 | Harmadolás
MTA |
| | Az ÉV VÉGÉIG GYAKORLATILAG ELVESZÍTI Önállóságát az MTA kutatóintézeteinek többsége. A jelenleg negyven intézményből álló hálózatot szinte harmadolják, hiszen mindössze 15 marad belőlük. Ez is úgy, hogy hat intézménynek megmarad az önállósága, a többi pedig kilenc kutatóközpontba szerveződik (lásd táblázatunkat).
Az átalakítás hátteréül nem szakmai érvek szolgáltak, hanem a hatékonyabb gazdálkodás szükségessége. A kutatóhálózat szétaprózott, infrastrukturálisan elmaradott, műszerezettsége gyenge, s egyes intézetekben kevés a kutató - szólnak az érvek az átszervezés mellett. A kutatóintézeteknek és az MTA többi egységének - titkárság, területi szervezet, tudományos osztályok - átalakításából a vezetés mintegy félmilliárd forint megtakarítást remél, amit az ígéretek szerint kutatási célokra fordítanak.
„Jelenlegi formájában a kutatóhálózat nem tartható fenn" - ezt Pálinkás József MTA-elnök mondta a tavaly májusi akadémiai közgyűlésen, hozzátéve, hogy a hálózat szerkezete sem felel meg a tudományos kutatások modern követelményeinek. Ám miközben ő már az átalakítás tervein gondolkodott, nagy vitákat kiváltó intézetigazgatói kinevezésekről döntött - például a Filozófiai Intézetben -, holott akkor már nyilván tudta, hogy sokuk önállósága megszűnik.
A teljes átszervezési javaslat az idei, május elején tartott közgyűlésre készült el, ám az elnök részleteiben még azóta sem ismertette meg vele a testületet. Közvetlenül a közgyűlés után azonban az Akadémia valamennyi vezető részlege tárgyalt róla, ám a tudóstársadalom szokatlan csendben vette tudomásul a nagyarányú átalakításokat, és végül, rendhagyó módon, az intézetigazgatók aláírásukkal is támogatták a tervet. E szerint a kutatóközpontokba sorolt intézetek szakmai munkájukat tekintve önállóak maradhatnak, ám közös főigazgatójuk lesz, és a gazdálkodás is a központba kerül.
Nem igazán lehet tudni, miért is marad hat intézmény önálló, mindenesetre megmaradásuk okait kutatva mindegyikhez más és más indokot lehet társítani. A Szegedi Biológiai Kutatóközpont nyilván azzal érdemelte ki, hogy már régóta több intézetet fog össze, s mintegy mintája is a mostani átalakulásnak. Igaz, az újabb átszervezések során csak a szegedi székhelyű intézetek maradnak egyben, a kutatóközpont budapesti fíliáléját, az Enzimológiai Intézetet máshová sorolják be. A Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetnek kifejezetten orvostudományi szakiránya, magas nemzetközi presztízse és a Semmelweis Egyetemmel kialakított szoros kapcsolata indokolhatja különállását, míg a Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet közel kétmilliárd forintos saját bevételre tett szert tavaly, ami komoly érvnek tűnik önállósága megtartása mellett.
NYILVÁN CSATLAKOZHATOTT VOLNA valamelyik kutatóközponthoz a Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet és a debreceni Atommagkutató Intézet is, de kívül maradásukra is lehet indokot találni: a debrecenieknél például a nagy értékű infrastruktúra magyarázhatja az eltérést a főszabálytól. A Nyelvtudományi Intézet esetében már nehezebb belátni, miért is maradt a Bölcsészettudományi Kutatóközponton kívül, pedig az Irodalomtudományi Intézet például betagozódik, ahogy a művészettörténészek, a régészek, a történészek, a néprajzosok és a zenetudósok is.
„Nem tudom miért maradtunk ki, de örülök neki" - mondta a HVG-nek Kenesei István, a Nyelvtudományi Intézet igazgatója, szerinte ugyanis hosszú és fárasztó átalakítás kezdődik az intézetek számára. Ugyanakkor úgy látja, a nyelvápolás különleges helyet tölt be az Akadémia feladatai között. De az is indoka lehet az intézet kimaradásának, hogy tudományterülete távolodóban van a hagyományos bölcsészettől. Komoly kutatásokat folytatnak az intézményben például a nyelvtechnológia, a számítógépes nyelvészet, a gépi fordítás területén, s mindezt EU-s programok keretében, nemzetközi összefogással. Akadémiai berkekben az is felmerült, hogy az intézethez azért sem kell hozzányúlni, mert 100 millió forint feletti pályázati bevételekre tesz szert; ekkora összeget számos hasonló, ám beolvasztott intézet is megszerez, így valószínűleg nem ez áll az önállóság megmaradása mögött.
