén befizetni a tervbe vett összeget, különben annak hozama után már adózniuk kell. „Befektetési egységhez kötött életbiztosításaink többségére lehet eseti vagy rendkívüli díjat befizetni, amit általában havonta, negyedévente, félévente vagy évente tesznek meg ügyfeleink. Az idén ezekből többletbevételre számítunk” – mondta a HVG-nek Mátyás-Kollár Gabriella, az Aegon életbiztosítási igazgatója. Ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a hat évnél régebben befizetett díjak terhére továbbra is lehet kamatadómentes hozamot kivenni, ha a kifizetéssel nem szűnik meg a biztosítási szerződés. „Ha az életbiztosítást 10 évnél előbb, de öt évnél később teljesen megszünteti az ügyfél, akkor 8 százalékos kamatadót kell fizetnie a hozam után” – emelt ki ugyanakkor egy új szabályt a HVG-nek Schaub Erika, a Generali személybiztosítási üzletágának igazgatója. A banki ügyfelek körében viszont csekély visszhangja lesz az adószabályok változásának. A kamatadó 2006. szeptember 1-jei bevezetése előtt kínált betéti ajánlatok kamatperiódusa ugyanis határozott időre szólt, így azokat a banki jogászok érvelése szerint nem érintik a változó adószabályok. A CIB Kamatkirály fantázianevű számlája tízéves fix kamatperiódusú, ezért az azon elhelyezett és a jövőben befizetett pénzek a változó szabályozás ellenére 2010. január elseje után is kamatadómentesek maradnak, mondták a HVG-nek a banknál. A kamatadó-elkerülést szolgáló betétek közül annak idején a CIB összegtől függően sávosan kamatozó ajánlata váltotta ki a legnagyobb visszhangot, mert a tetszőleges befizetés ellenére tízéves kamatadómentességet ígért. A konstrukciót a pénzügyi tárca is vizsgálta, de nem talált rajta fogást. Meggyőzhette az a banki érvelés, hogy bár az ügyfél később is befizethet a számlára, a kamathoz csak a kamatperiódus végén, azaz 2016-ban férhet hozzá. Más lapra tartozik, hogy mennyit nyertek mostanáig a kamatadó-mentességgel a Kamatkirály-ügyfelek. A banki betéti kamatok ugyanis a 2006 őszén jellemző évi 7 százalékos mértékről hamar feljebb kúsztak, igazodva a 2008 őszén 11,5 százalékig emelkedő jegybanki alapkamathoz, így a 20 százalékos kamatadót levonva is valószínűleg többet fialtak, mint a jelenleg évi 5 százalékos adómentes kamatot fizető CIB-számla. Hasonló cipőben járhat az is, aki a Budapest Banknál kötelezte el magát 2006 nyarán. Az akkor nyitott Augusztus betétszámla 7,25 százalékról induló adómentes kamata jelenleg ugyancsak 5 százalék körüli. PAPP EMÍLIA

2010502010-12-15T00:00:00HVG HetilapPapás-papás Olyan egerek jöttek világra, amelyeknek nincs anyjuk, de két apjuk van – jelentették be amerikai kutatók. Többlépcsős, és valójában nőstények közreműködését is igénylő eljárással hoztak létre olyan kicsinyeket, amelyek két hím egér génállományát hordozzák. A tudósok hangsúlyozzák: kutatásuk nem arra irányul, hogy kihagyják a női nemet a szaporodási folyamatból. Ha az eljárás egyáltalán továbbfejleszthető lenne emberekre – aminek technikai és etikai akadályai egyaránt vannak –, az sem jelenté azt, hogy a jövőben két férfi vagy két nő önállóan is létre tudna hozni utódokat, csupán azt, hogy lenne mód az egynemű párok genetikai kódjának átörökítésére. A kutatók reményei szerint kihalóban lévő állatfajok génjeinek megőrzéséhez is szóba jöhet az eljárás. A kísérlet azon alapult, hogy egy hím egér bőrsejtjeiből őssejteket tenyésztettek ki, majd ezek közül kiválogatták azt a néhányat, amely elvesztette egyik kromoszómáját. Ezeket használták fel a mesterséges megtermékenyítést és béranyaságot, végül természetes szaporodást is magában foglaló folyamathoz, amelynek végén, a harmadik generációban a kisegerek egy része kétapásnak bizonyult.

