A hazai médiapiac a pénzügyi világválság 2008-as kirobbanása óta folyamatosan szűkül, a hirdetési bevételek csökkenése miatt számos szereplő kényszerült lehúzni a rolót, mások nadrágszíjhúzással próbálják átvészelni az ínséges időket. Bizonyos cégeknek viszont épp most ívelt föl a szerencsecsillaguk, köszönhetően annak, hogy 2010 óta jelentős átrendeződés történt az állami hirdetések - fogalmazzunk így - „eloszlásában”. S bár az állami hirdetések a reklámtortának csak aránylag kis szeletét adják, a válság miatt még ezekért a „morzsákért” is kemény küzdelmet folytatnak a médiumok és ügynökségek. A Kantar Média nevű cég évről évre méri, hogy a legnagyobb állami, önkormányzati intézmények és vállalatok melyik médiumnál és mennyit költenek, így adatbázisukból tételesen nyomon követhető: ki a Szerencsejáték Zrt. vagy éppen a Miniszterelnökség kedvence. Összesítésük szerint 2008 óta több mint 50 milliárd forint folyt az államtól a médiahirdetésekre listaáron. Tavaly a vezető állami hirdetők „papíron” összesen tízmilliárd forintért vettek reklámot, a kedvezmények levonása után a ténylegesen elköltött, nettó összeg ennek nagyjából a kétharmada lehet.
Az idei első félévben 85 millió eurót tett ki a magyar piacon az ingatlanbefektetési forgalom, az év egészében elérheti a 300-350 millió eurót, de ez csupán ...
A felsőoktatásban nem lesz kötelező a 62 éves nyugdíjkorhatár - ez derült ki, miután Orbán Viktor a konzultációsorozata keretében csütörtökön fogadta a rektori konferencia tagjait, hogy ...