<![CDATA[Gy&k - Magyaroszági hírkörkép]]> http://www.gyk.hu/images/gykimage.jpg <![CDATA[Gy&k - Hírek]]> http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=1 72 67 http://www.gyk.hu/index.php?workspace=hirek&gyujtemeny=kk hu-HU http://backend.userland.com/rss1Fri, 26 May 2017 00:00:00 +0200<![CDATA[Magyarországi hírkörkép ()]]>


2017. május 26.


Személyre szabott hírkörképet szeretne? Kérjen ajánlatot!



Május 26.: Fülöp



Forint árfolyam május 25-én:

Euro: 291.55

USA-dollár: 212.07

Svájci Frank: 236.07




Politika




Bejön Botka László programja
A kormányváltást akarók abszolút többsége elfogadná Botka Lászlót miniszterelnöknek, ráadásul a szavazókorú népesség többsége ebbe a táborba tartozik – írja a Népszava a Medián legfrissebb kutatása alapján. Tíz nappal a miniszterelnök-jelöltet állító holnapi kongresszus előtt végzett gyorsfelmérést a kutatócég Botka üzenetéről, így a kormányfőjelölt megítéléséről. A kormányváltást óhajtók aránya megegyezett az április végén 1200 fő személyes megkérdezése során kapott adattal: 52 százalékos többség mondta, hogy a következő választás után „azt tartaná jobbnak, ha kormányváltásra kerülne sor”, és csak a megkérdezettek négytizede voksolt árrá, hogy „maradjon a mostani kormány”. Bár a teljes szavazókorú népességben relatív többségben vannak a Fidesz hívei, a kormányváltást kívánatosnak tartók abszolút többsége - 58 százaléka - hajlandó lenne egy Botka által vezetett ellenzéki erőre szavazni. A szocialista szavazók támogatnák ezt a legnagyobb arányban (87 százalékban), míg más ellenzéki pártok táborában 64 százalékos a Botkával szimpatizálók aránya. Az igazán meglepő az, hogy ha csak két lehetőség lenne, a jobbikosok 47 százaléka is az egységes ellenzékre szavazna (sőt, a fideszesek 2 százaléka is Botkát nevezte meg), és a párt nélküli szavazópolgárok közül is többen szavaznának Botka listájára (32 százalék), mint Orbánéra (18 százalék). (Népszava, 2017. május 26., 3. oldal)




Egészségügy




Nyomáspróba alatt a mentők
Fokozza a dolgozókon a nyomást az Országos Mentőszolgálat a május végi demonstráció előtt - nyilatkozta a Népszavának Kusper Zsolt, a Magyarországi Mentődolgozók Szövetségének elnöke. A szervezet közösségi portáljára tegnap felkerült az a levél, amelyben az OMSZ vezetése a Somogy megyei területi szakszervezeti vezetőtől azt tudakolja: nyilatkozott-e a sajtónak, s ha igen, kapott-e ehhez engedélyt. A lap a levélről megkérdezte a mentőszolgálatot is, a válaszban azt írták: más munkáltatókhoz hasonlóan - a sajtónyilatkozatok rendjét belső szabályzat határozza meg. Ez egyértelműen rendelkezik arról, hogy az OMSZ szervezetéről, működéséről, valamint a kivonuló mentőmunkájáról tájékoztatást csak az erre feljogosítottak (és a hiteles adatok birtokában lévők) adhatnak, így az a munkavállaló, akivel kapcsolatban felmerül, hogy megszegi a munkáltató utasításait, szabályzatba foglalt elvárásait (például a munkáltató alkalmazottjaként felhatalmazás nélkül, esetleg hamis tartalommal ad sajtónyilatkozatot), más munkahelyekhez hasonlóan az Országos Mentőszolgálatnál is az eset kivizsgálására, indokolt esetben a megfelelő súlyú munkajogi szankció alkalmazására számíthat - írták. Kusper szerint a szakszervezeti vezető munkájának része, hogy tájékoztassa a nyilvánosságot a dolgozók problémáiról. Mint mondta: a Szabolcs-Szatmár megyei szakszervezeti tisztségviselő ellen is indult eljárás. Ebben az esetben a munkahelyi vezető azrótta fel, hogy a bajtárs megsértette az OMSZ „Facebook-szabályzatát”, amikor az illető megpróbált utánajárni valaminek. (Népszava, 2017. május 26., 4. oldal)