2010502010-12-15T00:00:00ReflexEgy világnézeti klub HVG, 2010. december 11. 1995-ben Kardos G. György azt tanácsolta, hogy rá hivatkozva keressem meg Faragó Vilmost, a Magyar Hírlap publicisztikai rovatánál, s küldjek mindjárt kéziratot is. És lőn: évekig ott – is – „közíróskodtam”. Olykor egy egész oldalt kaptam, cifferblattom fényképével. Hármunk közül egyikünk sem volt „jobboldali”, és számos liberális, illetve máig is baloldaliként számon tartott szerzője is volt a lapnak. Amely MH akkor merőben más volt, mint a mai. Nagyjából „középütt álló”. (Visszafogottabb volt az akkori Magyar Nemzet is.) Szocdem meggyőződésűként egyet s mást ma már másként látok – a Horn-kabinet számos „húzását” ahol csak tudtam, ott kritizáltam, okkal-joggal és kezdetben illúziókat tápláltam az azt leváltó Fidesz-kormány iránt. Ám írásaim javát ma is vállalom, hiszen mindvégig az elesettek pártját fogtam. Miért szólok itt személyes dolgaimról? Nos, akkor – is – Gazsó L. Ferenc volt az MH főszerkesztője. Most pedig lett a Kossuth rádióé. Ha egykori szuverenitását és „A hír szent, a vélemény szabad!” lapjelmondatát új tisztségében is képes lesz maradéktalanul érvényesíteni... Félő, hogy nem, de talán még ne parentáljuk el. Írásukkal egyebekben nincs vitám. SZABÓ SÁNDOR (BUDAPEST)

2010502010-12-15T00:00:00ReflexHőhullám HVG, 2010. december 4. Cikkükben a Mannvitot a Mollal, a Gazprommal és az E.onnal azonos csoportba sorolják, úgy említve, mintha mamutcég lenne, amely uralja majd a magyar koncessziós piacot. Az állítás nem állja meg a helyét, hiszen a Mannvit fő tevékenysége tisztán a mérnöki tanácsadás. A Mannvit mérnöki és beruházási tanácsadással foglalkozó cég, amely sok területen, így a megújuló energiákkal kapcsolatban is nyújt szolgáltatásokat. A világ legnagyobb mérnöki tanácsadó cégei közé tartozik a geotermikus energia ágazatban. A Mannvit nem beruházásokkal foglalkozó cég. Központja Izlandon van, ahol 99 százalékos a zöld energia felhasználásának az aránya. A megújuló energiahordozók területén több mint 50 éves tapasztalat áll mögötte. Közép-Európában az a célunk, hogy tanácsadói és beruházásszervezési szolgáltatásainkkal hozzájáruljunk annak az uniós célnak az eléréséhez, amely szerint „2020-ra az energiafogyasztás 20 százaléka megújuló forrásokból származzon”. LÁRUS HOLM ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ, MANNVIT KFT. (BUDAPEST)

