Útmutató magyarázkodáshoz
Belpolitika |
| | Útmutató magyarázkodáshoz
Már a kormány is belátta, hogy nem lehet félvállról venni a Ny ir ő-újratemetés kapcsán ismét napirendre került antiszemita vádakat - ez derül ki a lapunk birtokába került kormányzati kommunikációs tervből. A magyar nagykövetségek számára készített „Kommunikációs irányvonal a magyar kormányt antiszemitizmussal vádoló hangokra" címet viselő belső kormányzati iránymutatásban szereplő állítások szinte mindegyike cáfolható.
Bevett szokás, hogy a kormány időről időre kommunikációs tervet, javaslatot készít a diplomatáknak különböző témák kapcsán. Ezúttal valószínűleg a Nyirő-megemlékezés miatt kitört nemzetközi botrány miatt kényszerültek erre a kormányzati kommunikátorok. Emlékezetes: az Országgyűlés Hivatala a román kormány tiltakozása ellenére is újratemetést szervezett Nyirő Józsefnek Székelyudvarhelyen, de a hivatalok ellenállása miatt végül csak megemlékezést tarthattak, ahol beszédet mondott Kövér László házelnök, Szőcs Géza, akkor még kulturális államtitkár és Vona Gábor Jobbik-elnök is. Tiltakozásul Elie Wiesel magyar származású Nobel-békedíjas író visszaküldte Kövérnek a Magyar Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét, amelyet 2004-ben Mádl Ferenc államfőtől kapott. „Gyalázatosnak tartom, hogy a magyar országgyűlés elnöke olyan eseményen jelenik meg, amelyen a Horthy- és a Szálasi-korszak fasiszta ideológusa előtt tisztelegnek. Ez a lehangoló hír ráadásul annak az újjáéledő gyakorlatnak a nyomában érkezett, hogy köztereket neveznek el az országot a háború idején vezető Horthy Miklósról, továbbá rehabilitálják Wass Albertet és más olyan figurákat, akik lelkesen együttműködtek a magyar fasiszta rendszerrel. Arról is tájékoztattak, hogy szélsőjobboldali értelmiségiek munkáit az iskolai kötelező irodalom-tananyag részévé tették" -írta. A házelnök válaszlevelében közölte: Nyirő irodalmi műveiben nem lelhetők fel sem náci eszmék, sem pedig az antiszemitizmus, továbbá hogy a szövetséges hatalmak szerint Nyirő nem volt sem fasiszta, sem háborús bűnös, sem antiszemita.
Nyirő „nem - bár jelentéktelen, de kétségtelenül tragikusan elhibázott - politikai tevékenysége, hanem irodalmi életműve alapján érdemel tiszteletet" - fogalmazott. A múlt héten 50 amerikai kongresszusi képviselő írt levelet Orbán Viktornak, létfontosságúnak nevezve, hogy a magyar vezetők szót emeljenek az antiszemitizmussal és a fanatizmus minden formájával szemben, aggasztónak nevezve a Jobbik antiszemita és homofób megnyilvánulásait. A levél azért is született, mert az amerikai külügyminisztérium és a Rágalmazás Elleni Liga egyaránt megállapította, hogy Európában Magyarországon a legerősebb az antiszemitizmus: 63 százalékos. A kormányfő válaszáról eddig nem érkezett hír. (Viszont helyettese, Navracsics Tibor azt nyilatkozta a héten a Magyar Hírlapnak, hogy „Magyarországon az antiszemitizmus semmivel sem elterjedtebb, mint bármely más nyugati országban".)
Nyilvánvalóan mindezzel összefüggésben készült a június 26-án a nagykövetségeknek elküldött terv. „Több külképviselet kérdésére, valamint a hazai és a nemzetközi -sajtóban megjelenő véleményekre az alábbi kommunikációs elemek következetes képviseletét" kéri a kabinet: „A kormány a Nyirő-ügyre kegyeleti ügyként tekint" - kezdődik a szöveg. Két hónapja a miniszterelnök nyilatkozta ezt a Die Pressének, amikor a Horthyról szóló vitáról azt is elmondta, hogy az hosszú és nagyon bonyolult „s nem az én feladatom miniszterelnökként végleges ítéletet mondani". A kommunikációs javaslat szerint „Kövér László nem az Országgyűlés elnökeként vett részt a megemlékezésen". A házelnök hivatalos honlapján ennek éppen az ellenkezője szerepel, és a tudósításokban sem volt szó „magánemberről". A koverlaszlo. hu-n az áll: „méltóságteljesen emlékeztek" Nyirőre. „Kövér László, az Országgyűlés elnöke a megemlékezésen elmondta, győzelemre rendelt az a nép, amelynek olyan fia van, akinek a hamvaitól is félnek". Második pontban azt tanácsolják a diplomatáknak, mondják azt: „a kormány egyébként sem utasíthatja az Országgyűlés Hivatalát". Ez igaz, de a megemlékezésen részt vett Szőcs Géza is. „Az Emberi Erőforrások Minisztériumának kulturális államtitkára feltette a kérdést: ki fél a halottaktól, ki reszket a halott író hamvaitól? Szerinte a karhatalom azért fél, mert a hamvakat nehéz gumibotozni, vagy népbíróság elé állítani" - idézte beszédét az MII
„A kormány nem kíván Nyirő Józsefnek sem az irodalmi, sem a politikai megnyilatkozásairól vitát nyitni. A szerző irodalmi értékelése szakértők dolga és nem politikai ügy" - írják a kommunikátorok. Ehhez képest a nem annyira irodalmár, mint amennyire politikus Kövér azt mondta a megemlékezésem, hogy „Nyirő József igazsága nagyszerű irodalmi életművében rejlik. Az író életművében mindig szét tudta választani az irodalmat és a politikát. Ha neki sikerült, illene, ha az utókornak is sikerülne". Megjegyzésként szerepel a szövegben, hogy „irodalmárok állítása szerint Nyirő József munkáiban nem található meg sem antiszemita, sem rasszista megnyilvánulás. Ezt az érvet azért nem javasoljuk nyilvánosan használni, mert parttalan vitákhoz vezethet akár egy félre is értelmezhető gondolat felmutatása". Kétségtelen: műveiben nem szerepelnek olyan zsidóellenes kirohanások, mint amilyeneket a nyilas többségű parlamentben intézett. Azt viszont a sillabusz is elismeri, hogy „Nyirő politikai szerepvállalása nem menthető. Tény, hogy a Szövetséges Ellenőrző Bizottság nem adta ki Nyirőt Magyarországnak, - de a büntetőeljárás hiánya önmagában nem ad felmentést a nyilvános politikai magatartás alól".
