<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Fri, 18 Oct 2019 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>




2019. október 18.




Lukács napja (holnap Nándor napja lesz)





Forint árfolyam október 17-én:


Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07





Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!





Belpolitika




Már nem lehet jogorvoslattal élni
Ahol vasárnap állapították meg az eredményt, ott szerdáig, ahol pedig hétfőn, ott csütörtök 16 óráig lehetett benyújtani jogorvoslatot a múlt vasárnapi voksolással kapcsolatban. A Nemzeti Választási Iroda- szerint várhatóan novemberig lesz végleges, hivatalos eredmény. A nemzetiségi választás végleges eredményeire még többet kell várni. (Népszava, 2019. október 18., 4. oldal)




Egészségügy




Viszály az ITM és az Emmi között
Nyílt színen bírálta a humánminisztérium egészségügyi államtitkára csütörtökön az innovációs tárcát a Világgazdaság „I. Innovációs Fórum - gyógyszeripar és egészségipar” című innovációs konferenciáján. Lengyel Györgyi, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszteri biztosa ismertette azt az egészségipari stratégiát, amelyet a tárcája a kormány elé kíván vinni. Ebben egyebek mellett az is szerepel, hogy mire lenne szükség a gyógyszeripar versenyképességének erősítéséhez annak érdekében, hogy minél több klinikai vizsgálatot hozzanak a cégek Magyarországra. Arra is van benne javaslat, hogy az iparjogvédelmi eljárásokat hogyan kellene felgyorsítani és költséghatékonnyá tenni, miként lehetne a gyógyszergyártást a határainkon belül tartani. Mindez azonban - mint a következő felszólásból kiderült - nem élvezi az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) támogatását. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkár ugyanis határozottan kijelentette, sem ő, sem a minisztere nem támogatja, hogy a koncepció a kutatásfejlesztést és a klinikai vizsgálatokat Palkovics László tárcájához telepítené. Ha ez megtörténne, azzal a fejlesztési forrásokat az ipar igényei, érdekei szerint osztanák el. Közölte azt is, hogy a humántárca már a nyáron jelezte korrekciós igényeit az anyaggal kapcsolatban, de az innovációs minisztérium, arra ügyet sem vetve, nem vezette át a kért módosításokat. A két tárca feszültsége abból eredeztethető, hogy mind több területet veszít a humántárca, köztük az orvosi egyetemek is átkerültek Palkovics tárcájának felügyelete alá, s míg az ITM sikerrel viszi át az akaratát a kormányzatban, addig Kásler Miklós tárcája kevésbé. (Népszava, 2019. október 18., 4. oldal)




Hazai gazdaság




Továbbra sem csökken a munkaerőhiány
Több szektorban is megugrott az álláskeresések száma az év harmadik negyedévében a Profession.hu hazai munkaerőpiacról szóló jelentése szerint. A banki pozíciók esetében 27, a vendéglátásban 14, az építőiparban 5 százalékos a bővülés az előző év azonos időszakához képest. A piacvezető toborzási szolgáltató ebből arra következtetett, hogy e területeken csökkent a munkaerőhiány. Az említett szektorokban továbbra is szükség van munkaerőre, nem érezzük a hiány enyhülését – közölte a Világgazdaság megkeresésére Juhász Csongor, a Prohuman ügyvezető igazgatója. Az ország legnagyobb HR-szolgáltatójának vezetője szerint ugyanolyan nehéz képzett szakmunkást találni vendéglátós és szállodai pozíciókra, mint korábban, az építőiparban pedig az aktuális beruházások miatt kell továbbra is sok munkavállaló. Az autóiparban viszont a szakember szerint elindult egyfajta javulás, bár nem mindenhol azonos mértékben, az elektromos autók alkatrészeit beszállító cégeknél pedig egyáltalán nem. Rossz a helyzet a kereskedelemben is, amelyből leginkább árufeltöltők és eladók hiányoznak, de gyártósori segédmunkásból is egyre kevesebb van. Az épületlakatosok és a géplakatosok sem tolonganak a piacon, és a technológiai területeken is tartós a hiány. Valóságos küzdelem folyik ezenfelül a mérnöki piacon és a pénzügyi területen, az utóbbi esetében könyvelőkre, kontrollerekre és pénzügyi szakértőkre lenne szükség. (Világgazdaság, 2019. október 18., 2. oldal)