2010502010-12-15T00:00:00ReflexEgy határon túl HVG, 2010. december 11. A Zűrök a Magyarok Világszövetségében című összeállítás a Magyarok Világszövetségének (MVSZ) jelentős érdeksérelmet okozó, a lényeget elhallgató közléssel indít. Egyértelmű pervesztesként tüntetve fel az MVSZ-t egy olyan perben, amelyben csupán elsőfokú, nem jogerős ítélet született, melyet a szervezet megfellebbezett. A tíz éve költségvetési támogatás nélkül működő szervezeten a HVG összeállítása több milliárd forint felélését kéri számon. Eközben „elfelejti” megemlíteni, hogy az MVSZ-nek az írásban többször név szerint emlegetett elnöke 15 éve fizetés és tiszteletdíj nélkül végzi nemzetszolgálatát. Az összeállítás meg is tetézi elfogult álláspontját, amikor az MVSZ jelenlegi elnöke nélküli szervezetet vizionál, jóllehet a tisztújítás csak 2 év múlva esedékes. Az MVSZ érdemeit csökkentendő az összeállítás hamisan azt állítja, hogy a szervezet csak formálisan lett volna szervezője a trianoni békeparancs 90. évfordulóján Versailles-ban, a tett helyszínén megszervezett tiltakozó összmagyar megmozdulásnak. Pedig azt minden részletében az MVSZ szervezte, egyeztette a francia hatóságokkal, és vállalta érte a felelősséget. Gaudi-Nagy Tamás sem a Jobbik politikusaként mondott beszédet, hanem mint az MVSZ tagja, aki a politikusi pályája előtt az MVSZ elnökségének is tagja volt. Az MVSZ elítéli az írást, annak alaptalan antiszemitavádjai miatt. Miközben az MVSZ-t a székházában előadást tartó David Duke beengedése miatt antiszemitának kiáltja ki, „elfelejtkezik” tájékoztatni arról, hogy ez az előadás az MVSZ akarata ellenére, a székház igazgatójának szabálysértése folytán jött létre, akit emiatt munkáltatója, az MVSZ elnöke utolsó figyelmeztetésben részesített, majd 2008-ban a Jud Süss film vetítésének leszerződéséért azonnali hatályú rendkívüli felmondással elbocsátott. A fenti vádat az MVSZ fejére hozó és emiatt elbocsátott igazgató, Kvacskay Károly a HVG összeállításának név szerint emlegetett egyede. A lap „arról sem tud”, hogy a Mindszenty József bíboros, hercegprímás arcképe alatt olvasható, a cikkben idézett feliratot nem más, mint Rácz Sándor, a XX. század magyar történelmének nagy élő alakja írta. A magyar nemzet világméretű egységét megtestesíteni hivatott MVSZ-t a HVG évek óta súlyosan negatív tálalásban tünteti fel. Ez a mostani írás azonban túltesz minden eddigin, hiszen az Országgyűlés költségvetési végszavazása előtti héten közöltek valótlan információt, amikor még nem dőlt el, hogy az Országgyűlés megszavazza-e a 2011. évre előterjesztett 474 millió forintos támogatást. FUKSZ SÁNDOR, OLÁH ISTVÁN ELNÖKSÉGI TAGOK, MVSZ (BUDAPEST)

2010502010-12-15T00:00:00ReflexTop 500 (HVG, 2010. november 20., 27.) A legnagyobb magyarországi cégekről készült összeállításaink ötszázas listájáról két cég neve hiányzik. Az SE CEE Schneider Electric Kft. 89,054 milliárd forintos forgalmával a 83. lett volna az árbevételi, 10,032 milliárdos adózott eredményével pedig a 47. a nyereség szerinti toplistán. A Hunland Trade Kft. 39,968 milliárd forintos forgalmat ért el, és ezzel a 179. helyen kellene állnia a legnagyobb árbevételűek listáján. Betűhibával szerepelt az eredmény szerinti lista 378. helyén álló Evosoft Hungary Kft. neve. Hibás adat alapján, érdemtelenül került föl a legnagyobb elbocsátók listájára a Valeo Auto-Electric Magyarország Kft., amelynek átlagos állományi létszáma valójában csak 140 fővel (15 százalékkal) csökkent 2009-ben, ráadásul az év során már megindult a növekedés a veszprémi cégnél. – A szerk.

2010502010-12-15T00:00:00Hét nap gazdaságSpanyol bányaszünet Kényszerszünet miatt hazajöhet a Spanyolországban dolgozó 125 magyar bányász egy része. A vájárokat alkalmazó pécsi 2M Mecsek Marketing Kft. szerint 5-6 hónapos leállásra lehet számítani, miután felfüggesztette szerződésüket a spanyol tulajdonú bányászati cég. A Spanyolország-szerte 9 ezer dolgozót érintő leállásnak az az oka, hogy a spanyol áramszolgáltató nem hajlandó átvenni a hazai szénből előállított villamos energiát, helyette inkább importszénre és az algériai földgázra alapoz. A tíz éve, többségükben családjukkal kitelepült egykori mecseki bányászok egy része most attól tart, hogy többet nem lesz rájuk szükség az észak-spanyolországi Leon környéki szénbányákban.

2010502010-12-15T00:00:00Hét nap gazdaságRománia és az IMF Konkrét összegről egyelőre nincs szó, de a román kormány 2011. január 20-án újabb hitelkeretről kezd tárgyalásokat az IMF-fel, Emil Boc miniszterelnök szerint „megelőző célzattal, biztonsági okokból”. A 2009-ben nyitott 13 milliárd eurós kölcsönből az IMF eddig hat részletben 10,3 milliárdot utalt Romániának, noha Bukarest több feltételt sem teljesített. Nem szavazta meg például a parlament az egységes bérezési törvényt, így a kormány kénytelen volt december 14-én a végrehajtásra kötelezettséget vállalva feloldani a patthelyzetet. A költségvetést is csak az utolsó pillanatban, december 20-án fogadhatják el, amennyiben a két ház szakbizottságai zöld utat adnak a tervezetnek. Azt már tudni, hogy 2011-ben befagyasztják a nyugdíjakat, 10 százalékkal csökkentik a munkanélküli-segélyt, a közalkalmazotti bérek átlagosan csupán egy százalékkal emelkednek, a hadügy, a titkosszolgálatok és a belügy költségvetése 10 százalékkal, a parlamenté pedig 30 százalékkal nő.

