74-409 350-040 70-566 820-422 642-982 77-601 70-549 JN0-102 300-101 117-101 00M-609 70-432 70-411 74-674 70-410 MB5-627 642-978 090-056 77-888 350-030 070-513 642-164 70-540 646-590 920-325 rh300 70-486 MB2-228 100-101 n10-006 1Z1-874 74-335 COG-135 642-112 MB3-862 HP2-K36 000-751 117-101 810-420 642-983 C2150-596 642-165 000-259 P2170-013 070-271 070-342 74-679 070-515 000-817 MB3-860 070-220 MB7-224 000-821 640-878 642-871 MB3-701 000-P01 070-516 70-227 MB3-700 77-887 74-676 MB3-637 MB2-703 090-601 074-676 642-737 70-464 MB7-224 78-702 MB2-703 jn0-633 MB6-885 70-551 070-226 77-888 070-296 1Y0-A25 MB7-226 70-542 VCP550 640-911 000-594 070-518 70-488 000-652 HP0-M49 000-288 200-120 642-453 70-412 070-210 HP0-655 HP0-918 mb2-704 MB6-295 642-278 000-351 70-554-Csharp 117-101 MB3-430 MB3-861 000-222 jn0-102 070-219 000-219 642-992 642-144 74-924 000-142 74-344 642-162 VCP550 642-162 COG-125 820-421 642-991 70-410 70-340 1T6-521 70-411 640-554 070-210 HP0-M49 MB7-639 650-196 650-294 74-338 642-243 070-228 HP0-P18 70-331 MB3-207 74-353 000-221 COG-142 070-512 070-686 050-895 MB3-859 70-467 M70-101 820-422 220-802 642-785 642-979 70-534 jn0-102 74-404 MB6-204 070-515 SPS-200 700-505 070-516 70-489 74-343 000-220 070-218 MB6-870 8002 MB2-700 Amazon 070-498 400-101 70-462 070-536 C2070-448 M70-301 Aruba 650-154 642-503 642-185 074-139 642-467 074-404 000-202 000-223 MB6-817 070-216 MB6-509 MB2-702 P2090-010 000-217 sy0-401 MB7-226 642-054 OG0-021 642-980 200-120
GY & K MARKETING KFT. - Belföld - Keleten a helyzet változatlan - Gyorsjelentés a magyar antiszemitizmusról
gyk
gyk
Szerda, 2019. október 23.  Gyöngyi napja gyk
gyk
gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk gyk
gyk
gyk gyk
gyk
gyk gyk gyk
Keleten a helyzet változatlan - Gyorsjelentés a magyar antiszemitizmusról
Belföld
Keleten a helyzet változatlan
Gyorsjelentés o magyar antiszemitizmusról

Évek óta monitorozza a Tett és Védelem Alapítvány a magyar közéletben búvópatakként felszínre törő antiszemita megnyilvánulásokat, jogsértéseket. A munka elemző része a Medián által évente végzett kérdőíves felmérés a magyar antiszemitizmus állapotáról, amelynek erénye, hogy mivel azonos mérési módszer alapján készül, a változások évről évre nyomon követhetők. A Medián a 2016 októberében fölvett adatsor alapján a napokban készítette el új jelentését Antiszemita előítéletek a mai magyar társadalomban címmel. A kutatási anyag szerint „Keleten a helyzet változatlan". Az antiszemita előítéletek rendszerét a társadalom harminc százaléka hajlandó elfogadni. Ugyanakkor az antiszemitizmus Magyarországon inkább beállítódás, attitűd, mint pusztító, mozgósító erő.