Vállalatok és piacok




Mehet az Extreme Digital és az eMAG összeolvadása
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) jóváhagyta a magyar Extreme Digital Zrt. (eDigital) és a dél-afrikai Naspers-csoporthoz tartozó eMAG magyarországi leányvállalatának egyesülését, amit még márciusban jelentettek be a felek. Az Extreme Digital és az eMAG hazai fúziója nyomán a közép-európai régió egyik legnagyobb online kereskedője jön létre, amely a globális szereplőkkel is hatékonyan veheti fel a versenyt. A tranzakció lezárására várhatóan november végéig sor kerül – áll az Extreme Digital és az eMAG közös közleményében. A GVH jóváhagyása nyomán a magyarországi e-kereskedelmi piac két vezető szereplőjének összeolvadását követően egy új, budapesti központú vállalatot hoznak létre. Az új vállalat nem csak Magyarország legnagyobb online kereskedője, de az egész közép-európai régió egyik meghatározó szereplője lesz az e-kereskedelmi piacon, nemzetközi terjeszkedése révén pedig a globális szereplőkkel is hatékonyan veheti fel a versenyt. A közös vállalatban az Extreme Digital alapítói, Várkonyi Balázs és Kelemen Gyula továbbra is vezető tisztségeket töltenek be. A közös vállalatban az Extreme Digital 48 százalékos, az eMAG pedig 52 százalékos részesedést birtokol majd. (media1.hu, 2019. október 18., 06:30)




Mezőgazdaság




Belefullad a hamis mézbe a piac
Bajba kerültek a főként exportra termelő kelet-európai méhészek, jelenleg olyan alacsony árat kínálnak a mézért a közösségben, ami a termelési költségeiket sem fedezi. Az ágazati szakemberek szerint mindez egyértelműen az uniós piacra áramló olcsó és gyenge minőségű külföldi mézek számlájára írható. Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta: az Európai Unió legtöbb tagországában az elmúlt hatvan évben olyan szintre esett vissza a termelés, ami még éppen fedezi a belső keresletet, hazánk - több kelet-európai országgal együtt - azonban még mindig háromszor több mézet termel, mint amennyit a honi piac fel tud venni. Éppen ezért a magyar méhészetek különösen érzékenyek az uniós és a világpiac alakulására. - A méz a világon a harmadik leggyakrabban hamisított élelmiszer a tej és az olívaolaj után. A hamisítás pedig időről időre olyan mértékeket ölt, amit a piac már nem bír el és összeomlik. Ennek a tanúi vagyunk most is - hívta fel a figyelmet az egyesület elnöke. Míg korábban szinte kizárólag a kínai méz okozott zavarokat az uniós piacon, az idén Ázsia mellett Ukrajnából, valamint Közép- és Dél-Amerikából is dömpingáron áramlik a gyenge minőségű termék a közösségbe. (Magyar Nemzet, 2019. október 18., 13. oldal)




Ingatlanpiac




Több ezer fővel csökkent Budapest lakossága
Míg Budapestről több ezren leléptek, addig Pest megye lakossága növekedett - derül ki az ingatlan.com legfrissebb elemzéséből, amely a hivatalos demográfiai adatok alapján mutatja be az országon belüli vándorlások, költözések tavalyi mérlegét. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője azt mondta: hivatalos statisztikákban szereplő belföldi vándorlások nagy szerepet játszanak egy-egy térség, város lakáspiacán, mert alapvetően befolyásolják a keresletet. Az is látszik, hogy a gazdaságilag, iparilag fejlettebb régiók vonzóbbak a költözések, azaz a vándorlások szempontjából. A portál összefoglalója szerint Pest megyében az állandó lakók száma 15 ezerrel nőtt: 57 ezren érkeztek és 42 ezren mentek el a megyéből. Győr-Moson-Sopron áll a második helyen, Fejér megye pedig a harmadik, előbbiben 2405 fős, utóbbiban 1481 fős pluszt mutat a mérleg. A legtöbben pedig Budapestet hagyták el, közel hatezerrel többen mentek el a fővárosból, mint ahányan éreztek. A megyék közül pedig Szabolcs és Borsod rendelkezik legnagyobb mínusszal, több mint 3-3 ezerrel többen mentek máshova lakni. Miközben Budapest mérlege negatív, a kerületek közötti költözések érdekes képet mutatnak. Összesen a fővároson belül több mint 39 ezren váltottak állandó lakhelyet. Az elköltözők és odaköltözők mérlege alapján a XI. kerületbe érkeztek a legtöbben: 900 fős többlettel rendelkezik a kerület. Utána a XVIII. és a XVII. kerület következik, 723, illetve 678 fős plusszal. A legtöbben a belső kerületekből költöztek el állandó jelleggel. A VII. kerület mérlege több mint 1000 fővel, a VIII. kerületé több mint 800, a VI. kerületé pedig több mint 600 fővel csökkent. Balogh László elmondta, hogy a kerületek eredménye jól látszik a lakáspiacon is, hiszen a szóban forgó kerületekben lévő lakások évek óta a legnépszerűbbek közé tartoznak a piacon. Hozzátette: “A használt lakások és házak átlagos négyzetméterára idén október közepén a XI. kerületben 830 ezer forint volt. A XVIII. kerületieké pedig 532 forintot tett ki, míg a XVII. kerületben 581 ezer forint volt az átlagár, ami alapján a két utóbbi a legolcsóbb fővárosi kerületek közé tartozik”. (hvg.hu, 2019. október 18., 10:02)