2010502010-12-15T00:00:00Hét nap gazdaságÖngyilkos Madoff fiú <### articleImage ImageID="2fe90983-06c4-4dc4-a0c5-611f67178995" AltText="" Description="" Source=" AP/ Mary Altaffer" Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="f2672793-d807-42b2-966c-71302cb24542" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Apja letartóztatásának második évfordulóján, manhattani lakásában, kutyája pórázára felakasztotta magát szombaton a 46 éves Mark Madoff, aki nem bírta tovább a világ eddigi legnagyobb piramisjátékának összeomlása óta rá nehezedő nyomást. A 72 éves, 150 évi börtönbüntetését töltő Bernard Madoff két éve az őt azonnal feljelentő fiainak vallotta be, hogy az évtizedek során 65 milliárd dollárt szedett össze gyanútlan befektetőktől, és a pénzzel nem tud elszámolni. Mark és öccse a befektetéseket kezelő családi cégnél dolgozott, de apjuk szerint nem tudtak a gigantikus csalásról, és ezt a nyomozásnak sem sikerült cáfolnia. Az ügyben eddig a főbűnösön kívül hét embert tartóztattak le, és a kárból 2,6 milliárd dollár térült meg. Az idősebb Madoff és felesége vagyonát elkobozták, a károsultak képviselője, Irving Picard pedig a múlt héten, az elévülés lejárta előtt perek sorozatát indította azon magánszemélyek és pénzintézetek ellen, akik szerinte haszonélvezői voltak a piramisjátéknak.

2010502010-12-15T00:00:00Hét nap gazdaságA módosítók módosítói Újabb, voksolás előtt benyújtott módosításokkal változtatták meg a Költségvetési Tanács működését a kormánypárti képviselők: a független intézmény egy alkalommal visszaküldheti megfontolásra a kormánynak a büdzsé tervezetét. A jövő évi költségvetést megalapozó törvények elfogadásával elhárult az összeférhetetlenségi akadály az elől, hogy a számvevőszéki elnöki kinevezéséig fideszes országgyűlési képviselő Domokos László tagja legyen a testületnek (a jegybank elnökével és egy, a köztársasági elnök által hat évre kinevezett közgazdásszal együtt). A tanács csaknem negyvenfős szakértői csapata, a titkárság december 31-ével megszűnik. A tanács három tagja, Kopits György, Oblath Gábor és Török Ádám levélben kérte Schmitt Pál köztársasági elnököt, adja vissza a törvényt megfontolásra az Országgyűlésnek, vagy küldje el véleményezésre az Alkotmánybíróságnak. A zárószavazáson az Országgyűlés újraírta az ágazati különadókról októberben elfogadott törvény egyes passzusait is. E szerint a távközlésben csak az 500 millió forintnál nagyobb árbevételű cégeket terheli e kötelezettség (az eredeti 100 millió helyett), az energiaellátásban pedig a korábban egységes 1,05 százalékos adómértéket csak az évi 5 milliárd forint feletti árbevételre kell leróni, az az alatti rész különadója 0,3 százalék.

2010502010-12-15T00:00:00Hét nap gazdaságUniós dorgálások Az Európai Bizottság aggodalmát fejezte ki a Nemzeti Fejlesztési Ügynökségnél és annak közreműködő szervezeteinél zajló leépítések miatt. A brüsszeli testület – szokásától teljesen eltérő módon – két levelet is küldött az elmúlt hetekben Petykó Zoltánnak, az NFÜ elnökének, hogy „komoly aggályainak” adjon hangot. „A középvezetők elbocsátása aligha lesz pozitív hatással az operatív programok hatékony lebonyolítására” – írja második levelében a régiós politikáért felelős igazgatóság, amely az uniós pályázatokkal kapcsolatos közbeszerzések tisztaságát is félti. Közben folytatódnak a kádercserék a közigazgatás más területein is, immár középvezetői szinten. A leépítések mértéke egyes területeken a 75 százalékot is meghaladja. A múlt héten az Észak-magyarországi Munkaügyi Központ hét borsodi kirendeltségének vezetőjét cserélték le indoklás nélkül, és a napokban várható a döntés arról, hogy az ügyintézők közül ki maradhat a helyén a munkaügyi szervezetnél. Az Európai Központi Bank pedig kedden figyelmeztette Magyarországot, hogy az MNB-törvény tervezett változtatása – jelesül a jegybankelnök és két helyettese havi fizetésének 2 millió forintra csökkentése – a bankot érintő kormányzati bírálatokkal együtt a magyar jegybank politikai befolyásolására irányuló kísérlet.

