Melegek a szöcskék közt is akadnak
KIK AZOK, AKIKET A MAGYAROK a cigányoknál is jobban elutasítanak?
A homoszexuálisok. Az ELTE Társadalomtudományi Karának kutatása szerint a megkérdezettek kétharmada nem fogadná el, hogy a hozzátartozója vagy közeli barátja meleg legyen.
A jelenség hátteréről Takács Juditot, az MTA Szociológiai Intézetének kutatóját kérdeztük.
- Megítélése szerint a magyarok miért ennyire elutasítóak a melegékkel szemben?
- Mielőtt kérdésére válaszolnék, fontos megjegyeznem, hogy az ELTE kutatói a társadalmi távolságtartás mértékére kérdeztek rá, majd felsoroltak néhány csoportot, a válaszadók közül pedig a legtöbben a homoszexuálisokat utasították el.
- Mi a probléma ezzel a módszerrel?
- Az, hogy sokak számára a homoszexuális kifejezés elsősorban a férfiakhoz kötődik, mégpedig gyakran azokhoz, akik amikor csak lehet, szexuális életet élnek, mégpedig análisan. Ez pedig mindenképpen hamis kép a melegekről és a leszbikusokról. Mi a felméréseink során más módszert használtunk.
- És más eredményre is jutottak?
- Az elutasítottság nálunk is magas volt, de árnyaltabb képet kaptunk.
- Önök mit kérdeztek?
- Például egy európai felmérés kérdését, amit több mint 30 országban kérdeztek: „Hagyni kell, hogy a melegek és a leszbikusok szabadon éljék az életüket úgy, ahogy akarják?" így lehetőség nyílt nemzetközi összehasonlításra is.
- És hol foglalunk helyet Európában?
- Az európai átlagnál elutasítóbbak vagyunk, hasonlóan a volt szocialista országokhoz. A legnyitottabb országok közé tartozik például Dánia, Hollandia, Franciaország, Belgium és Svájc.
- Számokban ez mit jelent?
- Amíg a megkérdezett európaiak több mint 60 százaléka egyetért a kérdésünkben foglaltakkal, addig nálunk ez az arány alig 40 százalék feletti.
- Mérték a korcsoporthoz kötöttséget is?
- Hogyne. Európában a 15 és 34 év közöttiek 70 százaléka megengedő, nálunk a fele. Ez az arány Európában a 65 év felettiekre jellemző, nálunk viszont a legidősebbeknek csupán a harmada mutatkozott elfogadónak.
- Iskolai 'végzettséghez köthető az elfogadási hajlam?
- Azt várnánk, hogy a legiskolázottabbak a legelfogadóbbak -európai szinten ez így is működik, ám nálunk azokhoz köthető, akiknek az érettségi a legmagasabb iskolai végzettségük.
- Politikai nézetek szerint?
- Európában a mérsékelten baloldali gondolkodásúak a legelfogadóbbak, de a jobboldal 57 százaléka is toleráns. A tendencia nálunk is megfigyelhető, csak alacsonyabb szinten.
- Vallásosság alapján?
- Európában a nem vallásosak 73 százaléka elfogadó, de a kifejezetten vallásosak 49 százaléka is. Nálunk ez az arány 53, illetve 39 százalék. Érdekes a felekezeti megoszlás is. Európai szinten a protestánsok elfogadóbbak, mint a katolikusok - nálunk viszont a katolikusok egy kicsivel nyitottabbaknak mutatkoztak e kérdés megítélésében.
- Mi lehet az oka az európai és a magyar átlag nézetkülönbségeinek?
- Leginkább talán történelmi okokra vezethető vissza: ők korábban találkoztak a befogadó társadalom előnyeivel, mint mi.
- Tudjuk azt is, mihez köthető az, hogy valaki elfogadó-e vagy sem?
- Ennek természetesen számos oka lehet, de egy kiemelhető. Ami az elfogadókat összeköti, mint ahogy az elutasítókat is, az az elégedettség érzése. Minél elégedettebb valaki az életével, környezetével, körülményeivel, annál elfogadóbb. Ez így van Magyarországon is.
- Megítélése szerint a melegeket, vagyis a saját nemükhöz vonzódó férfiakat utasítja-e el jobban a társadalom, vagy a leszbikusokat, vagyis a nőkhöz vonzódó nőket?
- Ezt a kérdést nem kutattuk, de tapasztalatom szerint a férfiakat. Az ok pedig az lehet, hogy a nőiesnek titulált férfiakat a társadalom gyengének tartja, míg a férfias magatartási formákat követő nőket talán jobban elfogadja.
- Bár nem a szociológus szakterülete, de a tudomány szerint miért érez valaki szexuális vonzalmat a saját neme iránt?
- Számtalan elmélet született erről, melyek közül kiemelhető két fő irány: az egyik szerint a homoszexualitás szerzett jellemző, a másik irányzat szerint ebbe beleszületik az ember, vagyis amolyan természetes adottság, aminek például genetikai oka lehet.
- És ismerjük azt a gént is, amely erre hajlamosít?