A Szociológiai Kutatóintézet például tavaly 175 millió forintos saját bevételt produkált, mégis közös kutatóközpontba kerül a Jogtudományi, valamint a Politikatudományi Intézettel, továbbá az Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézettel. A racionalizálást tervezők szerint az összevonás már csak azért is életszerű, mert ezek az intézetek közös helyen működnek, az MTA egyik budavári épületében.
Az átszervezések egyik nem is titkolt célja éppen a vári ingatlan felszabadítása, mert a hírek szerint a kormány vetett rá szemet. Pálinkás szerint így lényegében a patinás épület fenntartásával járó kötelezettségektől szabadulna meg az Akadémia, s a megmaradó összeget kutatásokra lehetne fordítani. Igaz, a kutatáshoz méltó körülményeket még meg kellene teremteni az onnan kiköltöztetett munkatársak számára.
Az MTA elnöke már a tavalyi közgyűlésen vázolta elképzeléseit az Akadémia ingatlangazdálkodásáról. Ennek megfelelően módosították a vagyonkezelési irányelveket, s már csak az MTA központi épülete és könyvtára tartozik az elidegeníthetetlen vagyontárgyak közé, míg korábban oda tartozott a vári épület éppúgy, mint az MTA területi szervezeteinek székházai. A jelenleg folyó legnagyobb akadémiai beruházásként az eredeti tervek szerint 2012 végére - bár ezt Pálinkás a múlt héten már 2014-re tette - elkészülne a Q2 jelű beruházás a lágymányosi egyetemi-kutatói parkban, ahol a Műegyetem mellett már neves informatikai cégek, például az IBM is megvetették lábukat. Az eredetileg egyetemi fejlesztésként indult beruházást az MTA vette át a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal 9,5 milliárd forintos segítségével, de az összeget 2013-tól három év alatt vissza kellene fizetnie. Erre garanciának főleg a Lágymányosra költöztetendő Kémiai Kutatóközpont – amely eleve négy intézetet foglal magában - rózsadombi székhelyéből, valamint a ma még a Szegedi Biológiai Kutatóközponthoz tartozó budapesti Enzimológiai Intézet épületének eladásából származó bevételt tekintik.
Az ÁTSZERVEZÉST kutatóközpontonként kinevezett elnöki biztosok irányítják majd - a jövő évi költségvetési törvény tervezete már az új struktúrát veszi figyelembe, így kérdéses azonban, mekkora beleszólása lehet az átalakításba a decemberre összehívott közgyűlésnek, amely eredendően arra hivatott, hogy ekkora horderejű ügyekben döntsön. Jelenleg nagyon úgy tűnik, hogy a köztestületi tagokat kész tények elé állítják. Sőt addigra várhatóan már a kutatóközpontok főigazgatói pályázatát is ki kell írni, mert Pálinkás elmondása szerint az év végével az elnöki biztosok mandátuma lejár, így 2012. január l-jétől már az új főigazgatók irányítanák a jelentősen karcsúsított MTA-szervezetek életét. ■ RIBA ISTVÁN
Az MTA új kutatóintézeti szervezete*
Agrártudományi Kutatóközpont
■Állatorvos-tudományi Kutatóintézet (27; 278)
■ Mezőgazdasági Kutatóintézet (77; 1443)
■Növényvédelmi Kutatóintézet (70; 570)
■ Talajtani és Agrokémiai Kutatóintézet (44; 692)
Bölcsészettudományi Kutatóközpont
■ Filozófiai Kutatóintézet (22; 186)
■ Irodalomtudományi intézet (48; 319)
■ Művészettörténeti Kutatóintézet (26; 159)
■ Néprajzi Kutatóintézet(31;183)
■ Régészeti Intézet (36; 318)
■ Történettudományi Intézet (77; 399)
■ Zenetudományi Intézet (36; 252)
Energetikai Kutatóközpont
■Izotópkutató Intézet (51; 805)
■KFKI Atomenergia-kutató Intézet (38; 1651)
Földtudományi és Csillagászati Kutatóközpont
■Földrajztudományi Kutatóintézet (23; 235)
■ Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet (34; 305)
■Geokémiai Kutatóintézet (16; 145)
■Konkoly Thege Miklós Csillagászati Kutatóintézet (38; 367)
Közgazdaság-tudományi Kutatóközpont
■Közgazdaság-tudományi Intézet (46;742)
■Regionális Kutatások Központja (65; 474)