Oktatás




Lex CEU: a kormány elmegy a falig
Nem akar változtatni a kormány a felsőoktatási törvény lex CEU-ként elhíresült módosításán, annak ellenére sem, hogy a korábbi rengeteg tiltakozás mellett az Európai Bizottság (EB) kötelezettségszegési eljárást indított az ügyben – írja a Magyar Nemzet. Lázár János a tegnapi kormányinfón azt mondta, hogy az EB egyetlen olyan érvet sem hozott fel, amely indokolná a változtatást. Nem tudták ugyanis megmondani, hogy mely ponton sértené az uniós alapelveket vagy irányelveket a magyar szabályozás. Megfogalmazása szerint csupán hisztériakeltés zajlik. Később egy újságírói kérdésre mégis elismerte, hogy volt egy konkrét felvetés, mégpedig az, hogy a magyar kormány feltételül szabhatja-e egy külföldi egyetem működéséhez, hogy az intézménynek az anyaországban legyen campusa. Éppen ez az a pont, ami a CEU ellehetetlenüléséhez vezethet. Ezt a vitát - mint a Miniszterelnökséget vezető miniszter mondta - le fogják folytatni az EB-vel. A kötelezettségszegési eljárás részeként a kormány már levélben megírta az észrevételeit, sajtóinformációk szerint ebben - többek között - azzal érveltek, hogy az oktatás minősége minden egyéb irányelv felett áll, márpedig a kifogásolt szabályozás nélkül nem lehetne garantálható, hogy ne működhessenek „kamudiplomát” adó felsőoktatási intézmények Magyarországon. A kormány most várja a választ. (Magyar Nemzet, 2017. május 26., 2. oldal)




Mezőgazdaság




Népszerűek a védett területek
Mar csak néhány hektárnyi kiadó parcellára pályázhatnak a következő hónapokban a Kiskunsági Nemzeti Park területén gazdálkodók. A Földművelésügyi Minisztérium a Magyar Időknek eljuttatott válaszaiból ugyanis az derült ki, hogy az elmúlt hét évben összesen 26 205 hektár került a földművesekhez a nemzeti park igazgatósága által kezelt állami területek közül. Bár az egyes birtokméretek közt előfordultak jelentős különbségek, a gazdák átlagosan 40 hektáros legelőkhöz jutottak. - A birtoktestek kialakítása során a gazdálkodás formája mellett több szempont is lényeges volt, a kihajtási útvonalak mellett a természetvédelmi követelményeket sem lehetett figyelmen kívül hagyni - emelte ki a tárca. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatósága összesen 481 földhaszonbérleti pályázatot hirdetett meg az elmúlt években, ebből 477 eljárás zárult sikerrel. Az agrárminisztérium tájékoztatása szerint egy-egy parcellára jellemzően egy-két gazda pályázott, míg a népszerűbb területeknél nem volt ritka a 7-8 jelentkező sem. A kisebb birtoktestek egy része ugyanakkor nem kelt el, ezeket ma a nemzeti park hasznosítja. A legtöbb parcellát 2013-ban és 2014-ben hirdették meg. Tavaly már csak 13 pályázatot írt ki az igazgatóság, a következő időszakban pedig a jelenlegi szerződések lejártáig mindössze néhány birtoktestet hirdethetnek meg. (Magyar Idők, 2017. május 26., 12. oldal)




Ingatlanpiac




Indul a lakásátadási hullám
Jelentős változásokra van kilátás az új lakások piacán a második fél évben. Megkezdődik ugyanis az elmúlt egy-két évben - a fejlesztések első hullámában -elindított építkezések során megépült lakások átadása - írja a Magyar Nemzet az Ingatlan.com elemzése alapján. Eszerint a következő időszakban már csak azért is egyre nagyobb számban jelennek meg az új lakások, mert az építési kedv jelentősen javult. Az első negyedévben országszerte 2879 új lakóépület építésére adtak ki engedélyt, ami 48 százalékos növekedést jelentett éves szinten. Bár a főváros ad otthont a társasház-fejlesztések többségének, vidéken is beindultak az építkezések: 2057 lakás építésére adtak engedélyt, ami 59 százalékos bővülésnek felel meg. A portál legfrissebb adatai azt is mutatják, hogy az országos újlakás-kínálatban ugyan 47 százalékra nőtt az eladó vidéki lakások aránya, de Budapest még mindig vezető szerepet tölt be a maga 53 százalékos arányával. Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője megjegyezte: a vidéki lakásépítések egy része nem társasház-fejlesztést, hanem családiház-építést takar. Ezt egyebek mellett az támasztja alá, hogy a magánszemélyek által épített lakások aránya a korábbi 49-ről 58 százalékra növekedett. A szakember szerint ugyanakkor a vidéki lakásépítési kedv megugrása kiegyensúlyozottabb piacot vetít előre. (Magyar Nemzet, 2017. május 26., 6. oldal)




