Költözik-e a Nemzeti Galéria?
Csák Ferenc a Nemzeti Galéria költözése kapcsán elmondta, hogy ez nem újkeletű dolog, az elmúlt nyolc évben több helyszínen tervezték már intézmények összevonását, bizonyos múzeumok áthelyezését, a Budai Vár az elmúlt fél évszázadban nem nyert megnyugtató fejlesztési koncepciót - vitatott, hogy múzeumi negyed legyen-e vagy más célra hasznosítsák-e. Ám ezen tervek évtizedes és százmilliárdos távlatokban mérhetők, tehát a Nemzeti Galéria hosszú éveken át a helyén marad. Csák egyébként úgy véli, nem helyszínben, hanem ikonikus épületekben és jelekben kell gondolkodni, mint ahogy Pécsett sikerült a XXI. század lenyomatát sikerült megvalósítani a kulturális főváros programban, tehát egy olyan épületet kell alkotni, amely együtt él a műtárgyakkal. Utalt a Guggenheim Múzeumra, miszerint nem a helyszín, hanem az épület embematikája teremti meg a látogatottsági vonzerőt. A főigazgató szerint zöldmezős beruházásként lenne megvalósítható a Nemzeti Galéria-projekt, másként nem igazán, hiszen nincs olyan aktuális épület, amelyik átalakítható lenne - az intézmény átalakítása sem adott megnyugtató válaszokat egy akár 50 éves fejlődési periódusra, hiszen nekik az intézmény gyűjteményezési politikájából kell kiindulni, s hogy a látogató- és múzeumbarát koncepció megvalósítása milyen tereket igényel, tette hozzá. Csák Ferenc hangsúlyozta, számos helyen, különösen a befogadó zónák és az állandó kiállítás területén megújul a Nemzeti Galéria. Új helyen épül újjá az állandó tárlat a Munkácsy-trilógia helyfoglalása miatt, valamint idén megújul az állandó Munkácsy-kiállítás is. Idei célkitűzésük a 320 millió forintos bevétel, az intézmény fél-profit orientált, hiszen a kormánytól a béreket és járulékokat kapják meg. Uniós források eddig nem érkeztek a Galériába, a közép-magyarországi régiónak pedig 2013-ig elköltésre kerültek az ilyen irányú forrásai. „Projekteket kell lábra állítani” - közölte a főigazgató, azaz a fő cél, hogy a szakmai programok - termékek - magas színvonalúak legyenek, ugyanis akkor csatlakoznak támogatók, szponzorok, folyik be adomány. Ilyen volt a Munkácsy-kiállítás, s ilyen lesz például id. Markó Károly és Ferenczy Károly életmű kiállítása. Nagyjából egy éven keresztül olyan kiállításokat futtatnak, ami a Nemzeti Galériának és az államnak pénzébe nem kerül, a bevétel és a szponzoráció azonban az intézménynél marad.
Fel kell állítani egy belső kánont
Munkácsy Mihály volt a legkomolyabban menedzselt magyar festő az elmúlt időszakban, hiszen egy fantasztikus magángazdasági háttérrel rendelkező gyűjtő állt mögötte, ugyanezt a menedzselést teszi a Munkácsy Alapítvány, ami egy nagyon jó együttműködést jelent a Nemzeti Galériával. A Szépművészeti Múzeum londoni megjelenése kapcsán Csák Ferenc elmondta, hogy a minőség volt az egyetlen szempont, ami alapján a Galéria és a Szépművészeti anyagából kiválasztották a huszonkét bemutatásra kerülő magyar alkotást. Ferenczy, Rippl-Rónai, Csontváry, Munkácsy - ez számukra egy színvonal, mondták. A londoni kurátorok egyöntetűen Ferenczy Károlyra voksoltak, fejtette ki arra a felvetésre, sokak számára kizárólag Csontváry tűnt igazán érdekesnek. Él még a külföldiekben az a nem túl örömteli 90-es évekbeli esemény, amikor nemzetközi színtéren lett bemutatva, s az mutatja: ha nincs jól előkészítve egy festő, a piacra tevése több kárt is okozhat a nemzeti kultúrának, mint hasznot. Az MNG főigazgatója hangsúlyozta: nem szabad sem főigazgatói, sem művészettörténeti ciklusokban gondolkodni, hanem fel kell állítani egy belső kánont a magyar művészetben, ez vonatkozik mind a kortárs, mind a klasszikus művészetre. A tavaly májusban meghirdetett kiállítási stratégiában szerepelnek nagy „blogbuster” kiállítások, idén kettő, jövőre egy Derkovits-kiállítást rendeznek, valamint fut egy Nemzet és művészet című kiállítás is, ami a nemzeti érzelmeket mutatja be a festészeten keresztül. A kortárs területén új fejezet nyílt: szakítottak az előző gyakorlattal, miszerint kortárs művészetet nemzeti galéria aktuálisan nem mutat be. Idén először teret adnak a Fiatal Művészek Stúdiójának is. Bemutatni, hogy történik a gyűjteményezés, ez a cél, valamint az, hogy nyomon kövessék a művészek évtizedes munkásságának kialakulását. Fontos lenne kiépíteni egy komoly baráti kört, felmutatni célokat, mert amíg nincs stratégia, addig nincs mihez pénzt gyűjteni. Nagyon rossz az a szokás, ami Magyarországon eluralkodott az elmúlt harminc évben, miszerint ha lesz pénz, majd akkor cselekszünk. Ez a fajta koordinálás nem művészettörténeti, hanem egy menedzsment feladata. Az esélyegyenlőséget is fontosnak tartják: idén az autizmussal foglalkozik a Nemzeti Galéria. Hiszen a Nemzeti Galéria egy egész nemzet galériája, amibe mindenki beletartozik. Olyanokat is be kell vonni a műélvezetbe, akiknek az első közeledés talán nem olyan sikeres, vallja a főigazgató. Kiállítási stratégiájuk kiegészül egy ehhez méltó fejlesztési stratégiával - ez többek között még komolyabb akadálymentesítést jelent. Csak technika kérdése, hogy a jegybevételeket növelni tudják, valamint fontos a támogatók megfelelő megszólítása is. Nagyon sokan hajlanak arra, hogy Ferenczy Károly gyűjteményes kiállítása végre megvalósuljon, négy kontinensről képek érkezzenek. Nem folyik túl sok kommunikáció az MNG vezetése és a kulturális kormányzat között, ami nem egy negatív jelző, mert az a lényeg, hogy a szakmai munka megfelelően folyjon.