BUJÁK Attila

„A magyar antiszemitizmus nem kirívó, de nincs ok a megnyugvásra" — nyilatkozta néhány éve a Szombat hasábjain Kovács András szociológus, a felmérési módszer kidolgozója. A most készült tanulmány Hann Endre és Róna Dániel munkája. Amit azonban egyeden kutatás sem mérhet, az a tettekre váltott érzület. Kérdés, életre kelnek-e egyszer a rossz szavak. Mit jelent, ha valaki egyetért egy kérdőíven olvasott zsidóellenes állítással? Véleményt, attitűdöt vagy ha sor kerülhet rá, tetteket?
— Nincs statisztika, amely ezt ki tudná
.* J
mutatni. Mert amelyik kutya ugat, az nem
(mindig) harap - jegyzi meg a tanulmány társszerzője, Róna Dániel szociológus. — De mi van, ha mégis harap?
A felmérés kezdő állítása, hogy a magyar választót egyáltalán nem foglalkoztatják a zsidókkal kapcsolatos ügyek, és ez a szélcsend évek óta tart. A kérdezettek nagy többsége alig tudott zsidó tematikájú hírt, botrányt említeni. 2015-ben a választók 11, 2016 őszén 10 százaléka emlékezett apró hírmorzsákra. Emlékműállítás, Mazsihisz, vita a Sorsok Házáról — ezek másodkézből vett, penészes, öreg hírek. Barack Obama mondata valahogy meg-
tapadt, ő mégiscsak nemzetközi sztár. Az elnök 2016-ban állította, ő akadályozta meg, hogy Hóman Bálintnak szobrot állítsanak A többi néma csend.
- Hogy mi a csend oka? — kérdezi Hann Endre, a Medián ügyvezető igazgatója. -Az égvilágon semmi. Inkább az a kérdés, hogy mi lenne az oka, ha másképp lenne, Szerintem zsidóügyben a semmi maga a normalitás. Ezek jelentéktelen közéleti témák. A Szabadság téri emlékmű perszí botrány — azt a Medián is vizsgálta —, de azért többéves hír.
A kérdőívekre adott válaszok - fontos tudni — eleve fenntartással kezelendők Ha a közismert provokatív kérdést (elfogadná-e, ha zsidó, sváb, kínai, cigán) lenne a szomszédja?) tesszük fel, és negatív választ kapunk, akkor sem biztos, hogy í válaszadó e szerint is cselekszik. A kérdőn alkalmadan arra, hogy a cselekvő szándékot mérje. A történészek visszatérő állítása hogy a harmincas évek francia társadalmi a németnél fogékonyabb volt az antiszemitizmusra, mégis Berlin lett a vihar kapuja Migránsok Magyarországon régóta nincsenek, az ellenszenvlistát mégis vezetik megelőzve a cigányokat is.
A mediánosok Kovács Andrástól örökölték a kognitív és affektív antiszemitizmus megkülönböztetését. A kognitív antiszemitizmus összeesküvés-elméletekre hiedelmekre, félelmekre, világmagyarázatokra épül. Hirdetője „racionalizálni" akar-
ja képzeteit. A sor a „túl nagy társadalmi befolyással", bizonyos szakmák eluralásával indul, és a mindent átható zsidó világ-ösz-szeesküvéssel zárul. Az affektív vagy érzelmi antiszemitizmus őszintébb, de a maga módján primitívebb. Hívei dühösek, nem fárasztják magukat érveléssel. Beérik annyival, hogy a zsidók ellenszenvesek, ilyen vagy olyan a fülük, az orruk, és „még a szaguk is más". A két csoport részben fedi is egymást, de csak részben. A dolog irracionalitása itt kezdődik Még a „nem antiszemiták" között is akadnak olyanok, akik bizonyos hiedelmeket elfogadnak A zsidók eluralják a sajtót, sok közöttük az ügyvéd, az orvos, a bankár, hajlanak arra, hogy meghatározzák a politikai-gazdasági folyamatokat. A mérések szerint a „kognitív" antiszemitizmus hívei évek óta előretörnek Ami világjelenség. Kampányában Trump számos ellenszenves, kisebbségre utaló elméletet alkalmazott.
Hogy mi az összeesküvés-elméletek sikerének titka? Csak találgatásaink vannak. Az internet terjedése, a hírközlési technikák bővülése áttekintheteden információtömeget zúdít az emberekre. Egyre nehezebb eldönteni, mi az, ami képtelenség, s mi hiteles. Ez régebben is így volt, de Hann Endre szerint a téveszmék a történelemben még sosem kaptak ilyen elképesztő nyilvánosságot. És néha kormányzati hátteret.
— A hírfogyasztónak egyre nehezebb a dzsungelben eligazodnia — állítja Róna Dániel. - A kognitív antiszemitizmus híveit ez téveszti meg.
Az affektív (érzelmi) antiszemitizmus elemzésekor a zsidósághoz fűződő negatív érzelmi viszony statisztikai mutatóit vizsgálták. A kulcsév 2010 volt. Az érzelmi elutasítás mérőszáma ekkor a háromszorosára szökött, egy év múlva esett, és mára a korábbinál magasabb szinten stabilizálódott. A felmérés készítői 2010-et a Jobbik berobbanásával magyarázzák. Nem a párt felbukkanása, hanem intenzív kampánya törte át a falat. Maga a tény volt felszabadító erejű, hogy a párt, amely korábban páriának számított, rendszerbe tagolt, elfogadott szervezetté vált.