Turizmus




Nem kell árat emelni a szervizdíjjal
Nagy visszhangot kapott az a szakmai javaslat, amely szerint a jelenleg önkéntesen alkalmazott szervizdíjat a jövőben 8-15 százalékos mértékben kötelezővé tennék az éttermekben. A jövőre 5 százalékra csökkenő áfa mellett a szervizdíj bevezetésével a sajtóhíresztelések ellenére nem lenne kötelező az árak emelése, ráadásul a munkaadók a befolyt összegekből kötelező módon a béreket fejlesztenék. Ahogy azt a Magyar Időknek Guller Zoltán, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgatója elmondta, az intézkedés kifehéríthetné az eddig nem látott jövedelmeket és nagyobb biztonságot nyújtana a munkavállalóknak, hozzájárulva az ágazatban súlyossá vált bérkérdés rendezéséhez. - Egyetértünk azzal, hogy elsődleges a bérek rendezése és az ágazat fehérítése, ami által a versenyképességünk javulhat. A központi üzenet egyértelmű: a kormány elvárja a béremelést, amire nekünk megoldást kell találnunk, ezzel párhuzamosan fehéríteni kell, adózás alá vonni a jövedelmeket, és cserébe lehet tárgyalni a turizmust támogató kedvező adópolitikai lépésekről - mondta a lapnak a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének (MSZÉSZ) elnöke a kormányzati elképzelések kapcsán. Könnyid László rámutatott: fontos szempont ugyanakkor, hogy a meghatározott béreket mindenki ki tudja majd gazdálkodni, például a kisebb vidéki egységek is, ehhez nyújtana fedezetet a szállásáfa csökkentése. Szerinte azt is szem előtt kell tartani, hogy a bérnövekmény ne csökkentse a jövedelmezőséget, és maradjon fedezet a cégeknél fejlesztésekre, beruházásokra. (Magyar Idők, 2017. május 26., 12. oldal)




Pénzügy




Bankfiókokat zárhatnak be
A jegybank elégedett a magyar bankrendszerrel, ez szűrhető le a legfrissebb Pénzügyi stabilitási jelentés megállapításaiból. A pénzintézetek tőkehelyzete szilárd és rendelkeznek a váratlan helyzetek, a betétkivonás vagy a tulajdonosváltás okozta stressz kivédésére elégséges tartalékokkal – idézi a Népszava Fábián Gergelyt, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) igazgatóját. Ugyanakkor az már kevéssé megnyugtató, hogy a bankok tavalyi kiemelkedő jövedelmezősége nagyobb részt egyszeri, nem fenntartható tételeknek volt köszönhető. A hazai bankok hatékonyságát, a magas működési költséget is kritizálta a jegybank. Fábián Gergely szerint a fiókok számának 20-30 százalékos csökkentése hozhatna javulást ezen a téren. A lakáspiac ugyan látható módon meglódult, a lakossági hitelállomány idén várhatóan mindössze egy százalékkal bővül a tanulmány szerint. Fábián Gergely mégis fontosnak tartotta felhívni a figyelmet a lakáshitelezés kockázataira. Az alacsony kamatkörnyezetben az ügyfelek ugyanis hajlamosak lehetnek a túlzott eladósodásra, igaz, ennek gátat szabhat, hogy a gazdasági világválság óta mind a bankok, mind az ügyfelek óvatosabbá váltak. (Népszava, 2017. május 26., 6. oldal)




Biztosítás




Ideje biztosítást kötni a növényekre
Még négy napig köthetnek növénybiztosítást a gazdálkodók – idézi a Magyar Idők a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarát. A piaci biztosításoknak számos előnye van, hiszen például a jégkár esetén néhány hét alatt pénzhez juthatnak a termelők, míg az állami kárenyhítési rendszerben jellemzően egy évet kell várni a kártalanításra. Ráadásul utóbbi keretből is csak akkor kaphatják meg a teljes összeget a termelők, ha van piaci biztosításuk is. Az idén a gazdák már a kamaránál is megköthetik a szükséges szerződéseket. (Magyar Idők, 2017. május 26., 11. oldal)




Kultúra




Utcazene fesztivál a Gozsdu Udvarban
Gozsdu Talent címmel utcazene fesztivált rendez a Gozsdu Udvar. Rock-, elektronikus; hiphop, klasszikus, etno és kísérleti zenei műfajból is várják a jelentkezőket. Az Utca! Zenélj! ingyenes fesztivál május 30. és június 2,0. között zajlik majd. (Népszava, 2017. május 26., 11. oldal)


Martha Argerich a Bartók Fesztiválon
A világhírű zongoraművésznő, Martha Argerich tavaly január után is Magyarországon lép fel. Az argentin művész a szombathelyi 33. Nemzetközi Bartók Szeminárium és Fesztiválon. Július 11-én a Liszt Ferenc Kamarazenekarral nyitja meg a rendezvényt. (Népszava, 2017. május 26., 11. oldal)






]]>
http://www.gyk.hu/index.php?workspace=rssHir&gyujtemeny=kk&id=1041088