Pénzügy




Exim: 147 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás 408 milliárd forintnyi befektetést generált
Az Exim 147 milliárd forintnyi kötelezettségvállalása 408 milliárd forint értékű befektetés létrejöttéhez járult hozzá öt év alatt - közölte csütörtökön az Exim, hozzátéve: tőkebefektetési stratégájának legfontosabb pillére a 3T, azaz a tőke, a tudás és a tapasztalat. A közlemény ismerteti: 2014-ben megkezdett tőkebefektetési tevékenysége során az Exim részesedésével működő 11 magántőkealap Magyarország mellett a világ 18 országában összesen 54 (25 hazai és 29 nemzetközi) befektetést valósított meg. Idézik Jákli Gergelyt, az Exim elnök-vezérigazgatóját, aki csütörtökön, a Portfolio által szervezett "KKV Tőkefinanszírozás 2019" szakmai konferencián hangsúlyozta: az Exim katalizátor szerepét a piaci befektetők is visszaigazolták, hiszen a részesedésével működő alapok sikeresen tudtak további tőkét bevonni, és tevékenységüket hatékonyan kiterjeszteni nemzetközi szinten. Az elnök-vezérigazgató arról is beszélt, hogy az Exim célkitűzései között szerepel a hazai cégek nemzetközivé válásának elősegítése, amit 7 pontból álló szempontrendszer alapján ér el. Ezek közül kiemelkedően fontos a 3T, azaz, hogy a céltársaságok a tőke mellett érdemi szakmai támogatást, nemzetközi piaci kapcsolatépítési lehetőséget is kapjanak (smart money). (profitline.hu, 2019. október 18., 06:00)




Bankok




Lengyelországban vásárolhat az OTP
Megválik a német Commerzbank a lengyel mBankban lévő többségi részesedésétől: vevőként felmerült az OTP Bank neve is, de óriási a tülekedés a negyedik legnagyobb lengyel hitelintézetért. Hírbe hozta és a lengyel mBank lehetséges új tulajdonosai közt említi az OTP Bankot is tegnapi cikkében a lengyel Parkiet című hírlap. A Világgazdaság megkeresésére az OTP Bank kommunikációs osztálya nem kommentálta a lapértesülést. Az elsősorban digitális szolgáltatásokban erős mBank 69,3 százalékos pakettjéért (amelyet még a német Commerzbank AG birtokol) sorban állnak a vevők. A kivonulási szándékát egy hónapja bejelentő Commerzbank helyébe léphet a lengyel pénzintézeti piac hatodik szereplője, a BNP Paribas is, ám ott sem kommentálták a találgatásokat. A Rzeczpospolita című napilap szerint a legesélyesebb a két legnagyobb hazai pénzintézet, a PKO BP és a Pekao SA, de felmerült a Santander és a Millennium Bank neve is. Az OTP mellett szól – érvelt a Parkiet –, hogy a Commerzbank-részesedésért olyan hitelintézetek is versenybe szállhatnak, amelyeknek még nincs érdekeltségük a lengyel bankpiacon. Az elmúlt időszak markáns régiós terjeszkedése miatt már a komolyan vehető jelöltek közt számolnak az OTP-vel. Az mBank piaci kapitalizációja 16,4 milliárd zloty, eszközeinek értéke pedig 152 milliárd zloty, a piaci részesedés alapján negyedik az országban. Óvatosságra intheti azonban a vevőket, hogy az mBanknak az egyik legnagyobb a svájcifrank-hitel miatti kitettsége, a teljes hitelállomány 16,7 százaléka. (Világgazdaság, 2019. október 18., 2. oldal)




Színes, mozaik




Könyvbemutatóval és faültetéssel értek véget a magyar napok Tel-Avivban
Faültetéssel, koncerttel, táncházzal és akrobatikus színházzal értek véget a magyar napok Izraelben. A háromnapos rendezvénysorozat csütörtöki zárásakor Schőberl Márton, a Külgazdasági és Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára közölte: idén azért volt a korábbi éveknél jelentősebb és gazdagabb az ötödszörre megrendezett esemény programkínálata, mert ezzel emlékeztek meg a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok újrafelvételének 30. évfordulójáról. Az évforduló miatt a kormánya tavaly úgy döntött, hogy kulturális évadot szervez Izraelben, ezzel is hangsúlyozva, hogy a két ország kapcsolatai soha nem voltak olyan jók, mint az utóbbi években, amikor a nemzetközi színtéren is egymás kiemelten fontos partnerei – mondta Schőberl Márton. (hirado.hu, 2019. október 18., 09:24)







]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1066529