A kommunikátorok szerint „Nyirőnek a Nemzeti Alaptantervben történő szerepeltetésé nem a politikai értékalkotás része. Az oktató felelőssége, hogy az adott történelmi személyeket is bemutassák, ne pusztán a műveikre koncentráljanak, illetve ugyancsak az oktatók felelőssége a magyarországi zsidóság történetének és a holokausztnak átfogó megismertetése. Az átfogó oktatás kérdésköréhez tartozik a német oktatásügyi párhuzam". Az idézet szerint Németországban „azok a szellemi alkotók, akik balszerencsés módon fasiszták voltak, tehát Martin Heidegger, például vagy a nagy írók közül Knuth Hamsun, Ezra Pound, Esa Selin" nem megkerülhetőek az oktatásban, de ismertetni kell az általuk vallott „káros nézeteket" és „milyen szörnyű tetteket követtek el". Emlékezetes: a Szálasit támogató Nyirő, a magát nyíltan antiszemitának valló Wass Albert, a zsidóellenes verseket is író Sinka István, valamint a zsidóság ellen gyakran uszító Szabó Dezső került az olvasmánylistára, míg a Nobel-díjas Kertész Imre pedig egy „irodalmi díjak" nevű rovatban szerepel. A szöveg szerint „a Zsidó Közösségi Kerekasztal résztvevői március 28-án megegyeztek abban, hogy a magyar közoktatás tananyagában a zsidósággal kapcsolatos ismertek elégtelenek, ezért a kormány kezdeményezte, hogy a zsidó szervezetek működjenek
együtt (...) a NAT, valamint az egyes tantárgyak kerettanterveinek kidolgozás során. Az egyeztetések sikerét mutatja, hogy az elfogadott alaptantervben a zsidó szervezetekkel egyeztetett valamennyi javaslat szerepel". Ehhez képest június 25-én a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége és más zsidó szervezetek közös közleményben szólították fel a kormányt, hogy „haladéktalanul vizsgálja felül a NAT-ot, és mellőzze abból Nyirőt, Sinka Istvánt, Szabó Dezsőt és Wass Albertet, mert antiszemiták voltak. A négy író a gyűlölet, az antiszemitizmus mételyét terjesztette, és terjeszti ma is, ezért nem fogadható el, hogy a magyar ifjúság oktatásának szerves részét képezzék" - fogalmaz a válasz nélkül maradt közlemény.
A diplomaták azt is elmondhatják külföldön, hogy „a kormány mindent megtesz mind szavakban, mind tettekben a demokratikus jogállami követelmények érvényre juttatására. Orbán Viktor miniszterelnök, valamint a kormány több tagja számos alkalommal nyilvánosan elítélték az antiszemita megnyilvánulásokat". A levél ugyanakkor nem tér ki a Jobbikkal kapcsolatos kormányzati kommunikációra, amely része minden nemzetközi kritikának. A Jobbik szavazóit célzó kettős beszédnek a kormány ma sem tud ellenállni, és nem tesz semmit a Horthy-kultusz feltámadása ellen sem. Sőt: a Szent Korona-tan (alapitörvényi szintre emelése, a Corvin-lánc újbóli bevezetése, a ludovikás hagyományok felélesztése, a fajvédő miniszterelnök, Gömbös Gyula rehabilitációja (díszpolgári címek, a Nemzeti Munkaterv-elnevezés), a Kossuth tér 1944 előtti állapotának visszaállítása mind a horthysta eszmevilág erősödését jelzi.
„Az egyes negatív jelenségek kapcsán kialakuló vitákat a megtett egyértelmű lépések fényében le kell zárni és a jövőre kell koncentrálni" - zárulnak a jó tanácsok.
A kommunikációs tervet teljes terjedelmében elolvashatja a www.vasarnapihirek.hu-n.
| | | 2012.07.01 | Vasárnapi Hírek(1-11.) |
| | | Vissza |
| |
