| Alaposan átalakult a budapesti repülőtér utasforgalma február 3-a, a Malév bedőlése óta. Bár a repülőgépeken található székek számában nincs lényeges visszaesés, a gépek száma 20 százalékkal csökkent. Ennél is nagyobb a változás az utasok összetételében. Az üzleti utasok, akik nem sajnálják a pénzt a kényelmi szolgáltatásokra, a hagyományos légitársaságokat részesítik előnyben. Ferihegy utasforgalmának 2011-bén meg 67 százalékát adták a hagyományos, 30-at a fapados társaságok. Ebben az évben ez az arány megfordult. A magyar légikikötőben észlelt jelenség egyébként Európa-szerte tapasztalható. A nagy brit, francia, német hagyományos légitársaságok mind saját fapados cégeket alapítottak vagy integráltak csoportjukba. Ennek hátterében az áll, hogy a kontinensen belüli repülőutak jövedelmezősége a nullához tendál, a cégeket csak a földrészek közötti járatok tartják életben, így a rövidebb útvonalak túlnyomó része a low cost társaságok vadászterületévé válik. A ferihegyi repülőtér elvesztett üzleti utasainak egy része minden bizonnyal Bécs repülőterén szállt fedélzetre. Májusi adatok szerint Schwechaton a kelet-európai utasforgalom 14,5 százalékkal nőtt, miközben a közel-keleti irány még ennél is jobban, csaknem 19 százalékkal emelkedett. |