2010502010-12-15T00:00:00Hét nap gazdaságHatáridős gáztőzsde Immár nemzetközi határidős gázügyletek is köthetők az egy évvel ezelőtt az azonnali kereskedéssel debütáló, 80–20 százalékos arányban az OMV és a Wiener Börse által tulajdonolt bécsi gáztőzsdén. A CEGH nevű vállalkozás – Európában egyedüli gáztározóként – tőzsdei és azon kívüli szolgáltatásokat is nyújt, és szeretne a legnagyobb európai kereskedelmi gázellátóvá válni. Több mint 110 regisztrált ügyfele az idén mintegy 30 milliárd köbméter gázzal kereskedett, ez az évi átlagos ausztriai igény négy-, a magyarországinak pedig a két és félszerese. A gáztőzsde révén felértékelődik az OMV kizárólagos tulajdonában lévő baumgarteni kompresszorállomás, amely az Oroszországból érkező gáz harmadát továbbítja Nyugat-Európába.

2010502010-12-15T00:00:00Hét nap gazdaságIndul a kasszaürítés <### articleImage ImageID="1cec4961-6e05-4b8e-bd5b-60b0d2457437" AltText="" Description="" Source=" " Visible="true" GalleryID="" ImgAlign="left" ViewID="2bc522d1-c844-4343-b563-d62642c68411" LinkType="none" CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###> Hétfőn megszavazta a parlamenti többség a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjrendszerbe való visszaléptetését szolgáló törvényt. Az utolsó pillanatban elfogadott kormányzati módosítással a tb-kasszába átlépő tagok adómentesen vehetik majd fel volt kasszájuktól a reálhozamot és az általuk befizetett tagdíj-kiegészítéseket. Aki január 31-éig önhibáján kívül nem tud nyilatkozni maradásáról, ezt – igazolással – február 28-áig megteheti. A magánnyugdíjpénztárakat tömörítő Stabilitás Pénztárszövetség szerint elsősorban a nyugdíj előtt állóknak és a magas jövedelemmel rendelkezőknek érdemes kitartaniuk a kasszájuk mellett. Míg Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi megbízott több százmilliárd forintos veszteséget emleget, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének adatai szerint a kasszáknál a 2008-as válság miatt keletkezett 422 milliárdos veszteséget tavaly 458 milliárd forintos befektetési eredmény kompenzálta, és idén szeptember végéig további 242 milliárd forint hozam keletkezett. A magyar intézkedést kísérő negatív piaci reakciót látva a varsói kormány elállt saját hasonló tervétől, és elérte, hogy az Európai Bizottság támogassa azt a kilenc ország – köztük Magyarország – által sürgetett engedményt, miszerint az esetleges túlzottdeficit-eljárás során figyelembe veszik a nyugdíjreform költségét, amivel gyakorlatilag mérsékelni lehet a hiányt. A 27 tagország pénzügyminisztereinek még rá kell bólintaniuk az alkura, amely alkalmazásának állítólag feltétele, hogy a beszámítást kérvényező ország államadóssága ne haladja meg a GDP 60 százalékát. A saját magán-nyugdíjpénztári rendszerét 1999-ben indító Lengyelország évente a GDP 2,5 százalékának megfelelő összeggel pótolja a járadék egy részének átirányításából keletkező hiányt az állami kalapban. Csehországban azzal a költségvetésen kívüli trükkel szeretnék finanszírozni saját nyugdíjreformjuk 2013-as indítását, hogy az átállás költségeit az állami cégek nyereségéből fedeznék. A kétharmad részben a cseh állam tulajdonában lévő CEZ energetikai holdingtól jövőre legalább 20 milliárd koronára (1 korona = 11 forint) számítanak.