| A minimálbér 78 ezer forintról 93 ezer forintra emelésével, illetve a 108 ezer forintos garantált bérminimum bevezetésével a Fidesz-kormány egy olyan intézkedést hoz, amely kétséges, hogy kinek jó. Sokan úgy vélik, ezzel a lépéssel nem járnak jól sem a munkavállalók, sem a munkaadók, sem maga a kormányzat - nyilatkozta lapunknak Katona Tamás. A volt pénzügyminisztériumi államtitkár elmondta: egyelőre nem lehet kiszámolni, hogy a-pontosan milyen bevételi és kiadási tételeket jelent majd a minimálbér módosítása a költségvetésnek. A kabinet által emlegetett százmilliárd forint körüli összeg biztosan szükséges lehet majd az úgynevezett bérkompenzációkhoz. Azt viszont nem tudni, hogy a munkaadók mekkora hányada foglalkoztatja majd a megnövekvő bérterhek miatt a jövőben részmunkaidőben az alkalmazottait, illetve azt sem lehet előre jelezni, hogy milyen mértékű elbocsátások történnek majd a köz-, illetve a magánszektorban. A legalacsonyabb béren foglalkoztatottak száma hozzávetőleg 300-400 ezerre tehető az országban, ami az összes munkavállaló mintegy 20 százalékát jelenti. Ezeknek a dolgozóknak átlagosan mintegy 20 százalékos béremelésre lesz szükségük ahhoz, hogy az adójóváírás kivezetése miatt ne járjanak a mostaninál is rosszabbul - jegyezte meg Katona Tamás. Romhányi Balázs, a Költségvetési Felelősségi Intézet igazgatója úgy véli: feltehetően a kormányzat sem jár jól a minimálbér növelésével, miután nem érkeznek majd be a költségvetésbe a legkisebb béremeléstől remélt többletadók és járulékok. A foglalkoztatók zöme ugyanis - akár a köz-, akár verseny szféráról, van szó – valamilyen megoldást igyekszik majd találni a bérköltségek növekedésének az elkerülésére. A bérkiadások megtakarításának pedig az elbocsátások lehetnek a legnyilvánvalóbb eszközei. |