■ Világgazdasági Kutatóintézet (30; 243)
Multidiszciplináris Természettudományi Kutatóközpont
■Enzimológiai Intézet (54; 668)
■Kémiai Kutatóközpont
■Anyag- és környezetkémiai Intézet (48; 922)
■Biomolekuláris Kémiai Intézet (44; 666)
■Nanokémiai és Katalízis Intézet (69;765)
■Szerkezeti Kémiai Intézet (35; 398)
■Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet (77; 1182)
■Pszichológiai Kutatóintézet (40; 391)
Ökológiai Kutatóközpont
■Ökológiai és Botanikai Kutatóintézet (51; 617)
■ Balatoni Limnológiai Kutatóintézet (35; 435)
■ Duna-kutató Intézet (2011. január l-jén alakult)
Részecskefizikai, Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóközpont
■KFKI Részecske- és Magfizikai Kutatóintézet(125; 1324)
■Szilárdtestfizikai és Optikai Kutatóintézet (111; 1259)
Társadalomtudományi Kutatóközpont
■Etnikai-Nemzeti Kisebbségi Kutatóintézet (22; 222)
■ Jogtudományi Intézet (42; 243)
■ Politikatudományi Intézet (39; 354)
■ Szociológiai Kutatóintézet (42; 402)
Továbbra is az eddigi keretek között működik
■Atommagkutató Intézet (103; 1248)
■ Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (77; 1604)
■ Nyelvtudományi Intézet (83; 532)
■ Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (72; 672)
■ Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (129; 3014)
■ Szegedi Biológiai Kutatóközpont Biofizikai Intézet (42; 512)
■ Biokémiai Intézet (50; 981)
■ Genetikai Intézet (52; 541)
■ Növénybiológiai Intézet (50; 663)
Jogutód nélkül megszűnik, kutatók szétosztva szakterületük szerint
■Társadalomkutató Központ (13; 492)
*zárójelben az átlagos kutatói létszám, illetve az intézet tavalyi költségvetési támogatása és saját bevétele (millió forint) a beruházási-felújítási pénzek nélkül. Forrás: MTA
Széchenyi kilőve
Az MTA-val azonos státust készül adni a Magyar Művészeti Akadémiának (MMA) az Országgyűlés. A parlament ezzel az aktussal lényegében a Makovecz Imre építész és elvbarátai által megalakított, leginkább a politikai törésvonalak mentén szerveződött - már ma is MMA néven futó - baráti társaságot készül köztestületi rangra emelni. Az „előléptetésnek" már az új alkotmány megszavazásával megágyaztak a képviselők. Az MMA-ról szóló törvénytervezet múlt heti parlamenti vitájában hiába emlékeztettek az ellenzéktagjai, hogy Kosáry Domokos vezetésével - az MTA társult szervezeteként- már 1992-ben létrejött a művészeket tömörítő akadémiai testület, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia; a Makovecz által korábban csak bandának nevezett tudós társaság a futottak még szervezetek közé sorolódott. Míg a Makovecz-féle csoportosulásban részt vevők alanyi jogon tagjai lesznek az állami pénzekkel kistafíro-zott, számos kérdésben döntési joggal felruházott MMA-nak, a széchenyisek közül csak azok vehetők fel oda, akiket arra érdemesnek nyilvánítanak. „Ez semmivel sem indokolható aránytévesztés, a magyar művészek java részének nyílt mellőzése" - figyelmeztetett a parlamentben Kukorelly Endre író, LMP-s képviselő, akit mindez a szovjet mega-írószövetség létrehozására emlékeztetett. Szerinte „ez a mostani megoldás mutatis mutandis ugyanezt teszi: a közelállókat eleve befogadja, és kegyet gyakorolva nyilván bevesz azok közül is, akik ilyen megalázó processzus után hajlandók odakullogni". A Széchenyi Akadémia - azon megfontolásból, hogy az akadémia lényegéhez, ethoszához tartozik.
hogy nem zár ki szellemi természetű teljesítményeket - nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy pártpolitikai, világnézeti szempontokat radikálisan félretéve a művészeti elitet hívja a soraiba. Mindez az MMA megalakulásának körülményei alapján aligha válik gyakorlattá a Művészeti Akadémiánál.
| | | | | Vissza |
| |