Korábbi tevékenység
Csák Ferenc szociáldemokrata elkötelezettségű, ebben nőtt fel - úgy véli, ebben az országban is eljön egyszer az az idő, amikor a szakmai munkát végző embereket munkájuk alapján ítélik meg, nem pedig a politikai vagy a szakmai politikai múltjuk alapján. Arról is beszélt, hogy a számára megadatott családi háttér és az ebből következő kapcsolatrendszer valóban erős lökést jelentett, az elején talán könnyebb így, mint háttér nélkül, ám később a nyomás sokkal nagyobb, mert meg is kell felelni, a kiállított csekkek elfogynak, ha nem kerül egy megfelelő szakmai munka az asztalra - utalt a pécsi kulturális fővárosi projektet illető tevékenységére vagy a Baráth Etele mellett eltöltött államtitkári évekre. A harmadik lehetőség már nem azért jön, mert az ember ismerte azt, aki az elsőt adta, fejtette ki Csák Ferenc. A kulturális fővárosi projekt megbízott koordinátori tevékenységét úgy értékelte, hogy ezeket a projekteket - mint ahogy ezt akkor is hangsúlyozta - mindig rengeteg vita övezi, mennyi legyen a beruházási, mennyi legyen a kulturális program része. Felemészt művészeti igazgatókat, általános vezérigazgatókat, politikai kormányokat, önkormányzati vezetéseket, például Isztambulban a megnyitás előtt másfél évvel a teljes vezetés lemondott. Vagyis számos nemzetközi példa bizonyítja, hogy egy város hirtelen úgy kap egy hatalmas lehetőséget, hogy nem biztos, hogy fel is van készülve egy olyan mértékű városfejlesztésre, mint amilyenen például Pécs is átesett. Csák Ferenc leszögezte: ami a projekt keretében felépült, fenntartható, ami pedig nem, az annak bizonyítéka, hogy a kormányzat, az unió és a város közös gondolkodásából szükséges, hogy kialakuljon egy középmérték, ami az adott városra fejlesztésben, infrastruktúrában és fenntarthatóságában ráfér és amit a város el is bír. Azt is elmondta, az akkori kulturális miniszter elkövetett egy szakmai hibát azzal, hogy hagyta, hogy Essen és Pécs mellé beemeljék az uniós tagság várományosát, Isztambult - így Pécs városa háttérbe szorult. Kultúráért felelős államtitkárként több kulturális beruházásért is felelt - többek között a kastélyprogramért, a Zeneakadémiáért, a Szépművészeti Múzeumért. Sikerként értékelte az NKA átállítását, ehhez több nyugat-európai modellt is megvizsgált. Szintén sikertörténet volt a filmtörvény uniós harmonizációja, tette hozzá.
Jó pályázatot kell írni
Felvetésre, miszerint vállalható-e, hogy egyedül indult a Nemzeti Galéria vezetői posztjáért zajló pályázaton, azt mondta, Közép-Európában sokan úgy gondolják, mindig jókor és jó helyen kell lenni, ő pedig sokkal inkább azt tartja fontosnak, hogy jó pályázatot kell írni - az övéből kitűnik egy határozott koncepció. Ha egy államtitkár egy pályázaton elindul, sokak számára máris „egyértelműnek” tetszik a dolog, pedig valójában bárki pályázhatott volna, csak nem tette. Nem korábbi kinevezéseiért kapta meg a vezetői posztot, hanem szakirányú végzettségéért és szakmai tudásáért - természetesen korábbi kinevezései is ezt bizonyítják, hangsúlyozta a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Közölte: a pályázati kiírás és a pályázati idő kitöltése nem kormányzati ciklushoz kötődik, az időközben bekövetkezett kormányváltás pedig különösebb mértékben nem befolyásolja az intézmény sorsát.
A közt szolgálja, de a magánszférában is bármikor megtalálná a helyét
Fontos premisszája, hogy most a közt szolgálja, de a magánszférában is bármikor megtalálná a helyét, korábban ugyanis ingatlanfejlesztésben és műkereskedelmi tevékenységben vett részt, jelenleg is folyó iskolai képzése abba az irányba mutat, hogy nemzetközi kapcsolatokat épít és egy sokkal szélesebb skálán próbál majd játszani. A politikai közegbe nem tervezi a visszatérést, de korábban sem egy kifejezett politikai közegben dolgozott, fejtette ki Csák Ferenc. A személyes érdekeken és érzelmen túlmutató, a közös érdeket szem előtt tartó politikum híve - példaképe Willy Brandt, német szociáldemokrata politikus. A festészetben pedig Gyarmathy Tihamér, mert ő az a festő, aki az európai véráramba bekapcsolódó festészetet teremtett, úgy, hogy közben magyar maradt.
|