- Nem, ezt nem fedezték fel a tudósok. Ismét mások a magzatot ért hatásokra vezetik vissza az effajta vonzalmat. Vannak olyan kutatók is egyébként, akik a szocializációs tényezőket emelik ki, vagyis a környezeti hatások fontosságára hívják fel a figyelmet. Az állatok viselkedését kutatók pedig a törzsfejlődés velejárójának tartják a jelenséget.
- Vagyis az állatvilágban is megfigyelhető az azonos neműek egymás iránti szexuális érdeklődése?
- Hogyne, sőt nem is csak a főemlősök között. Talán már a szöcskék között is kimutatták. Az elméletek szerint a jelenségnek vannak evolúciós előnyei. Számtalan állati közösségben ugyanis az alfa hím termékenyíti meg a nőstények többségét, ami azt jelenti, hogy a többi hímnek nem jut nőstény. Az így keletkező szexuális feszültséget egymás között vezetik le a hímek. Ha ez nem történne meg, az állandó marakodás szétzilálná a hordát, ami
gyengítené őket a külvilággal szemben. Ahol tehát létezik ez a jelenség, ott a feszültség is kisebb.
- Alfréd Kinsey amerikai kutató szerint mindenkiben van szexuális érdeklődés a saját neme iránt, ám nem egyforma mértékben, és a többség sosem válik meleggé, illetve leszbikussá.
- Ez a freudi pszichoanalitikus megközelítés kiindulópontja, amely szerint tulajdonképpen bárki bármivé válhat bizonyos hatások következtében, így feltehető, hogy egyes hatások homoszexuális viselkedést hívnak elő az emberből, majd a hatások megszűnésével ez vissza is szorulhat, sőt meg is szűnhet.
- Vagyis az érdeklődés a saját nem iránt elmúlhat?
- Ez is megtörténhet. Gondoljon csak azokra a kultúrákra, ahol a férfiak és a nők a házasságkötésig el vannak zárva egymástól: ilyen környezetben nagyobb arányban fordulhatnak elő homoszexuális tapasztalatok. A homoszexualitás gyakorlása azonban a házasságkötéssel áhalában megszűnik.
- Nálunk viszont az egynemű párok házasságot is köthetnek, gyereket viszont nem vállalhatnak.
- Pontosabban a házassághoz hasonló regisztrált partnerkapcsolatot létesíthetnek, mégpedig 2009. július l-jétől. Érdekes egyébként. hogy sokkal több férfi pár élt e lehetőséggel, mint nő.
- Mert több a meleg, mint a leszbikus?
- Vélhetően inkább arról van szó, hogy ha a párok regisztráltatják magukat, sokkal nehezebbé válhat a gyermekvállalás. Például egy regisztrált partnerkapcsolatban élő leszbikus nő nem igényelhet mesterséges megtermékenyítést, mert neki már papírja van arról, hogy leszbikus.
- A korábbi tiltáshoz képest a regisztrált partnerkapcsolat lehetősége mindenesetre hosszú út megtételét jelenti.
- Ez kétségtelen. 1961-ig az azonos neműekkel létesített szexuális kapcsolat még börtönnel büntethető cselekmény volt. Ettől kezdve korhatárhoz kötötték, előbb a 21. betöltött évhez, majd a 18.-hoz. Ma a beleegyezési korhatár heteroszexuális és homoszexuális kapcsolatokban egyaránt 14 éves kor.
- Úgy tudom, hogy az Európai Unióban néhol ennél magasabb.
- Az unió e kérdést nem szabályozza a tagországokban. Sok helyen például csak 16 évesen lehet szexuális kapcsolatot létesíteni - a lényeg, hogy egy országon belül az adott korhatár mindenkire érvényes, akármilyen nemű is a partnere. Vagyis ilyen alapon nem érhet se heteroszexuális, se homoszexuális párt hátrány.
- Visszatérve a felmérésükhöz: ön szerint miért volna jó az, ha a magyarok elfogadóbbak volnának?
- Amellett, hogy embertársaink elfogadása önmagában is érték, leginkább a saját érdekünkben volna szükség rá. Hiszen a melegek és leszbikusok itt élnek közöttünk: lehetnek a szomszédaink, munkatársaink vagy akár családtagjaink is. Az elutasítókhoz képest például mekkora traumától kíméli meg magát az, aki elfogadó, ha szembesül azzal, hogy valamelyik gyermeke meleg vagy leszbikus...
- Vannak olyan vélemények, melyek szerint társadalmi elfogadtatásukhoz ők maguk is hozzájárulhatnának. A felvonulásaikat sokan provokatívnak tartják.
- Ezt általában olyanok mondják, akik egyetlen ilyen eseményen nem vettek részt. Ezek teljesen békés menetek. Persze, mint bármilyen más rendezvényen, itt is előfordulhat, hogy valaki oda nem illő módon viselkedik.
- És mit tehetnek a melegek és a leszbikusok a saját elfogadtatásukért?
- Az vélhetően sokat segítene, ha közülük azok, akik egyébként népszerűek, felvállalnák leszbikusságukat vagy melegségüket.
- Bizonyára azért sem teszik, mert féltik kivívott elismertségüket.
- Ez valóban lehetséges. De hogy egyszer másképp legyen, ahhoz fel kellene vállalniuk saját magukat. Végső soron ez lenne mindannyiunk érdeke. Hardi Péter
Szabad Föld, 2011. május 20., 11. oldal
|