A Jobbik antiszemitizmusa a kutatóknak mindig fejtörést okozott, mert, ahogy Kovács András egyszer megjegyezte: „A Jobbikot tulajdonképpen nem érdeklik
a zsidók." A cigányügy hullámain emelkedtek fel, de az imázshoz, a szélsőjobbos politikai kultúrához hozzátartozott az „antiszemita adó" lerovása is. Ezt nem lehetett megspórolni. Ám ára volt: a tervezett néppártosodási folyamat ezen a ponton megbukott. A Jobbikot a baloldali közvélemény (és általában a választó) ma is antiszemita pártnak tarja. Az elemzőknek mégis fejtörést okoz, hogy ha pártpreferenciák szerint vizsgálják az antiszemitizmust, kiderül: bár az antiszemiták aránya szavazóik között magas (az össznépességen belüli arány duplája, vagyis hatvan százalék), tíz Jobbik-szavazó közül négy tulajdonképpen nem antiszemita. Az MSZP és a Fidesz hozza a „nemzeti minimumot", harminc-harmincöt százalékkal.
A felmérésből kiderül, megdőlni látszik Marái Sándor legendás naplóbejegyzése a nyilas rokon sirámairól. „Könnyű nektek lenézni engem, tehetségesek vagytok, és gazdagok De nekem mi marad?" A mérési adatok szerint a szociális helyzet, a demográfiai, a társadalmi, a gazdasági státus az antiszemitizmust nem magyarázza.
Nagyjából hasonlóan oszlik meg szegények és gazdagok, nők és férfiak, öregek és fiatalok, tanultabbak és tanulatlanok között. A gazdagabbak antiszemitizmusa az utóbbi időben kissé csökkent, a szegényeké nőtt, de ezek nüanszok Ahogy a szerzők írják, „túlzás azt állítani, hogy az antiszemitizmus a sikertelen, egzisztenciális fenyegetettség alatt élő, perifériára szorult emberekre korlátozódik".
Ahogy az várható volt, az igazi konfliktus a nemzeti önismeret, a holokauszt, a múlt feldolgozása körül fog kirobbanni. Az érvek évtizedesek Például: „Minek erről annyit beszélni?" „A zsidók csak tobzódnak sérelmeikben!" „A magyarok is szenvedtek eleget, minket nem sajnál senki." Követhető tendencia, hogy a holokausztot totálisan tagadók aránya abszurd magasságokba emelkedett. A 2006-os 7 százalékról l l-re nőtt azok száma, akik szerint „nem működtek gázkamrák". Magyarországon ez eddig szo-kadan volt. Hann Endre szerint késésben vagyunk, a szembenézés elmaradt, és talán ennyit tesz a porladó idő.
Akár pozitív fejleménynek is tekinthetjük Izrael megítélésének hazai javulását. A szocializmus idején az anticionizmus vagy a palesztin mánia a rejtett antiszemiták megnyilvánulási formája volt. Maga a Jobbik is palesztin szimpátiákkal indított, de a migrációs hullám őket is áthangolásra késztette. Ma a palesztin kérdést a Jobbikban sunnyogás övezi, miközben az Izrael-ellenes antipátiák és szimpátiák az egész népességben valamivel semlegesebbek. A legszórakoztatóbb mérési eredmény az a feltételezés, hogy „a zsidók a magyar—izraeli meccsen Izraelnek szurkolnak"; 29 százalék gondolja így a teljes népességben. Azért fel-felrémlenek olyan víziók is, hogy a zsidók Izraellel összefonódva felvásárolják Budapestet és az ingadanpiacot. A vélhető enyhülés ,r oka talán a migránskérdés és az európai merényletek sora. Róna Dániel szerint bizarr ellentmondás, hogy a legvérmesebb antiszemiták azok, akik a muszlimokkal szemben is ellenségesek. Itt döntő mozzanathoz értünk. Ez vi-
lágítja meg igazán a mai magyar antiszemitizmus lényegét. Az antiszemitizmus a magyar közönségben inkább lelki beállítódást, viszonyulást, lelkiállapotot, hajlamot jelöl. Ahogy korábbi történelmi korszakokban a zsidó szó társfogalmakhoz (plutokrata, szabadkőműves, kommunista, liberális) kapcsolódott, úgy lett az antiszemiták körében a zsidó a másság, a migráns- és Európa-barátság, a nemzet-bomlasztó modernitás szimbóluma.
Nemzetközi összehasonlításban elmondhatjuk, hogy az antiszemita érintettség, a holokauszttagadás Magyarországon az uniós adagnál nagyobb. Mégis furcsa csavar a történetben, hogy a nyugat-európai zsidóságot - elfogadottsága, presztízse ellenére — gyakran érik durva (halálos) fizikai támadások, többnyire az iszlám agresz-szív irányzataihoz köthetően. De a legfőbb irányszám mégis a tanulmány első száma. A felmérés ugyanis a 18 év felettieket érintette. Magyarországon azon múlik a sorsunk, mi történik 18 alatt. M
2017.04.20168 Óra(20-22)
Vissza

potty

relevans
partnereink
biztositas.mobi
notebookscreen.eu
Eagle-Comp Kft.
gyk

LEVÉLKÜLDÉS | Copyright © 2009 gyk.hu Minden Jog Fenntartva. | WEBMASTER
HÍREK | PR | MONITORING | MOBIL | RÓLUNK | KONTAKT

gyk