Látszattanácskozást folytatott csütörtökön 11 neves közgazdásszal Orbán Viktor kormányfő, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter társaságában a nemzetközi válságról, a magyar gazdaság helyzetéről és a teendőkről. Orbán kinyilatkoztatott, a meghívottaknak módjuk sem volt arra, hogy véleményt mondjanak a kormány gazdaságpolitikájáról, illetve a jövő évi költségvetésről. Ezért a Szijjártó Péter miniszterelnöki szóvivő által közölt konklúzió: "a szakemberek egyetértettek abban, hogy nagyon súlyos a nemzetközi pénzügyi helyzet és Magyarországnak meg kell őriznie gazdaságpolitikai vívmányait" - minden alapot nélkülöz, mondták lapunknak a nevük elhallgatását kérő résztvevők.
Akár csak egy esztendeje, tegnap is a Parlamentbe invitált 11 neves közgazdászt Orbán Viktor kormányfő. Akkor semmit se fogadott meg a tanácsaikból, ezúttal már a véleménnyilvánításra sem volt módjuk. A konzultáción a nemzetközi gazdasági életben kialakult helyzetről és ennek magyarországi hatásairól esett szó. A meghívottak Bod Péter Ákos, az MNB volt elnöke, Csaba László egyetemi tanár, Járai Zsigmond, a Költségvetési Tanács elnöke, Hamecz István, az OTP Alapkezelő vezetője, Barcza György, a K&H vezető elemzője, Szász Károly, a PSZÁF elnöke, Töröcskei István, a Széchenyi Bank elnöke, Szapáry György, hazánk washingtoni nagykövete, Arnold Mihály, a NAV elnökhelyettese, Soós Lőrinc, a Magyar Statisztikai Társaság elnöke és Auth Henrik, a Garantiqa Hitelgarancia Zrt. elnök-vezérigazgatója voltak. Megállapodtak abban is, hogy a jövőben rendszeressé válnak az ilyen találkozók, és havonta értékelik a gazdasági folyamatokat. A tegnapi megbeszélést indoka az volt, hogy a kormány megtárgyalta a költségvetés tervezetét első olvasatban. Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter úgy fogalmazott a tanácskozást követően, hogy ritka egyetértés volt a jelenlévők között abban, hogy a külső globális pénzügyi válság egy új szakaszában vagyunk, ami erőteljes kockázatot rejt Magyarország számára. A miniszter szerint az elmúlt egy évben ugyan kiléptünk a veszélyzónából, de Magyarország továbbra is sebezhető a 2002 után rosszul felhalmozott államadósság miatt. Matolcsy György azt állította, hogy a közgazdászok között egyetértés volt, hogy napjaink nemzetközi pénzügyi válsága azért különösen súlyos, mert három vezető gazdasági térség, az Egyesült Államok, az eurózóna és Japán is egyszerre küzd a pénzügyi nehézségekkel. Egyetértés volt abban is, hogy a válság nem múlik el gyorsan. Továbbra is Magyarországnak meg kell védeni az elmúlt egy év gazdaságpolitikai eredményeit. A miniszter kiemelte, hogy ezek közül kiemelten fontos, hogy folytatni kell az államadósság-csökkentést, és meg kell őrizni az egykulcsos, arányos jövedelemadó-rendszert. Sőt a közgazdászok mind egyetértettek abban, hogy nem szabad emelni a jövedelemadót, és nem szabad megszorító csomagokkal sem sokkolni a lakosságot. A kormány is ezekhez szeretné tartani magát - jelentette ki Matolcsy György, egy olyan eszmecseréről, ahol véleménycserére, vagy kritikai észrevételre mód sem nyílott. Tegnap szivárgott ki egyébként, hogy 2012-ben visszatérhet néhány olyan vagyonadó jellegű közteher, amelyet a második Orbán-kormány szinte első intézkedéseként 2010-es hatalomra kerülése urán eltörölt. Szóba jöhet például a luxus cikkek áfájának emelése, illetve esetleg az ingatlanadó, legfeljebb más elnevezéssel. Az egykulcsos jövedelemadó viszont feltehetően a második Orbán-kormánynál kőbe van vésve, mert Matolcsy szerint a szakértők óvták a kormányt az "arányos adórendszer" megváltoztatásától, sőt, elutasították, hogy az Orbán-kabinet "visszaforduljon a 16 százalékos egykulcsos adó koncepciójától." Több, az Orbánnál jelenlevő közgazdász már korábban éppen fenntartásait hangoztatta az egykulcsos adóval kapcsolatban, Matolcsy a hallgatást vehette beleegyezésnek jegyezte meg az egyik résztvevő a Népszavának. A neves közgazdász kifejtette: Orbán igazi neoliberális gazdaságpolitikát hirdetett a zárt ajtók mögött, arról beszélve, hogy a polgároknál kell hagyni a pénzt, mert azok jobban használják fel, mint az állam, a kormány |
